Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 30. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [7. r.]

Melléklet a „Themis" jul. 25. 30. számához. — 349 Törvényszéki tárgyalások. Szegedi bünperek. I. A delegált törvényszék július 13-án hozott végitéletet Varga József és Lipóczi Sándor volt kecskeméti csendbiztosok ellen. Már lapunk mult számában érintettünk Varga József bűnesetei közül ötöt, ezeken kivül még 9, tehát összesen 14 bűneset hozatott fel ellene, melyeknek egyenkénti felsorolását mellőzvén csak két rablási esetet emiitünk fel, melyek mindkettejében Varga József, egyikében pedig Lipóczi Sándor bűnpártolókként szerepelnek. Az egyik rablás 1859=ben Feuer József félegyházi izraelita ellen követtetett el Besze Pál, Jász Szabó János és társai által s egyike a legsúlyosabb beszámitásu rablási eseteknek, mert azon felül, hogy Feuer J. feje baltával megszakittatott s talpán egy veszélyes vasvilla-szúrást szenvedett, egyszersmind 3500 frt készpénzétől fosztatott meg. Varga József mindjárt a tett után gyanúba vette Besze Pál és Tapodi János félegyházi lakosokat s azokat, mint jász-illetőségü egyéneket saját hatóságiiknál be is jelentette, a vizsgálat azonban akkor eredményre nem vezetett. Néhány évvel később megtudta Varga József, hogy Feuer kirablásában Jász Szabó János is részt vett. Ezt tehát kérdőre vonta és becsukatással fenyegette, mire a nevezett látván, hogy a biztos nyomon van, 100 frtot ígért azon esetre, ha az ügyet nem bolygatja, mely ajánlatot Varga József elfogadta s Jász Jánost szabadon bocsátotta. A másik rablási eset 1858-ban Nyul László és fia kecskeméti lakasok ellen követett el ifjú Kátai Balog András és társai által, és pedig oly módon, hogy mikor a nevezett egy alkalommal fiával Pestről hazatért Kecskemétre, a rablók őket előbb a vasútnál kilesték, azután az u. n. Muszáj külvárosban egy hid alul előrohanva megtámadták és súlyos bántalmazások között 1500 frtnyi készpénzétől megfosztották. Az első vizsgálat eme nézve sem hozta létre a kívánt eredményt, mert a valódi tetteseknek még csak nyomára sem tudtak akadni — néhány évvel későbben azonban sikerült Varga Józsefnek, ki akkor már pestmegyei csendb. volt kitudni, hogy a rablásban Szeleczky Pál kecskeméti lakos is részt vett. Egy alkalommal tehát, midőn Szeleczky Pestre utazott, kérdőre vonta őt a czeglédi vasúti indóházban s tudtára adván néki, hogy Nyul László kiraboltatása iránt tisztában van, becsukatással fenyegette. Szeleczky látva, hogy minden veszve van, pénzt igért hallgatásáért Varga Józsefnek, mire aztán az alku meg is köttetett oly módon, hogy Szeleczky 150 frtot fizetett Vargának, ez pedig az esetet többé nem bolygatta. Ugyanezen rablási esetre vonatkozólag Lipóczi Sándor, akkori kecskeméti városi csendbiztos is hasonló bünpalástolást és zsarolást követett el. mert besúgója által ő is felfedezvén a rablókat, tudomásának elhallgatását Szeleczky Pál által 20 írttal, ifj. Kátai Balog András által 80 írttal fizettette meg. Varga József elösmeri mind a 14 esetnéli bünrészességét, ugy szintén Lipóczi Sándor is ; az utóbbinál megjegyzendő, hogy Lipóczy már három évvel ezelőtt félévi börtönre és hivatala vesztésére Ítéltetett. A törvényszék Varga Józsefet az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 évi, Lipóczi Sándort 3 évi közmunka, s hetenkint kétszeri böjttel szigorított börtönbüntetésre ítélte, mely ítélet ellen mindkét vádlott felebbezést jelentett be. II. Alig végezte be a törvényszék Varga József és Lipóczi Sándor bűnügyeit, Lipóczi Péter és Tóbi Boros János személyében ismét két tisztviselő került vád alá. Lipóczi Péter csendbiztosnak több bűnesete közül eddigelé két nevezetesebb hivatalos visszaélés került szőnyegre. Az első esetnél Bajdor János és társai 1864-ben 14 db. sertést lopván, ebből osztalékul Bajdor 3 dbot kapott, melyeket midőn hazafelé hajtott, találkozott Lipóczi Péterrel, ki által a sertések miatt kérdőre vonatván, azzal mentegette magát, hogy találta azokat. Lipóczi azonban meggyőződvén a sertések lopott voltáról, saját lakására hajtatta azokat azt mondván, hogy majd bitangságba adja őket. Bajdor kérte őt, hogy hallgasson a dologról, és Lipóczinak 40 ftot adott hallgatásáért; a lopott sertéseket pedig Lipóczi saját szükségletére felhasználta. A második esetben ugyancsak Bajdor János és társai juhokat loptak s ezek közül Bajdor egy kost tartott meg magának saját juhai között, melyeta káros egy alkalommal felösmert. Ekkor Bajdor bement Lipóczihoz tanácsot kérni. Ez azt tanácsolta Bajdornak, hogy a kost legjobb lesz a város faíkájához csapni, mert ha a káros még egyszer eljön s tanukkal igazolja tulajdonjogát, a kossal együtt ő is kalocsai ftő törvényszék kezébe kerül. A kos tehát egyelőre a város faíkájához vitetett, onnan azonban, mivel a káros fél, ki időközben elhalt, többé nem jelentkezett, csakhamar saját juhai közé vitette j Lipóczi, később pedig Bajdornak kérése folytán ennek egy birkáért visszaadta. Ezen kivül 20 frtot fizetett Bajdor Lipóczinak az eset elhallgatásáért. A törvényszék mindkét esetben a/, orgazdaságot s ez által elkövetett hiv. hatalommali visszaélést állapitá meg. a bünpalástolást és megvesztegetési pénz elfogadását sulyositó körülményekül tekintvén. A büntetés kiszabás Lipóczi Péter egyéb bűneseteinek letárgyalásáig elhalasztatott. Az e napi tárgyalásnak, főbb érdekét azonban Tóbi Boros János volt Kecskemét városi főügyész — jelenleg kecskeméti ügyvéd — bűnügye képezte. Hozzá, mint főügyészhez, 1865-ben egy kecskeméti káros ember ment azon panaszszah hogy Bajdor János több birkáját ellopta s kérte megfenyitni. T. B. János azonnal el is hozatta Bajdort, ki nem tagadta a dolgot, hanem őszintén beismerte. Erre a főügyész azt mondotta, hogy már szabadon nem eresztheti, hanem kezesség mellett kibocsátja, s aztán menjen el a károshoz egyezzék ki vele s igy jöjjön vissza hozzá. Bajdor megfogadta a jó tanácsot, kiegyezett a károssal s visszatért a főügyészhez, ki most már tettének jutalmát várta tőle. Bajdor azonnal ajánlott is a szolgálatért 10 frtot, de a melyet a t. ügyész kivált azon okból kévéseit, mert — mint mondá, — az ily dolgot ugy is nagyon szemmel szokták tartani. Bajdor ezt belátva, 20 frtot ajánlott, a mibe aztán a főügyész is beleegyezett, s kifizetése után Bajdort szabadon bocsátotta, a nélkül, hogy a törvényszéknek az esetet bejelentette volna. Ezek alapján T. Boros János, ki védelmi jogáról lemondván, a tárgyaláson meg sem jelent, egy évi hetenként kétszeri böjt s közmunkával súlyosított fogság, és 20 írtnak a kecskeméti szegény alap részére leendő fizetésére és a költségtk viselésére ítéltetett, ítélete Kecskemét város törvényszéke utján rendeltetvén neki hihirdettetni. III. A július hó 18-án tárgyalt bűneset egyike a legérdekesebbeknek, mert egy bűnesetben 4 bűntény még pedig rablási kísérlet, gyilkosság, gyújtogatás és sikkasztás van összefoglalva. Ez eset Surányi János juhászbojtár meggyilkoltatása kit 1867. febr. 4-én az uj — kécskai határban egy leégett szalmakazal pörnyéje közt félig összeégve találtak. Az orvosi látlelet constatálta, hogy a bojtár előbb tompa eszközzel agyonveretett s csak azután tétetett teste tűzre. A hivatalos vizsgálat felderité, továbbá, bogy a hulla két ember által hurczoltatott oda, Maró Gergely egy negyed órányi távolságra levő tanyájáról, mi azt mutatta, hogy a gyilkosságot egy ottani juhakol mellett követték el, minek folytán két ott lakó juhász bojtár Locskay István és Perlaky István elfogattak, és daczára határozott tagadásuknak, hosszabb ideig Jászberényben vizsgálati fo gságban tartattak, mig nem 1869ben a kir. biztosság kiderítette, hogy a tettet Dubecz István kecskeméti juhászbojtár követte el, és igy a két gyanú alatt álló juhász ártatlannul szenvedett/ Dubeczi ugyanis más bűntényért befogatván kivallotta,| hogy Surányi Jánost, kivel ő mint szolgálat nélküli juhászszal Krumplis János monostori juhásznál ismerkedett meg, s kinek felhívására Hatvani László és Keserű István társaival mentek birkát rabolni Kécskára, ő ütötte agyon még pedig tévedésből, mert midőn a juhász bojtárt lenyomták és lekötözték, kívülről neszt hallott s ő erre kiszaladván, a sötétben egy embert látott maga felé közeledni, kit ő a gazdának vélvén, leütött s midőn aztán társai is kijött és észrevették a tévedést s látván, hogy 1 a bojtár elszaladt, ők is megijedtek s elszaladtak j nem vivén mást magukkal csak Suránvi holttes| tét, melyet a szalma kazalra fektettek s azt alatta j meggyújtották, remélvén, hogy így tényöknek i nyoma sem fog maradni. Miután pedig tudták, hogy Surányinak Krumplis Jánosnál 20 db birkája volt telelőbe, viszszamentek hozzá, s neki az esetet elmondván közmegegyezéssel a birkákat s Surányinak a gyilkosság színhelyéről magukkal vitt szamarát eladták s az áron közösen megosztoszkodtak. Vádlottaknak más bűnügyei is lévén itéletileg egyedül csak Krumplisnak sikkasztásban bűnössége mondatott ki, a büntetés kiszabása szintén több rendbeli bűnei utolsójának tárgyalásakor fog kimondatni. * (Emberölés.) 1870-ben február 8-ikán | a sárbogárdi korcsmában (Székes-Fehérmegye) | három fiatal legény ült, kik közül a legöregebb sem haladta meg huszadik évét. Ezek voltak Döregdi György, Csanádi Mihály és Molnár János. A három legény igen jó barát volt s bár pénzben sem szűkölködtek, még sem itták le magukat, mint a többiek, hanem mikor a pintes üveg kiürült, haza mentek. Jól mulattak nevettek, vitatkoztak is, de anélkül, hogy egymást csak egy , szóval is megsértették volna. Molnár János iákása egész más oldalt volt, mint társaié s azért később csak Döregdi és Csanádi mentek együtt. Útközben ez utóbbi parasztosan kezdett tréfálni czimborájával s belökte egy mély gödörbe, hol Döregdi össze-visszatörte bordáit. Ezzel vége szakadt a barátságnak. Döregdi amint kivánszorgott az árokból maradt még annyi ereje, hogy fokosát barátja fejének sújtsa, mely véletlenül halálos csapása volt a szerencsétlennek. Csanády ennek következtében halt meg, bár az orvosi vélemény szerint még utólag is kapott egy két ütést. A székesfehérmegyei törvényszék Döregdit „szándékos emberölésben" marasztalta el és 10 évi súlyos börtönre Ítélte, mig a legfőbb Ítélőszék egyszerű emberölésért 3 évi börtönre s 40 ft vér dijra ítélte. * (A kényszerdologház mint bűnösztönző.) A pestvárosi fenyítő törvényszék a mult héten Schaaer Samu, kényszerdologházi fegyencz ügyét tárgyalta, ki néhány hónappal ezelőtt Grund dologházi felügyelőn késével sebet ejtett. A tárgyalás folyamában Grund beszéli, hogy azon nap semmit sem gyanítva, bement a fegyenczek munkatermébe s midőn Schauer Samuhoz közel jött, ez késével hasba szúrta, ugy hogy rögtön elméletét veszté. A sérülés ugy látszik, nem volt súlyos, mert Grund csak néhány napig volt beteg. Grund beszéli, hogy később kilépett a dologházi szolgálatból, mert nagyon sok kellemetlensége volt. A törvényszéki elnök erre kérdi vádlottat, mi vitte őt a tett elkövetésére. 4 vádlott nyugodt, de némileg keserű hangon elmondja, hogy a pestvárosi dologházban nem javítják az embert, de kegyetlen bánásmód által rontják. Példákat hozott fel, hogy a télen behoztak egy asszonyt, padolatlan, fűtetlen helyiségbe zártak ugy, hogy lába tökéletesen elfagyott reggelre, s most az asszony egész életére nyomorék. Csernus Mátyás fivérét (hasonlag fegyencz) a felügyelők lábbal taposták ütötték, verték, úgyhogy a kórházban 9 napra rá meghalt s mindezt teszik oly egyéneken, a ki könnyű vétségek miatt zárattak dologházba, vagy épenséggel csak csavargás, dologtalanság miatt vitetnek oda. Csernus Mátyás (fegyencz) elbeszéli szerencsétlen fivére esetét, beszéli, hogy némely fegyenczet földalatti helyiségekbe zárnak, és csak minden második nap adnak neki enni s nézete szerint Schauert az birta a Grund ellen elkövetett tettére, mert tanuja volt mindezeknek, a mik méltán elkeseríthetik azt, a ki még nincs teljesen elfásulva. Bálint, egy más fegyencz, hasonló dolgokat vall. A törvényszék Schauer Samut 6 havi fogságra itélte s az ügyet a tanácshoz rendelte áttenni, hogy az a dologházban állítólag történő dolgok iránt a vizsgálatot megindítsa. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A budapesti úgyvédi egylet igazgató választmányának) f. hó 21-én tartott ülésében uj egyleti tagnak Te8»áng Károly ügyvéd választatott meg; a királyi t&bu elnökének átirata folytán* jövő évi az az f. e. septemberSl jövő évi julius.g terjedő évfolyamra az ugyve-