Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 4. szám - Az austriai uj közjegyzői törvény. 2. [r.]

— 27 — nyek közt hitelezőknek, mert ha például a gyár csöd esetében is tovább dolgoztat, akkor ezek szintén nem hitelezők, hanem munkások, hivatalnokok, kik bizonyos munkabér ellenében munkálkodni kötelesek. Ebez járul még azon körülmény, hogy 4) majdnem kivétel nélküli szokás szerint az ily munkabérek a valódiság megállapítása után azonnal, sőt igen gyakran még azelőtt ki fizettetnek a tömegből, az ily munkások, hivatalnokok tehát nincsenek érdekelve a csődben annak egész lefolytáig; és mégis az ő embereik egész a csőd végéig a csöd tömeggondnoka és választmánya lennének ! Részemről tehát a Pest városi törvényszék határozatát, mely rendkívüli horderejű elvi jelentőséggel bir, tökéletesen méltánylora. Még egy, nem érdektelen körülményt említek fel, mely ugyanezen alkalomból merült fel. Az érintett 16 munkást a választásnál egy ügyvéd képviselte. Mielőtt a törvényszék fennériuteit határozatát meghozta volna, ezeu Ügyvéd kérvényt adott be, melyben az általa képvi sel* lü munkás nevében a választásnál beirt szavazatot visszavonta és pedig azon indokból, hogy felvilágositatott, és ennek folytán az ellenzék választásához hozzájárult. Másnap azonban a 16 munkás egy másik ügyvéd által más kérvényt nyújtott be melyben a munkások kinyilatkoztatják, hogy a most emiitett visszavonást el nem ismerik, mivel az tudtuk és beleegyezésük nélkül történt és ragaszkodnak a választás alkalmával beirt szavazatukhoz. Eltekintve már most azon kérdéstől, váljon a munkások egyátaláu szavazatképesek-e vagy sem, és feltéve, hogy szavazatképesek lennének, előáll azon kérdés, hogy a jelen esetben mi bir érvéuynyel? Az első ügyvéd visszavonásá é, vagy a visszavonásnak a második ügyvéd által tett ujabb visszavonása? Kartársaim közi, több oldalról azon nézetet hallottam nyilvánitani, hogy a második ügyvéd által tett visszavonás lenne érvényes, és alapul azt mondják, hogy a félnek jogábaa keli hogy álljon akaratát a birói eldöntés elölt érvényre emelni. Ezen nézetet azonban helytelennek tartom a következő okokból: Miután az első ügyvéd igazolt meghatalmazottja volt a munkásoknak, meghatalmazása ülapján joga volt a visszavonást eszközölni. Ezen visszavonás által a meghatalmazottak kötelezve voltak. Minden esetre szabadságukban állott a meghatalmazást a jövőre visszahúzni, de csak is a jövőre nézve. 'A már megtörtént jogcselekményt, melyet, igazolt képviselőjük eszközölt, nem tehették már meg nem történté. A viszkeresetre jogosítva voltak a meghatalmazott irányában, ha bebizonyítják, hogy ez roszhiszemüleg működött, de cselekvénye a meghatalmazókra nézve kőtelező marad. Hova vezetne az, ha a meghatalmazás viszszahúzása nem csak a jövőre, hanem a múltra nézve is, a meghatalmazok nevében a meghatalmazott által már eszköz'ött jogcselekményekre vonatkozólag érvényuyel bírhatna ? ! A nemzetközi egységes váltótörvényről. Dr. Környei Ede ügyvéd úrtól. Előre bocsátandó, hogy az idegen („gezogen" „trassirt") váltóra vonatkozó törvényes intézkedések korunkban majd mindenben a magán („eigenen" „trockenen") váltóra is kiterjednek. Összehasonlítván a különféle fcnálló váltótörvényeket egymással, lényege3 eltérések mutatkoznak 1. a váltóképesség, 2. a váltói okmány kellékei, 3 a forgatmány, 4. a bemutatási kötelesség, 5. a viszkereset, G. a lejárat, 7. az óvás közlése, 8. a váltójog elévülése, és 9. a végrehajtásra nézve. ad 1) Szenvedő váltóképességet t. i. „a képességet, magát váltóilag másnak lekötelezni", a régi váltótörvények legtöbbje csak kereskedőknek engedélyezett. — Korunk váltótörvényei a szenvedő váltóképességet kiterjesztik, majdnem kivétel nélkül, mindenkire, ha terhes szerződést töivényesen köthet. Csak abban tér el egymástól a különféle váltótörvény, hogy a teljes korúság évszámait különfélekép határozza meg. Kiválóan a 21 ik életév szerepel. ad 2) A váltói okmány kellékeire nézve a lényeges eltérések következők : A német és orosz valamint a magyaroszági váltótörvény „mulhatlanul" megkívánja, hogy az okirat nyilván váltónak megneveztessék, míg ellenben a franczia és az ehez idomított váltótörvények, valamint az angol és északamerikai váltójog szerint, a váltó azon kellék nélkül is jogérvényes. Az érték megnevezése, mit a franczia és az ehez idomított váltótörvények a váltóban, sőt a forgatmányban is mulhatlanul követelnek, a számtalanszor fölmerülő színlett tények miatt, a többi váltójog és tőrvényben mulhatlanul meg nem kiváutatik. A magyar váltótörvény szerint, váltólevelekben az ezekért kapott értéket megemlíteni nem szükséges és a váltónak ereje ellen azon kifogása J, hogy a váltó értéke át nem adatott, élűi nem lehet. Az angol jog az érték megnevezését bizonyos körülmények közt mint hasznosat, csak ajánlja. Eltéröleg az angol, északamerikai és a dán törvénytől, melyek az elömutatóra „au porteur" szóló váltóknak érvényességet igenis tulajdonítanak, a magyar, német, franczia és az orosz váltótörvény az elömutatóra „an porteur" szóló váltók kiállítását meg nem engedik. A német váltótörvény szerint a váltó lejárata „szokásra (uso)" ki nem állitható, eltéröleg a magyar, hollandi, angol, franczia, spanyol, portugál, olasz váltótörvénytői, és az északamerikai váltójogtól; és mig a magyarországi váltótörvény szerint felmondásra fizetendőleg — váltó kiállítható: addig a német váltótörvény szerint a felmondásra kiállított váltó jogérvénynyei nem bir, a lejárat a felmondáshoz nem köthető. A váltóösszeg iránt csak az angol és északamerikai váltójog tartalmaz korlátozásokat. A hely távolsága, melyet a német váltótörvény már csak a saját rendeletre kiállított idegen váltóra nézve tekintetbe vesz, immár ugylátszik Francziaországban sem képezi az idegen váltó lényeges kellékét. Ha a váltó több példányban lett kiállítva: akkor a franczia váltójog és az ehez idomított váltótörvények, valamint a dán, angol s az északamerikai váltójog, eltérőles; a német és magyar váltótörvénytől a másodpéldányokban határozottan felvétetni rendelik a záradékot, t. i. hogy az egyik példány kifizetése a többi példány érvényességét megszünteti. ad 3) A váltó tulajdonjogának átruházása a német váltótörvény, valamint az angol és északamerikai váltójog szerint, üres forgatmány alakjában eszközölhető, mig a franczia és az ehez idomított váltótörvények szerint az üres forgatmány csak tökéletlen átruházás; és azonosnak tekintetik a meghatalmazásból (per procura)s behajtás végetti (incasso) forgatmány nyal. A tulajdonjogi átruházás megkötésének, melyet a német váltótörvény szerint a kibocsátó, a váltóban , illetőleg a forgató a forgatmányban tehet, csak a váltó lejáratáig vau helye. A lejárat utáni átruházás köztörvényi erejű engedmény. Csak a német váltótörvény tesz különbséget a szerint, váljon a váltó törvényszabta időben óvatolva lett e vagy sem. Első esetben a forgatmányos a köztörvéuyi engedményes jogaiba lép, tehát ellenébe azon kifogásokkal élhet a váltóadós, melyekkel ö élhetne a forgató ellen. Ha a váltó kellő időben ovatolva nem lett: akkor a forgatmáuyos ugyan azon jogokat szerzi, mintha a tulajdonjogot a lejárat előtti forgatmány alapján szerezte volna, természetesen az intézvényezett és azok ellen, kik a váltót a lejárat után forgatták. ad 4) A váltónak az intézvényezettnél elfogadás végetti bemutatási kötelezettség, kivéve a látra fizetendő váltót, átalában megszűnt; fenmaradt csak a bemutatáshozi jog. Az elfogadási nyilatkozat az északamerikai néhány államot kivéve — írásbeli; sőt némely államokban (u. m. Spanyolország, Bolivia, Brazília és Peru) meghatározott szavakban kijelentendő. Mig a „Code Napoléon" szerint az intézvényezett, ki az elfogadás végett bemutatott váltót 24 órán túl magánál tartotta, a váltótulajdonosnak csak kártérítéssel tartozik: az alatt egy ilyen váltó Spanyolország, Bolivia, Chile, Mexico és Nicaragua váltótörvénye szerint hallgatag elfogadottnak vétetik, a schwéd és finn váltótörvény szerint ha az intézvényezett a neki bemutatott váltó iránt 24 óra alatt határozattan nem nyilatkozik, ugy tekintetik, mintha az elfogadást megtagadta. Az elfogadáshoz kötött feltétel vagy jogfen tartást a franczia, dán, éo portugali ke> rcskedelmi törvény csak annyiban veszi figyelembe, mennyiben azok a váltóösszegre vonatkoznak. ad 5) Ha a még le nem járt váltó az elfogadás megtagadása végett ovatoltatik, a franczia és német váltójog szerint biztosítási viszkeresetnek van helye. Ellenben az angol és északamerikai váltójog valamint a dán, magyar schwéd és finn váltótörvény, végre a bolíviai kereskedelmi torvény jogot engednek viszkeresethez azonnali fizetés végett. ad G) A váltó lejárata napján fizetést nyomban keresetileg követelni, az angol, északamerikai jog valamint az orosz és dán váltójog szerint nem lehet. Mindezek kiméleti napot engednek az iutézvényezettnek minden esetre azon váltók alapján, melyek látra vagy felhívás folytán fizetendők. A német váltójog csak a váltótulajdonosnak enged ovatolásra 2 napot, helyt nem adván a vétlen erőhatalomnak (vís major) ; eltéröleg az angol, északamerikai, spanyol, uraguai, portugál, orosz és hollandi valamint több schweiezi Cauton váltótörvényeitől. ad 7) A fizetés nem teljesitése alapjáni váltói viszkereset kellékeihez a dán, angol, északamerikai, magyar és orosz váltótörvény, nemkülönben Bolivia és Brazília kereskedelmi törvénye szerint megkívántatik az óvás közlése. Ellenben a franczia törvény az óvásközlés helyett az előzök ellen a viszkeresetet rövid (14 napi) határidőhez köti az óvástétel napjától számítva, mely határidő a hely távolsága szerint hosszabbitatik és mely minden forgatmányost újból megillet saját előzői ellenében. A portugál és hollandi keresk. törvény valamint legközelebb a német váltótörvény közép uton járnak az óvásközlés és elévülés most emiitett két rendszere közt, mennyiben t. i. az óvási kötelesség fentartva lett a közvetlen előző ellen különbeni kártérítés terhe mellett, ez pedig a hollandi és német váltótörvény szerint a kamathozi igény elvesztésében áll, egyúttal rövid elévülési határidőt szab a váltói kötelezettek részére. Ebez járul, hogy maga az elfogadó ellen az elévülési idő a különféle államokban különbözőleg t. i, egy s hat év közt van kiszabva. A viszkereseti jog maga (egyedül az orosz váltótörvényt kivévén) a forgatmányok sorrendéhez kötve nincs, csakhogy némely államokban egyátalábau nem, másokban pedig csak bizonyos meghatározott esetekben lehet fordulni az átugrott előzök ellen. Másrészről azonban a fizetési egyetemlegesség majdnem egyátalában kiterjed minden váltókötelezettre. ad 8) Az elévült váltó alapján köztörvényi uton a német váltótörvény fizetés végetti keresetet enged 30 éven belől azon kibocsátó és elfogadó ellen, ki a váltótulajdonos kárával gazdagodik ; ellenben a franczia jog szerint, mely külön váltói eljárást nem ismer, a váltóból eredő minden jogigények 5 év múlva elévülés utján megszűnnek, ha a tartozás elleubizonyitékául csak eskü szolgálhat. ad 9) Az ujabbkori törvényhozások a váltói követelések érvényesítése körül a marasztalt váltóadós elleni személyes fogságot ellenzik ; igy Magyarország, Francziaország, a Németbirodalom, Austria, Anglia, (kivéve Skótziát és Irlaudot) Schwédország s Schweitz több Cantonjai, végre Chile és az északamerikai szövetség legtöbb államai, hol a személyfogság intézménye vagy egészen megszüntetve vagy lényegesen megszorítva van. Az eddig felsorolt eltéréseken végig tekintve, alig kételkedhetni, hogy egy nemzetközi tanácsnak sikerülni fog az ellentétek kiegyenlítése és egy nemzetközi egységes váltótörvény megalkotása. \ Az austriai uj közjegyzői törvény. (F.) A IV. fejezet a közjegyzői hivatal gyakorlására vonatkozó általános szabályokat tar talmazza. A közjegyző a számára kijelölt helységben tartozik lakni, és ezen helységen kivül állandó ügyleti helyiséget nem tarthat. Hivatalát csak azon első folyamodásu törvényszék kerületében gyakorolhatja, melynek számára kineveztetett, ezen kerületen belől azonban gyakorolhatja hivatalát tekintet nélkül a fél lakhelyére. Oly ügyekben, melyekben a közjegyző maga érdek elve vau, szintúgy nejének vagy oly személyek ügyeiben, kik vele egyenes vonalban ro koni, sógorsági vagy örökbe fogadási viszony" *