Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 4. szám - A pesti rablóperek. [2. r.]

ellenvetést, hogy némely megyében elméleti jogi képzettséggel biró egyének nincsenek elegendő számban, határozottan tagadja, sőt azt állítja, hogy nem egy, de három competens is jut min­den állomásra. Ujolag és ujolag ajánlja az óva­tosságot és figyelmet és a minden tétovázástól ment szilárdságot, annál inkább, mert megdöb­benéssel hallani, hogy egy idő óta a vármegyék politikai vezetésének tanácsa kezd mérvadó lenni az igazságügyek házában, — mintha nem is birákról, hanem kort esek kiszemeléséről lenue szó? (Valóban a politikai tekintetek ónsulya az, melynek hatásától a birói kinevezéseknél leg­jobban kell félni, és azért nem lehet eléggé eré­lyesen figyelmeztetni az igazságügyér urat arra, hogy szigorú kérlelhetlenséggol bírálva az aján­lottak szellemi és erkölcsi qualificatióját, egye­dül e qualificatiót vegye kinevezéseinél alapul, bontakozzék ki teljesen a politikai vagy mellé­kes tekintetek és érdekek befolyása alól, mert csak igy lesznek kiuevezései igazságosak, csak­igy válnak azok majd zilált jogállapotaink ja­vára, csak igy képzendik alóban alapját a he­lyes és epedve várt valódi jogreformuak. Szerk.) Vegyes közlemények. A curiai határozatokban kimondott elvek. Semmit öszt'ki határozatok. — A felsőbb biróságuak teljeseu befejezett rendes perben, az első bíróság ítéletének felol­dásával a tárgyalás kiegészítését elrendelő ha­tározata tolytáni tárgyalás, jegyzőkönyvileg eszközlendö. (13ÍJ77 SZ. okt. 24. 1371.) — Több pertársak némelyikének fellebe­zése folytán hozott felsőbb bírósági határozat nem semmis, ha a többi pertársak — a reájuk nézve le nem járt fellebezési határidő le nem lelte miatt még nem fehebeztek is. (10277 sz. okt. 24. 1871.) — Ha a bírói végzésről a hivatalos pecsét hiányzik, az szabálytalanság, de nem semmiségi eset. (10641 sz. okt. 25. 1871.) — Ha a fél a bíróság székhelyén is talál­hatott ügyvédet képviseletére, akkor a távolabb­ról hívott ügyvéd utazási költségei az ellenfél tér­lére meg nem ítélhetők.(11873. sz. okt. 25.1871.) — Ha a kézbesítést a fél saját aláírásával beösiuerte, ez esetben ha a . ézbesitési ív a kéz­besítő által alá nem íratott is, semmiségi panasz­nak nincs helye. (11523. sz. okt. 26. 1871.) — A csőd alatt álló mint meghatalmazott mást nem képviselhet. (11521 sz. okt. 26.1871.) — Polgári ügyekben az esktiletételtől a r. kath. lelkészek sincsenek fölmentve, s az nekik a peres ügy eldöntése végett odaítélhető. (11692 sz. okt. 26. 1871.) — A bíróilag megítélt eskü a per bírája és nem annak segéde előtt teendő le. (12326 sz. nov. 2. 1871.) — A tárgyalás elhalasztásának és a viszon­követelés beszámításának kérdése, a semmi­ségi eljárás körébe nem tartozik (12367. sz. nov. 3. 1871.) — A bérlemény átadása iránt indított kere­set, ha a haszonbéri szerződés még életbe nem lépett, — sommás eljárás alá nem tartozik. (11811. sz. nov. 8. 1871.) Egyleti közlemények. * (Xeghivás) a magyar jogászgyülés állandó bizottságának f. é. Deczember el­sején a budapesti ügyvédi egylet helyiségeiben (uri utcza 8. sz.) tartandó ülésére. Napiren­den állanak: a jövő évi jogászgyülés elé terjesz­tendő kérdések s a jogászgyülés közlönye iránti intézkedés. Keit Pesten 1871 évi november 25­én. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vil­mos, bizottsági titkár. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya) í. hó 24 én tartott ülésében tu­domásul vévén a bíráló bizottság abbeli jelenté­sét, hogy az 50 aranynyal díjazott pályamű szer­zője munkálatát a bizottság utasításához képest kijavította, — egyúttal helybenhagyta a bizott­ság abbeli intézkedését, hoyy a pályamű tulaj­donjogának fentartása mellett, a kiadói jogot 3 évre Spitzer J. úrra átruházta, ki viszont az egyleti segélypénztár javára 200 frtnak lefize­tésére kötelezte magát. — 30 ­Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. *(Kellemesi Melczer István) tit­kos truiácsosnak a cs. és kir. ka marási méltó­ság adományoztatott. Különfélék. * (T a t a y Pál családjának f e 1 s e­gélésérc) szerkesztőségünkhöz ujabban be­küldelett: Gyura Adolf ügyvéd úr által Ipolysághon oft Springer Lajda dtto Zomborban 1„ A volt „Tliemis" előfizetői közül Hecke­nast G. úrtól ujabban következő urak illeté­keit vettük fel: Poos Gyula, ügyvéd Debreezen­beu. Ujházy József, ügyvéd Kecskeméten. Kuli­fay Lajos Németben. Tóth István törvényszéki elnök Kúnszentmártonban. Csefclvay Rezső, tör­vényszéki ülnök Kűnszentmártonban. Springer Lajos, ügyvéd Zomborban. Majoros Endre, ügy­véd Szathmáron. Szathmáry Ede, ügyvéd .Szen­tcsen. Teleszky István, ügyvéd Nagyváradon. Szoutagh Kálmán. Simon Flórent, Becságy Miksa, Kossuthányi Géza, Morlin Imre, Polgár Mihály, Horváth Károly, ügyvédek Pesten Leud­vay József, királyi táblai biró Pesten, Ugyvéd­egylet Pesten; közvetlenül bcküldötték a Heckeuast úr által nekik visszatérített elő­fizetési illetékeket: Molnár József ügyvéd úr Léván és Gvura Adolf ügyvéd úr Ipolysághon ; két havi előfizetési összeget küldöttbe: Tersz­tyánszky István ügyvéd úr Szécsényben ; össze­sen 21 előfizető, 20: személyenként 1 ft. 30krral és 1 — 1 frt 40 krral = 27 frt 40 kr., mely összegnek egyik felét, azaz : 13 frt 70 krt. Tatay Pál családjának felsegélésére, másik felét pedig azaz: 13 frt. 70 krt. a budapesti Ugyvédegylet segélypénztárának javára forditandjuk, — Be gyűlt e szerint eddig: I. Tatay Pál c?aládja javára (a mult szám­ban kimutatott 41 frt 70 és n e m 50 krral egy­ütt) 64 frt 40 kr. II A budapesti Ugyvédegylet segélypénztára részére (a mult számban kimutatott 29 frt 70 krral együttj 43 frt 40 kr. * (Legújabb csődök) Pest város tör­vényszékénél: Drechsler és Glücklich czég ellen, perügyelö Gruber József és K1 e i n Sámnel ruhakereskedő ellen , perügyelö Balogy Ádám, mindkét csődben bejelentési határidő 1872. évi Febr. 7—9, tömeggondnok választása decz. 1. — Kronfeld Miksa rövidáru kereskedő ellen, pí rügyelö Dr. Reismann Simon, bejelentési határ­idő 1872 évi február 7 —9, tömeggondnok válasz­tása deczember 1. * (Reformok az egyetemen.) Mint a lapokban olvassuk, a közoktatási minister te­kintettel arra, hogy az egyetemi törvényjavaslat a legközelebbi időben nem fog tárgyaltathatni és törvénynyé emelkedhetni, az egyetemen a legszükségesebb reformokat rendeleti uton szán­dékozik legközelebb életbe léptetni. Alapul szol­gálnak neki erre a tanári kar által kidolgozott munkálatok, melyek létrehozásában a minister­nek magának nem lényegtelen része van. * (Az árva és gyámhatósági ügyek) ellátása tekintetében Pcstváros közön­sége felterjesztést intézett a m. k. igazságügy­ministeriumhoz, melyben tekintettel a kir. bírósá­gok legközelebb várható felállítására, minthogy azok illetősége árva- és gyámhatósági ügyekre nem fog kiterjedni, másrészről pedig az 1870. XLII. t. cz. 1-sö § a értelmében a város beligaz­gatási szervezetéről alkotandó törvény még nem jött létre, értesíttetni kérte magát arról: hogy az igaz8ágügyministerium kíván e az átme­neti korszakra netalán utasitásszerüleg intéz­kedni ? A belügyminister most arról értesité a várost, hogy az igazságügyminister kijelenté: miszerint az első folyamodásu bíróságoknak az 1871. XXXI-dik törvényezikk értelmében leendő felállításával az árvaltgyek ellátása és kezelése iránti befolyása megszünend és hogy a Pest vá­rosi árvaügyeket illetőleg, az átmeneti időszakra nézve intézkedést nem tőn. * (A bécsbelvárosi egyesbiró,) Hattingberg nr a bécsbelvárosi egyesbiróságnál uj szokást létesített. Hatingberg ur ugyanfs min­den szombaton a fogalmazó személyzettel ülést tart és a letárgyalt pereket referáltatja és megvitatja. Miután az ítéleteket csak is az egyes biró hozhatja, a szavazás ki van ugyan zárva, de első tekintetre feltűnik az elvi­tázhatlan nyereség. A fogalmazó személy­zet ugyanis a referáda és vita folytán kénytele­nitve van saját előadása védelmének eszközöl ­betésérc az ügyet alaposan áttanului, mi által ismét ki van kerülve egy elhamarkodott Ítélet lehetősége is s igy csak az egész igazságszolgál­tatés érdeke nyerhet ezen uj szokás által. Ajánl­juk mutatis muntandis egyesbiráink figyelmébe. * (Női congressus Bécsben) Ha már a congressusok világát éljük, mért ne gyű­lésezhetnének a nők is? A jövő évi húsvéti ünne­peken fog a harmadik német nögyülésösszeülni Bécsben. Hogy miért említjük ezt mi, jogi szak­kö/.lönyünkben fel, arra a felelet a női gyűlés programmjában rejlik, mely több jogi kérdést akar eldöntetni; ugyanis, a gyűlés tanácskozá­sainak tárgyát képezi a többek közt: a római jogból keletkezett és különböző törvényezikkek­ben ma is érvényben levő. a nőket lealázó törvé­nyek, rendeletek és kitételek felfüggesztése; férjes nők szabad rendelkezési joga fl szerzett és öröklött vagyonra nézve; törvényes határozat a nők és nagykorú leányok mint jogi személyek elismerése tárgyában; törvényes határozat kieszközlésj aziránt, hogy a női munka és szol­gálat ne dijaztassék roszabbul, mint a férfi­munka és szolgálat sat. Mindenesetre érdekes tételek a jogászokra nézve is. * (A kecskemétvidéki nagy büu­perben) szereplendö szegedi védő ügyvédek mint a „Sz. H.* irja, a napokban tanácskozást tartván a védői dijak tárgyában, közegyetértés­sel abban állapodtak meg, hogy emlékiratot ter­jesztenek be a törvszéknez, melyben indokolva kifejtik azon kivánatukat meg, hogy védői dijaik biztositassanak s ennek kieszközlésére a törvény­széket kérik meg. Kijelentik ebben egyúttal, hogy addig, mig védői dijaik iránt bizto­sítva nem lesznek, védirataikat nem fogják beigtatni; addig azonbau megíeszik az előmun­kálatokat. * (T e 1 e p i t v é n y e s e k s t a t i s t i k á j a.) A képviselőházban egy kis füzet osztatott szét a magyarországi telepitvényekról, mely szerint a telepitvényi területek nagysága 169,611 hold, a népesség száma 97.364 lélek. Kincstári tele­pitvényes község vau 42, ezek területnagysága 75,606 hold, népessége 41,941 lélek. Ha ezen általános összegeket egybe foglaljuk, lesz 1) a te­lepitv. községek száma 12u(?) vagy 160; 2) terü­lete 245,217 238/1G,o hold;*) népessége pedig 199,304 lélek. A részletesebb adatok a magán­telepitvényekröl a következők: 1. Toiontálrae­gyében van ilyen 54 telep, 89,176 ao9,'1Goo u°ld területen, 957,776 lélekből álló népességgel. 2. Csanádmegyében 5 telep 7597 hold területen 4710 lélekből álló népességgel. 3. Csongrád­megyében 5 telek 6022 holdnyi területen, melybe nincs beszámítva Pusztaszer, — 4353 lélekkel. Temesmegyében 15 telep, 25,881 üold területen 6466 lélekkel, mely számból hiány­zik hat telepitvény népességi számadata. 5. Csikszékben 22 telep 37 659 "VW hold terüle­ten, melyből hiányzik két telep területének száma, 20,816 lélekkel, de a mely létszámból ismét hiányzik egy telep adata. 6 Hunyadme­gyében 7 telep, melyek közül egy 38 hold terü­letű, a többiről kimutatás nincs; három telepeji 1600 lélek van s négyről adat hiányzik. 7. Felső Fehérmegyében 4* telep, melyekről fenébb mindent, a mi közölve van, az egyetlen jegyzet­ben előadtunk. 8. Háromszékben van 4 telep s ezek közül háromnak területe2083 5so/16oo hold, népessége pedig a négynek 4349 lélek. 9. Na­szódvidékéu van 1 telep 150 hold területen, 287 lélekből álló népességgel. A kincstári pusz­tákra vonatkozólag egy, a pénzügyi ministeiium által 1869. nov. Il dikén adott kimutatásból a következő részleteket tudjuk: u. m.Aradmegyé­ben a) a pécskai uradalomban 5. b) a ménesi­ben is 5, együtt tíz telep, község volt a mondott, időben, melyekben az akkori telekszám volt 1,179, jövőre tervezett szaporodás pedig 241, együtt 2420. 2. Csanádmegyébeu, a pécskai uradalomban 17 telepközség volt, melyekben az akkori telekszám 2,788. jövőre tervezett szapo­rodás 456, együtt 3214. 3. Temesmegyében a) a szentandrási uradalomban 4. b) a dentaibau 2, összesen 6 telep, község volt, melyekben az akkori telekszám 749. 4. Torontálmegyébeu a) a csatádi, b) a szöreghi urodalomban 6 meg 2, összesen 8 telep, község volt, melyekben az ak­kori telekszáma 985, a tervezett szaporodás 57, együtt 1,042. Ugyanekkor terveztetett a) Borsod­megyében <i diós-győri uradalomban 3 telepköz. ség 150 telekszámraal. b) Krassómegyében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom