Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 2. szám - A második magyar jogászgyülés üléseiből [1. r.]

— 14 csak ideiglenesét, provisoriumot alkotunk, gyökeres reformhoz nincs bátorságunk. Az alaki jogra nézve felmerült ideiglenesség ideájának létesítésére szánt időt sajnálja; az anyagi jogterén nem lát még semmi komoly intézkedést téve, mert azon megbízás, melynek alapján a folyó év nyarán megjelent anyagi jog átalános része megkészült, nem tekintbetö a kormány oly komoly kezdeményezésének, minő mellett egy codcxet létesíteni lehetne. Ily miire egyetlen ember nem is képes, ha azt akarjuk hogy az kellő gonddal, tudományos alapossággal és a nemzet viszonyainak megfelelő elvek alapján állitassék elő. Kereske elmi codexünk aluszik; a szorosan vett codificationál túlzó politikusok vagyunk, politikai kérdésekben pedi^ scnipnlosus turisták és így a hozott intézkedések ott hol törvényesek akarnak lenni, igazságtalanok, ahol pedig igazságosak, ott gyakorlatiatlauok és ez mind onnan van, mert hiányzik egy positiv jogrendszer. A kormány fenállásának 5 éve alatt nem talált alkalmat, és egy fél millió forintot, melylyel a helyes codificatio müvének keresztülvitelét biztosította volna, hanem azt kellé tapasztalni, hogy a komoly munka helyett bizonyos canapéperek támadnak a felett, hogy kinek a tárczájához csatoltassék a codificatiora szánt 5(J,0 0 fit. Pedig, — mondja a czikkiró ur — gyökeres és alapos codificatio nélkül a jogviszonyok nem fognak consojidálódni, összes törvénykezésünket egységes irány és összhangzat nem fogja áthatni, és éneikül az anyagi jólét és jogbiztonság az első roszhiszeniü támadásnak védelemnélkuli martaléka lesz! — Még sötétebb színben látja a másik kérdést, a bíróságok kérdését. Itt az egyik hibát abban látja czikkiró ur, hogy magában a törvényben áli ;iz. miszerint az ujon alakítandó kir. bíróságoknál lehetőleg helybeliek alkalmaztassanak, a másik hibát pedig a jelen igazságügyministernek a „politikai okok" iránti véghetetlen önmegadásában, továbbá az országban burjánzó és a megyékben a kormány által is cultivált s így kiirthatlan családi uralkodásban, mely szerint a jövedelrues állások családi örökségül tekintetnek és a megyei dynastáknak ezen, imitt amott megtámadott örökségnek kivívása és megtartása sikerül. Az ország, midőn az igazságszolgáltatást, niunicipalis jogainak egyik legértékesebbjét kezéből kiadta, igen nagy áldozatot hozóit, de meghozta ez áldozatot azért, hogy jó igazságszolgáltatása legyen és ezt követelheti is. Ha azonban a régiek helyébe állított uj rendszer megint csak zavart, késedelmeskedést, tudatlanságot söt tán jóakarat hiányát is engedne működéséből következtetni, -a közvélemény joggal kérdőre vonhatja azokat, kiknek Ígéretei komoly ered ménynyel nem birnak. Figyelmezteti czikkiró ur a kormányt, hogy a fősúlyt ne a kir. bíróságok működésének mielőbbi megkezdésére fektesse, hogy ne feledje a kormány, miszerint tetleges vagy állítólagos politicai szolgálatokat birói állásokkal megjutalmazni nem alkalmas mód arra, hogy a bíróságok kebelébe oly elemek jussanak, melyek hivatásuk magaslatán álljanak és az intézménybe vetett bizalmat igazolják. De másrészt, ha akar valamit a kormány tenni, azt íegye egészen, mert ha roszul alkalmazott takarékoság folytán a biiák létszáma az életigazolta szükségletnek meg nem felel, akkor az igazságszolgáltatás mindjárt kezdetben elme rül és azt csak roppant anyagi, és még nagyobb erkölcsi veszteséggel lehet ismét működésébe visszahelyezni. (Úgy hisszük, hogy e czik a hazai szakközönség nézetét oly hiven tolmácsolja, hogy csak azt kell óhajtani: vajha az intéző körök belőle a kellő tanuságott levonni el ne mulasztanák. Szerk.) A „Pester Loyd"-ban B. L ur a bírósági szervezéshez szólván, az igazságügyéi- ur és a törvényhozás figyelmét azon törvényszék rendezésére figyelmezteti, mely harminczévi fenállása óta a hazai törvényszékek példánya volt, mely első sorban és legtöbbet közlekedik a külföldi törvényszékekkel és melynek eljárásáról ítéli meg a külföld a magyar törvénykezést, t. i. a fővárosi váltó és kereskedelmi törvényszékre. Már azelőtt ki volt mutatva, hogy ezen törvényszék birói tagjainak számszeriuti leszállítása ennek tönkretételét involválja magában. Azon törvszék, felkiált czikkiró ur, melynél a beadványok száma 90,000 et túlhalad, melynek több mint kétezer ügyben érdemileg kell dönteni és mely törvényszéknek illetékessége alá lesznek rendelve ezután még a bejegyzett kereskedők csöd1 tigyci is, ily törvényszéketakarnak 6 mondhat I bíróval szervezni. Ezen törvényszék, mely csak I a legnagyobb erőfeszítéssel bírt ugy dolgozni, ! hogy uátrálékai ne legyenek, kevesbített személyzettel végezze cl még a bckeblezett keres- I | kedök esüdügycit is. Akkor már, midőn a tör| véuyszék a hátrálékokban úgyszólván elmerült, J I késő lesz a pótlás. És ha legjobb esetben a hat biró éjjeinek és egészségének feláldozásával nem j marad hátralékban, akkor,--anélkűl, hogy a még nem ismert bírákat bántani akarná czikkiró úr, I kimondja, — miszerint az általuk hozandó végzések és ítéletek nem lesznek alaposuk; az ily gyorsaságban azután nem is lesz köszönet. Czikkiró úr tehát figyelmezteti az igazságügyér, úrat, hogy mig idő vau, addig kérjen a törvényhozástól póthitelt a pesti kereskedelmi tszék bíráinak és megfelelő személyzetének szaporitá sára, és ha netán a pénzügyér úr az ő „non possuu;us"ával áll elő, utaljon a — 830 mértlöld vasútra, mely várhat, de az igazságszolgáltatás nem várhat, mert hisz inkább gyalog keressük, csak legyünk megnyugtatva, hogy meg is találjuk a jó igazságszolgáltatást. (Czikkiró úrnak teljes igaza van, haa pesti I kereskedelmi törvényszéknek kilátásba helyezett Bzervezetét absolute elégtelennek és InáI nyosnak tünteíi fel; de nemcsak c törvényszék! röl gondoskodott ily mostohán a törvényhozás, , mert hisz a budapesti összes kirélyi törvényszékek létszáma is olyképen állapíttatott meg, hogy clüic látható, miszerint ezen személyzettel 3 hónap alatt oly hátralékhalmaz fog felszaporodni, hogy azt utóbb kétszerezett személyzettel sem lehat feldolgozni. Hogy e mellett mily alapos ítéletek várhatók, ha a bíráknak legelső feladat i a gyors elintézés lesz, az iránt aligha fognak a nézetek eltérni. Okvetlen segíteni kell tehát, de gyorsan a szervezés félszegségén, — nehogy a helytelen gazdálkodás burjánait utóbb milliók és milliók feláldozásával kelljen kiirtani. Szerk.) A „Pester Lloyd"-ban Bp. úr által közzétett és az igazságügyministerium kebelében történőket helytelenítő czikkre a felelet nem maradt el, mely felelet az egész czikket a czikkiró roszul értesültségének és helytelen ítéletének rója fel. A vádra vonatkozólag, hogyaje- | leulegi igazságügyér az általa előterjesztendő I törvényjavaslatokat a nyilvánosság alól elvonja, ' a válasz azzal védi az igazságügyi ministeriumot, hogy az igazságügyéi- úr még egy törvényjavaslatot sem terjesztett a törvényhozás elé, melyet a közönség előlegesen is ne ismert volna, í A második vádra, hogy a közönség „hivatalos" | hirlaphirek által értesitetett, miszerint a nyilvánosság és közvetlenség elvein alapúló perrendtartás a ministerium által egy behívatott euquete által mellőzendőnek mondatott ki, mindej nek előtt tagadja, hogy ily hivatalos birlapi j ] hír léteznék. Megjegyzi továbbá erre vonatkozólag, hogy az igazságügyér úr a perrendtartás tárgyában euquet-taiiácskozásokat, tartat, de í ezek czélja nem a szóbeliség és nyilvánosság elvén alapuló perrendtartás mellőzése, hanem a j jellenlegi perrendtartás hiányainak novellariter leendő pótlása és javítása, mert a minister úr véleménye szerint a törvényhozás mostani efog| laltság.i miatt a perrendtartás teljes átdolgozására gondolni sem lehet, és azért csak a léuye! gesebb hibáknak és hiányoknak javítását akarta i elérni; e tekintetben azonban a bizottság tagjaiI nak, kik a legkülönfélébb és legkiválóbb bíróságok tagjai, véleményét eleve nem ismerte és a végelhatározást saját magának tartá fenn. mi arra mutat, hogy nem hagyja magát, bizonyos elemek által vezettetni. A semntitöszék létezésének kérdését pedig, melyet a jelen alakjában, tekintélyes jogászok tarth atlantiak kimondottak, nyílt kérdésként állitá a bizottság elé. A nyíl- I vánosságra vonatkozólag megjegyzi, hogy az | enquete tárgyalásainak titokban tartását, nem reudelte el. Ezen nyilatkozatra ugyancsak a „Pester Lloydsban Bp. úrtól viszonválasz jelent meg, mely az illető hely ezen érzékenységének igen örül és ígéri, hogy máskor is alkalmat fog nyújtani a nyilatkozhatásra, kívánja azonban, hogy más alkalommal az ily felelet több szerencsével történjék mint a mostani. Czikkiró mindenekelőtt a communiqué tévedését constatálja, mert az első czikk az igazságügyér ur népszerűségét akarja az által megóvni, midőn nemcsak tanácsosainak, hanem a közvéleménynek nyilatkozatait is figyelembe vétetni ajáulta. Arra nézve hogy a jelenlegi igazságügyér úr nem terjesztett elő törvényjavaslatot, mely a közönség előtt ismeretlen lett volna, annyit jegyez meg czikkiró úr, hogy, ha nyilvánosságnak nevezi a communiqué azon hirlaphireket, minők a perrendtartási enquete röl közöltettek, akkor igaza van, de ez még nem elégséges arra, hogy a közönséggel szemben el lehessen mondani, miszerint „a minister a feladataiban felmerülő ellentétek kiegyenlítésénél a közvéleménynek további informátióját nem szükségeli." Hogy a hirlaphirek nem hivatalosak voltak, arra nézve bár ismeri az egész világ a „hivatalos" és „félhivatalos* kifejezéseket, czikkiró úr nem akar vitatkozni. Amit pedig az enquétről és annak hivatásáról mond, épen az, amit czikkiró úr is roszal, és amitől fél, hogy t. i. mig az előbbi igazságügyér a jelen perrendtartás helyett uj, a szükségnek megfelelő perrendtartást akart kidolgoztatni és behozni, oly mód ./.átokkal, melyek eddig elismerten a legjobbak, addig a jelenlegi igazságügyéi- úr foltozott, szakadozott ruhával meg akar elégedni. Azon nyilatkozatot, hogy a mi uister úr nem hagyja matrát bizonyos elemektől vezettetni, nagyon köszöni czikkiró úr, mert bár azt mindenki tudta, miszerint sem az ügyvédegyletek, sem a közvélemény meg nem kérdeztettek, most ezzel azt is constatálja a communiqué, hogy a tervezett eljárás — nem szakférfi áltaí tanácsoltatott. (Hogy a fennforgott vitában, melyik résznek van igaza, annak megítélését a közlöttek után nyugodtan az olvasókra bizhatjuk. .Szerk.) A „Ilon" ban Dalmady Gyözö ur kezd egy czikksorozafot az igazságügyi bizottság és a törvénykezési rendtartás tárgyában, melyre legközelebb visszatérünk. Vegyes közlemények. A curiai határozatokban kimondott elvek. Semmitöszéki határozatok. —• Hivatalból figyelembe veendő semraiségi esetet képez, ha a felebbviteli biróság oly ügy felett hoz érdemleges ítéletet, mely felett az első birósái nem volt jogosítva ítéletet hozni. (12012 sz. okt. 10. 1871.) —i A birói intések nem képezik psrbili birói határozat tárgyát. A szabálytalan birói iutés ellen semmiségi pauaszszal élűi lehet. (11.699 sz. okt. 10. 1871.) —• A ügyvédi megbízási okirat valódisága iránt felmerülő aggályok esetén, bt az ellenfél a megbízás iránt nem tett is kifogást, a bíróságnak joga van a megbízó fél személyes raegjelenhetése czéljából a tárgyalást hivatalból elhalasztani. (9301 sz. okt. 11. 1871.) — A kereset kijavítása csa; perben álló felek közt engedtetik meg, és bár ha a felek eziránt megegyeztek is, harmadik személy irányábau csak a kereset visszavétele vagy a per letétele engedhető meí. (11.359 sz. okt. 12. 1871.) — Büufeuyitö bíróságok Közti illetőségi összeütközések eldöntése nem a semmitöszék, hanem a királyi tábla hatásköréhoz tartozik. (12928 sz. okt. 19. 1871.) — A törvényszék, ha sommás ügyek elintézésére delegáltatik is, a prts92. §. szerént rendes uton tartozik eljárni. (11^42 sz. okt. 20. 1871.) Egyleti közlemények. (A budapesti ügyrédegylet f. é. nov. 10én tartott választmányi ülésében) mindenekelőtt a magyar királyi ítélő tábla ú lökségének átirata olvastatott fel, mely szeriut Ghiczy Gyula ügyvéd úr az Ugyvédvizsgáló bizottsági tagságtól saját kérelmére felmentetvén, az ügyvédegylet felhivatik, bogy a lemondott helyébe kinevezendő ügyvéd iraut javaslatot terjesszen elő. A választmány Vogel Péter ügyvéd urat határozá javaslatba hozni. Következett a bíráló bizottságnak az ügyvédi köuyvvezetés tárgyában beérkezett pályaművek iránti jelentése- Dr. Környei Ede előadó úr azon véleményt terjeszti elő, miszerint a beérkezett 22 db. pályamunka közöl az ügy védegylet által kitűzött czélnak tökéletesen egyik sem felel meg, de miután a pályázat feltételei szerint a jutalom a relatív legjobb müuek kiadandó, jutalrnazandónak a bizottság a 35 sz a. „Elmélet és gyakorlat" jelige alatt beérkezett pályamuukát ajáulja, mint mely egyszerűségénél és könnyű áttekintésénél fogva