Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 8. szám - Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. 4. [r.]

— 61 — 200 ftig terjedhető érték mellett 1 frt 200 Írttól 500 „ „ ; „ 2 frt 500 „ 1000 „ „ „ 3 frt 1000 „ 2000 „ „ 4 frt 2000 „ 5000 „ „ „ , 5frt Az 5000 frton tul menő értéknél a dij 5 fttal és az 5000 frtot meghaladó összegnél V2 per miliőjével számíttatik, de 500 írtnál sohasem többel. 2. osztály. Adósságlevelekért, engedményeért, pénzösszeg iránti egyességért stb. 300 ftig terjedhető érték mellett 1 frt 300 írttól 800 „ 2 frt 800 „ 2000 „ „ * 3 frt 2000 „ 5000 „ „ 4 frt 3. osztály. Nyugtákért a 2. osztály szerinti dijak, de soha sem kevesebb 1 írtnál, és nem több 20 írtnál. 4. osztály. Váltóóvásokért és kereskedelmi papírokról szóló óvásokért: 200 írtig terjedhető érték mellett 1 ft. 200 fttól 1000 fttig „ „ „ 2 „ 1000 „ 4000 „ „ „ ?) 3 „ 4000 „ „ „ 4 „ 5. osztály. Pénznek vagy érték-papiroknak harmadik személyek vagy hatóságoknak való átadás végetti átvételéért 1000 ftnyi érték mellett l/4 %, de sohasem kevesebb l ftnál. Ha az összeg 1000 ftot meghaladja a dij aránylag kisebbé válik. Az ügyleti dij határozott értékben méretik ki: Rövidebb jokináuyok láttamozásáért 30 kr. Meghatalmazás, egyszerű bizonyítvány, vagy nyilatkozat kiállításáért 1 frt. Forditás hitelesítéséért rövidebb okmányoknál 1 frt. Aláírások hitelesítéséért} érték szerint 30 krtól 1 ftig. II. Az idő szerinti díjazásnak oly okmányok felvételénél van helye, melyekben nincs meg az érték meghatározása, vagy melyek ez iránt adatokat sem tartalmaznak, és más kathegoriába sem tartoznak, továbbá tények bizonyításánál. És pedig az első, habár csak megkezdett óra 2 fttal, minden további félóra 1 fttal dijjaztatik. III. Ha valamely hivatalos cselekvény, melynek különben természeténél fogva nem kell a közjegyző irodáján kivül véghezvitetnie, az érdekeltek kívánságára a közjegyzőirodáján kivül vitetik véghez, akkor az ily hivatalos cselekvényért az árszabályban megállapított dijon kivül még í frt távozási dij jár a közjegyzőnek. Ha ezen cselekvény az illető helyiségen kivül vitetik véghez, a díjazás az idő szerint történik. IV. Az irási dij minden oldalért, ha az 25 sornál többet nem tesz 10 kr.; nagyobb terjedelmű oldalaknál 20 kr. *) Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. Dr. Csukássy Károly tiszti ügyész úr^ól Pesten. (Folyt, és Vége.) y< ív. A vizsgálati fogság czélja azon általános követelményen kivül, hogy a társadalomra nézve veszélyeseknek bizonyult egyének a további bűntények elkövetésére tehetetlenekké tétessenek, — részint vádlott szökésének meggátlása, részint az, hogy vádlott a bűntény nyomainak elhárításában és az összebeszélésekben meggátoltassék. Ezen czéloknak megfelelőleg tehát a vizsgálati fogdáknak olyanoknak kell lenni, melyek azok elérését lehetővé tegyék. Jelen állapotainkat tekintve azonban a vizsgálati börtönügy oly alanti, oly annyira primitív állapotú, hogy a vizsgálati fogság czéljai egyikének sem képes a legtávolabbról sem megfelelni. Minden elv, minden vezéreszme nélkül záratnak a vizsgálati foglyok együvé; tartatnak elitéltek el nem ítéltekkel egy teremben; — majdcsaknera szabad közlekedésben állanak a külvilággal ; a megszökések és kitörések ellen felette csekély a garantia; a fogdák maguk mind a biztonság, mind a szoros elkülönítés tekintetében czéltalanok. Ily fogdák mellett tehát teljességgel lehe*) A közjegyzői kényszerről szóló (utolsó.) czikket térhiány miatt kénytelenek vagyunk a jövő évre félre tenni. Szerk. tétlen a vizsgálatoknak eredményes eszközlésa, teljesen lehetetlen az, hogy vádlott előadásai nyomán, annak ellentétes állításai és igya ténykörülményekkel össze nem vágó feleleteiből, reá, a való bevallása czéljából hatni lehessen. A vizsgáló biró hiába igyekszik tanuk által egyes körülményeket felderíteni, vádlott állításait ellenbizonyitni; a vizsgálati fogdában levő vádlott minderről értesül s a kéznél levő papir és irón segélyével még netáni bűntársai előadásait is megtudja, — úgyannyira, hogy valóban csoda, ha jelenleg valamely vizsgálat sikerül és eredménynyel fejeztetik be. A vizsgálatok mikénti lefolyása pedig nem ese'iély fontosságú az államra nézve ; mert ezekben fekszik a jogbiztonság egyik sarkpontja, a bűnügyi jogszolgáltatás alapja. A vizsgálat ugyanis adatgyűjtő működés, ennek feladata összehozni, egybehalmozni mindazon körűimé nyéket, mindazon részeket, melyek egy egészszé alakítva, bűntényt állapítanak meg. Á tagadásokat, ellenmondásokat fel kell derítenie, a tényeket határozottan körülvonaloznia s bizonyítékokat előállítania mindenütt, hol kétség avagy kifogás raerlllt fel, szóval egy minden oldalról | tisztába hozott tényt kell előállítania, a mely i anyagot szolgáltat az Ítélethozatalra és alapot í az ítélet mikénti meghozatalára. Ezért ha a i vizsgálat hiányos, a bizonyítékokban gyönge, | adataira nézve határozatlan : az itélet, vagyis a j jog kiszolgáltatása szintéu ingadozó, felületes s gyakran a vádat elejtő lesz; a melyből kifolyó! lag a bűnösök többször menekülvén a büntetéstől, a jogrend mind többször és többször van kitéve megtámadásaiknak s igy a jogbátorság csökkenése következik be. Ha tehát a vizsgálati ügy ily nagy fontosságú, a vizsgálatok kellöképi keresztülvihetésének egyik föfeltételét, a vizsgálati börtönügyet jelen hiányos állapotában hagyni nem lehet; — az adott körülményekhez mérten kell azon segíteni. A főszempontok, melyek szerint a javítás eszközölhető lenne, nézetem szerint a következők :a fogda épülete, az elhelyezés és a f e 1 ügy el e t. Ami a vizsgálati fogdaépületeket illeti, most egyszerre nem építhetünk oly fogdákat, melyek a franczia és németországi ilynemű fogdák mértékét és jnlességét megüssék , egy ily javaslat tévesztett irányú lenne, miután mi jelenleg egyátalában nem építhetünk s egyelőre kénytelenek vagyunk a meglevő épületekkel beelégedni. Ennek folytán a fogda^pületekre nézve az lenne a feladat, hogy a kiküldött kir. biztosok odatörekednének, miszerint a fogdák jól körülzárt helyen, inkább udvari helyiségekben lennének elhelyezve, melyeknek őrzése könnyebb és biztosabb s melyekben a foglyoknak a külvilágtóli ugy, mint egymás közti elkülönítése lehetőbb legyen. Épen az elkülönítés czéljából egyszersmind gondoskodni kellene arról, hogy a kihallgatásokra elövezetett foglyok egészen elkülönített uton jussanak a vizsgáló biró elé, nehogy bárkivel is érintkezhessenek s ezáltal ugy az integetés, mint a megszólítások, valamiut a levélcsempészkedések megakadályoztassanak. Az elhelyezésnéli tekintetek részint a vizsgálat könynyitése, részint a vizsgálat alattiak megmételyezésének elkerülésére lennének irányozandók. Jelesül külön osztályok, illetőleg termek lennének berendezendők a kisebb és a nagyobb bűntettesek részére, külön termek a már ismert gonosztevők, külön termek a gyermekek számára, hogy igy a csak alkalmi bűntettesek, a megromlottak befolyása alól elvonassanak s a kis bűnösök a nagyobbak kártékony érintkezésétől elzárassanak, sőt a mennyiben lehetne, a tetteiket töredelmesen megvallóknak is tartassék fenn egy terem, hogy ezek a többiek faggatásainak kitéve ne legyenek és hogy ezek által a megrögzöttekre az időnkénti közéjök zárás által hatni lehesen. A már elitéltek soha a vizsgálat alattiakkal együvé ne zárassanak. E végből a házidolgosok is külön szobát nyerjenek s azonfelül nekik soha a vizsgálat alatt levőkkel érintkezni szabad ne legyen s igy a sétahelyen ők soha, vagy csak a sétálások befejezte után jelenhetnének meg, a vizsgáló birákhoz vezető uton pedig csak reggel és este dolgozhatnának. Mert a házidolgosok mindannyi jó barátok, kik az üzenethordások és egyéb hírmondásokra gyakorta szoktak felhasználtatni. A felügyelet egyike azon szempontoknak, melyek kiváló fontossággal birnak. Kétféle felügyelet létezik, t. i. a külső és a belső; — amaz az őrség, emez a börtönész és a kulcsárok által teljesíttetik. Az őrség feladata a kitörések és megszökések meggátlása s azonfelül elöcordont képezni a külvilággali érintkezések megakadályozására nézve, mert nem egy helyen szolgálnak a fogda ablakai az utczára, avagy olyan helyre, hol a járáskelés szabad; ily helyeken tehát az őrség van hivatva arra, hogy ugy a jelek, mint a hangos, künntartott párbeszédek általi érintkezéseket eltávolítsa, mi végből erre az őrség különös utasítással látandó el. A belfelügyeletet a börtönész és a kulcsárok teljesitik. Ezek szabadon érintkeznek ugy a foglyok,- mint a külvilággal s igy a legkönnyebben teljesíthetnek egyes megbízásokat, miértis emiitett hivatalnokoknak igenis kipróbált és megbízható egyéneknek kell lenni. E mellett szükséges minden oly viszonyt és körülményeket eltávolitni, mi nekik hivatali kötelességtik megszegésére alkalmat nyújthatna. Értem itt különösen azon rosz szokást, mely a börtönésznek megengedi, a foglyokat különös díj mellett élelmezni. Ezen szokás egyike azon kinövéseknek, melyek átalában bün és börtönügyűnk rendezetlen és zilált állapotában lelik magyarázatukat, s ezen szokás az, a melynek utján nem egy értesítés szokott vádlotthoz eljutni, mivelhogy az élelmezési haszon elnézést parancsai a felügyelőnek. De ha már e rosz szokás egyelőre mellözhetlen lenne — mit ugyan be nem látok, —• akkor szükséges, hogy az élelmezést kívülről nyerők ételhordói ne rohanhassák meg csapatonként a kulcsárokat, kik közül azután egyik a belső kapu, vagy pedig a börtön ajtaja, előtt átveszi az ételt, abba a kanalat beleüti és ezzel beadva iparkodván, hogy a nyugtalankodó sereget minélelőbb lerázza nyakáról. Az étel beadásának ideje meghatározandó lenne, s ez 11 órára szabatnék, hogy az az állam által tápláltak ételkiosztási idejével össze ne essék, — s azon idöbeu a börtönészi irodában a börtönész az egyenkint bebocsátottak tói átvenné az ételt s azt tüzetesen megvizsgálná és félre tenné. Az ételátvétel egy óra folyásáig tartana, azontúl étel el nem fogadtatnék. Tizenkét órakor egyik kulcsár az ételeket átvenné, melyeknek mindegyikén az illető fogoly neve papírra irva s az edényhez kötve állna s azután átadná az illetőnek. Az edények d. u. 1 órakor mind elszedetnének s másnap az érte jövőnek a fogoly nevét viselő papir leszakitása után visszaadatnának. Azon fogolynak többé nem engedtetnék meg a külrőli élelmezés, kinek részére csak egyszer is bármi csempészkedés tapasztaltanék. Ezek azon általam mondhatnám elkerülhetleneknek tartott javítások s reformok, melyeket fennálló viszonyaink szerint rögtön létrehozni és életbeléptetni lehetne, és a melyek nem kis mértékben változtatnák meg bűnügyi jogszolgáltatásunkat ennek, az állatnak és a népnek nem csekély előnyére. Törvényjavaslat *) az 1871. XXXI. törvényezikk életbeléptésére szükséges átmeneti indézkedések tárgyában. 1. §. A királyi vegyes biróságoknak, az 1870 ik XV-dik törvéuyczik a) pontjában megállapított felebbvitelibirósági illetősége, a pesti királyi táblára ruháztatik. 2. §. A pesti kir. első folyamodásu váltótörvényszék előtt ennek feloszlatásáig illetékesen meginditott azon perekben , melyekben a budapesti kereskedelmi és váltó-törvényszéknek hatásköre, az 1871. XXXI. t. cz. 26. §-a pontja szerint jövőre nem terjed ki: az illetőség a további eljárásra nézve is a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékre ruháztatik. 3. §. A feloszlatandó bíróságok előtt folyamatban levő perekben, és peren kívüli bírói eljárás tárgyát képező ügyekben a törvénjáltal meghatározott, vagy bíróilag kitűzött határidők és határnapokra nézve, ha 1872. január első napjáig le nem jártak, az 1872. január 30-ig lefolyó idő számításba nem vétethetik. Azon bűnvádi ügyekre nézve, melyek a Szegeden jelenleg működő delegált bíróság előtt folyamatba tétettek, vagy a már meginditott vizsgálatok alapján fognak tétetni, az illetőség az aradi királyi törvényszékre ruháztatik. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik^meg. *) Ezon szövegezésben megállapítva és elfogadva az országgyűlés mindkét háza által.