Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 3. szám - Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. [Társadalmi jog. 2. r.]

Első évfolyam. Megjelenik minden kedden; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok és megrendelések bérmentve a kiadó-tulajdonoshoz inté/.endők. Szerkesztői iroda: kalap utcza 6. sz3. szám. MI EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. Pest, 1871. november 21. Előfizetési árak: helyben házhozhordissal,vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: négyért évre . 2 frt. fél évre . . 4 frt. egész évre ... 8 írt. Kiadó-hivatal: kalap-utcza 6 sz. KiadMulajdoÁos ós felölő.-; szerkesztő: Dr. SlEGr>ITJTVT> 'VILMOS. TARTALOM: Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. Dr. Pisztóry Mór úrtól. (Folytatás.) — Elmélkedések egy igazságügyi ministeri felelet felelt. Dr. Rúsbach Péter úrtól. — A nemzetközi egységes váltótörvényről. Dr. Körívei Ede úrtól. — A királyföldi birtokviszonyok rendezése. (Folytatás). — Törvényszéki tárgyalások. — Esktidtszéki csarnok. — Könyvészet. — Lapszemle. — „Vegyes közlemények." Egyleti közlemények. — Kinevezések. — Különfélék. — Újdonságok a jog- és államtudományi könyvész^. terén. — Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. Egyéni jog, társadalmi jog, nemzeti jog és népjog. (Mutatvány Dr. Piszt ó r y Mór jogakadémiai tanár umak „Allamismerettan11 czimii müvéből.) }C (Folytatás.) Plató (De leg. 6.) azt állította, hogy a szolgának lelke minden nemesre képtelen ; Aristoteles pedig még ezen is túlmegy és azt hiszi, hogy a rabszolgák örök szolgaságra vannak kárhoztatva és épen azért azoknak egészen más lel kök van , mint a szabad embereknek (I, 4. 5. 13.) és más helyen még a szabad polgároknak egyenlőtlenségét is szükségesnek tartja (noha itt ugy látszik mégis inkább politikai egyenlőtlenségre gondol.) (Politika III, 6.) A középkor mindenesetre az egyén szabad fejlődésének alapját képezte. A germánok független jelleme nagy befolyással volt az egyénnek az állam vaskarjai aióii fölmentésére. Nem is hiányoztak a középkorban a sok mindenféle szabadságlevelek, melyek mindenkor az egyesnek, az egyénnek jogait biztosították az állam és egy harmadik túlkapásai ellenében : de épen mert ezen jogoknál a kellő határt az állam megállapítani nem tudta, a társadalom került uralomra és ismét igen súlyos nyomást gyakorolt az egyéni jogra. Főleg a vélemény- és vallásszabadságvolt az, mely legnagyobb mértékben elnyomatott ; és a XVII. században az egyéni szabadság legelső védői, Milton és Williams Koger, legelőször is a sajtószabadság és vallásszabadság védelmére emelték szavukat. Az angol köztársaság bátor védelmezője, Milton. 1644-ber. a sajtószabadságnak kelt védelmére „Areopagitiea" czimii röpiratában és 1659-ben közzétett értekezésében „a világi hatalomról egyházi dolgokban" főleg azt fejtegeti, hogy semmi földi hatalomnak nem lehet joga kényszert alkalmazni vallási dolgokban, — Williams Roger pedig Angolországban tartózkodása alatt (1644—5-ben) két értekezést tett közzé a teljes vallás- és lelkiismeretszabadság védelmére és mint amerikai po gár és buzgó puritán megmutatta egész életén által, hogy épen a legbuzgóbb vallásosság fér össze legjobban a vallásszabadság eszméjével. Azonban az egyéni jog valódi és helyes fölismerését főleg a XVIII. és XIX. század bölcsészeinek és ész-jogászainak köszönjük. Ok hirdették legelőször egy független, az emberi természetben gyökerező jog létét, és habár tanaikat a tudomány ma már lényegesen módosította és egy absolut észjog átalánosan érvényesítendő rendszerének létét kétségbe is vonta, —• mégis nagy gonddal ^karolta fel azon alapigazságokat, melyek által ezen mély tudományú férfiak az embert természeténél fogva megillető jogokat felismerték és az emberi méltóság uralmát megalapították e földön. Wolff Keresztély 1746-ban közzétett 9 kötetes müvejen „Jus Natarae" az 1. kötetet azon kérdés megoldásának szentelte, ha váljon léteznek-e az emberrel vele született jogok és azt mondja: „Jus connatum dicitur, quod ex obligationeconnata oritur." (J. N. c. 1. §. 26.) Az embernek jogai egyenlők; a jog az egyenlőségre és a szabadság az ember jogainak alapját képezik. 0 az elsők egyike, ki az embernek hivatásjogát határozottan védelmezi, mondván: „Minden ember válaszsza azon életpályát, melyhez erői leginkább illenek és mely által másoknak leginkább hasznára lehet." (J. N". I, 192. és512. §§. és Inst. 104. §) Kant, a königsbergi bölcs, az államot az egyesek akarata által létrejött intézménynek tartja ugyan, de azért a polgári állapot mellett is fönmaradnak a következő jogok: 1) A társaság mindenik tagjának szabadsága. (Minden munkái IX, 33. és 42. lap.) 2) Egvenlöség mindenik alattvalóval. (VII. 200. s k. 1.) 3) Mindenik tagnak polgári önállósága. (VII. 204. s k. 1.) Ezen és hasonló független jogok létét Kant követői mindannyian hangsúlyozzák, igy főleg Rotteck (Allgemeine Staatslehre, 2. kiad. 1840. Eszjogának II. kötete) igen kimeritöíeg tárgyalja az egyéni jogokat (136 —151. 1.) A személyes szabadság, hivatásjog, szerzési jog, kivándorlás joga, sajtó- és vallásszabadság és ezen jogoknak vétlen önvédelme , mind megannyi egyéni jogok, melyeknek a szabadelvű iró védelmökre kel; főleg a korlátlan kivándorlás jogát hangsúlyozza, mint szerződési elmeletének természetes következményét. Végre a társadalmi jogra nézve oly igen beható és alapos elveket fejteget, minőket előzőinél sehol sem találunk. 0 nem osztja Rousseau azon nézetét, mintha az egyén és annak jogán kivül az állam minden jogot magába foglalna. Az államnak — mondja Rotteck — a kebelében létrejött társulatokat, hova igen helyesen az egyházakat is sorolja, el kell ismernie és csakis a titkos társulatokat nem szabad tűrni. (143. 1.) Spittler szintén az elsők egyike, ki igen melegen kel az egyéni jogok védelmére. 1796-ban tartott (és Waehter által 1828-ban közzétett) előadásában a többi között azt mondja, hogy ezen jogok eli; degenithetlenek, mindenkit megilletnek és kényszerrel is érvényesíthetők". (14—21. 1. Politik.) Az ujabb irók legnagyobb része elismerte ugyan az elvet, (melyet ma már elvitatni nem is akar senki) hogy minden embert természeténél és méltóságánál fogva bizonyos elidegenithetlen jogok illetnek meg, — de ezek részletezését fölöslegesnek tartják, azt állítván, hogy valamint a szabadság nem nyert azáltal semmit, hogy a franczia constituante. és a frankfurti parlament az emberi alapjogokat ..égy nyilatkozatba összefoglalta, ugy ezen részletes összeállítás a tudománynak sem használ semmit. De míg a törvényhozás csakis intézményei által biztosithatja a jogokat, addig a tudomány föladata ezen jogokat részletesen kifejteni. Frőbel igen behatőlag foglalkozik ugyan a népjog átalános eszméjével, de a szorosan vett egyéni jogra nézve mégis csak annyit jegyez meg, hogy mindenkinek van joga az élet, becsület, szabadság tulajdonjog, nevelés és ápolásra; „aber diese Forderungen bedeuteu fúr jeden ettoas Anderes/ 161. í. Politik. Held azt állítja, hogy az egyén joga bizonyos átalános jelleggel bír ésaz egyénnek önállóságában leli kifejezését. Senkinek önállósága nem függhet sem physikai erejétől, sem hatalmától, sem gazdagságától. Senkinek alárendeltsége vagy szoigasága nem alapul sem fajbeli, sem nemi különbségen. Az egyéni jognak a társadalmi joghoz való viszonyát pedig igen szépen fejezi ki ezen szavakkal: „Diesem Geselligkcitstriebe steht der Individualtrieb mit gieicher eigener, ewiger Berechtigung gegenüber, und so wie die Gescllsciiaft in ihreri Angelegenheiten das Zurücktreten des rein Invividuellen foiv dert, so verjangt das Individuum, dass jede Geselischaft, der es sich hingibt, auch wieder ihm diene. Die Ausgleichung dicsér Collisioii ist das Ideál alles geselischaftlicheu Lebens." (199. 1. I. k.) Staat und Geselischaft. I, 199. s k. 1. II, 566. s k. 1. Frantz nem tagadja az egyéni jog nagy jelentőségét és elismeii a szabadelvűek érdemét, de magát az egyéni jogot csak egész átalánosságban foglalja össze : ,, 1 >.is Menschenrecht gewahrt die reclitli.che Möglichkeít, dass jeder sich ausbilden und nach seinen Kráften erwerben darf, und was dann jeder aus sichmacht, als das gilt er in der Geselischaft." (Naturlehre des Staates 292. 1.) Escher végre szintén csak annyit állit, hogy az állam nem kívánhat sem erkölcsi -