Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 33. szám - A magyar általános magánjogi törvénykönyv javaslata. 1. (r.)

386 — házmotozást rendelt az asszonynál s a háznál levő jégveremben az összes lopott holmit megta­lálták. Romasta Mária aszszony az vallotta, hogy bizonyos Malakrea Márkustól kapta a selymet eladás végett, és nihel Kvadagnau György ős Néry Ferencz ennek elválaszthatlan barátai voltak, mindhárman vizsgálati fogságba kerültek. Ma­lakrea nemcsak a tettet, .le azt is tagadta, hogy életében bármit is átadóit Roxnasta asszonynak, a másik kettőre nem ta'iáltatótt bizonyíték. A vá­rosi fenyitő törvényszék Malakreát. mint a tett­nek tudóját, 5 havi súlyos börtönre ős Romába M. orgazdanőt pedig 14 napi fogságra Ítélte. A másik két vádlott fölmentetett. * (Tolvajság.) 1870-ben, deczember hó végén 150 ft áru fehérneműt loptak el KŐZ8­márki Magdolna konyhájából. A gyanú senkit sem terhelt, inert a mosónő oly házban lakott, mely­nek lakói csupa tisztességes emberek voltak. Ez év tavaszán azonban meghivatott a mosónő a vá­ros kapitánysághoz s ott mutattak neki egy csomó­fehérruhát, melynek több darabjában saját hol­mijára ismert. Schröder Ftreucz, pesti születésű 21 éves csavargó, ki lopás miatt már többször volt megbüntetve, mult évi deczember hó elején Kézsmárki Magdolna konyhájába ment koldulni és észrevette, hogy senki sincs a konyhában, ösz­szefogta az ott levő fehérneműt s a mező utczá­ban lakó Singer Alajoshoz vitte, hol egy isme­retlen nőnek 20 fitért adta el. A pénzt csakha­mar elpazarolta s csavargó életmódját tovább folytatta. Ez év tavaszán a városligetben utal­gató Klein József éji őrnek, midőn ez a hattyu­tónál elszenderült, óráját lecsavarta lanczáról. Két fiatal eniber észrevette a tolvajlast s felköl­tötte Kleint, kivel azután együtt üldözték a tol­vajt, A nagyon megszorult csavargó eldobta ma­gától az órát, azért mégis elfogatott s a válla­tásra azt is bevallá, hogy fönemlitett fehérneműt is ő lopta el. A pestvárosi fenyitő törvényszék Schrődert másfél évre. Singer Alajost félévre itélte el. Ez utóbbi fölebbezte Ítéletét. * (A Fi g d o r-A p ra x i n per.) A pozso­nyi városi törvényszék keddi ülésében vette újra tárgyalás alá a Figdor-Apraxin pert. Dobrovics főbíró először is felolvasta a kir. Ítélőtábla s a legfőbb Ítélőszék Ítéleteit, melyekben a pozsouy­\ árosi törvényszéknek e perben hozott ítélete meg­semmisíttetik és uj tárgyalás rendeltetik el. mely az ifjabb Figdorra is ki volna terjesztendő. Sche­dius közvádló az összes ügyiratok leiolvasását feleslegesnek tartja és egyszerűen a büntetés ki­mérését hozta javaslatba és pedig Apraxin grófra 4 évi, Figdor Henrikre 6 évi börtönt kér kiszabni, az ifj. Figdort pedig bizonyítékok elégtelensége miatt felmenteni javasolja. Miután még Apraxin és Figdor H. védői szólottak, a törvényszék be­jezettnek uyilvánitá a végtárgyalást és az Ítélet kihirdetését aug. 14-ére tűzte ki. * (N ő g y i 1 k o s s á g.) Mezei Sándor nagyon féltette nejét és nem ok nélkül, mert ezt egy­.-zer saját lakásán bizonyos Nagy Józseffel oly állapotban lepte meg. melyet közelebbről le nem Írhatunk. Mezey egy szót sem szólott, csak el­ment, leitta magát, azután visszajött, egy baltát előkeresett és azzal összevagdalta a bútort, mely neje tulajdonát képezte. A nó' erre elhagyta la­kását, három kiskorú gyermekét és Beregszászra Rusnyák Jánoshoz ment, hol egy ideig tartózko­dott, de ott az esetet fel jelentette a szolga­bírónak. Ez tüstént megidézte Mezeyt, ki el re jött. De sejtvén, hogy neje csak Rusnyákéknál lehet, előbb oda ment, és csakugyan őt a tor­náczor, fekve és alva találta. Mezey, a baltát, melyet épen azoD szándékból vitt magával, hogy ha nejét meg fogja találni, agyonüti, a nő le­jéhez csapta, hogy az azonnal szörnyét halt. Csak aztán ment Mezey a szolgabíróhoz és léi­adta magát. A legfőbb Ítélőszék Mezeyt a nő­gyilkossági bűntény alól felmentette, de szándé­kos emberölésben bűnösnek találta és ezért 5 evi súlyos börtönre itélte. * (A p a gy i 1 ko s s ág.) Mult szeptember 20-kán Zentan borzasztó eset történt. Mocsár Ferencz atyját gyilkolta meg. A megyetörvény­szék befogatta a gyilkost és felelősségre vonta. A vádlott azt hozta töl mentségül, hogy atyja iszákos és veszekedő ember volt, ki az nap is nejét, a vádlott anyját, hajánál rángatva a föld­höz vágta s ugy kezdte ütlegelni, hogy ez ré­mülten kiáltozott segély után. Mocsár Ferencz ép akkor indult a mezőre, de hallva a kiáltáso­kat, visszasietett s mindenkép el akarta atyját távolítani anyjától, mi azonban békés uton nem sikerült. Végelkeseredésében egy faléczet kapott elő s ugy vágta atyja lejéhez, hogy az rögtön szörnyet halt. A hodroghmegv ei fonyitőtörvény­szék Mocsár Ferenczet, a 16 éves fiút, mert a tettet, etek anyját segitni akarván s szándék nélkül követte eí, G havi börtönre itélte ; a leg­főbb ítélőszék az eddig kiállított vizsgálati fog­ságot számította be büntetéséül. * (Egy plébános, aki gyermekeit meggyilkolja.) Nagy érdekeltséget költött 1866-ben nemcsak Barsmegyében, de az egész környéken sőt az országban, hogy a barsmegyei Zehz mezőváros kath. lelkésze, esperes Harsme­gye fenyitő törvényszéke állal letartóztatott és gyermekgyilkosság vádja miatt, vizsgálat, és perbe fogatott. Végre a barsmegyei törvényszék az íté­letet is meghozta és S u 1 Íi a y Jánost kétren­dü (18G2 ós 1869-ben elkövetett) gyilkossági, négyrendü anyakönyv hamisítási, továbbá pénz­sikkasztási és bírói zártörési bűntényekben bű­nösnek találván, őt nyolez évi, gazdasszonyát Varga Herminát négy évi és a bűnrészes bába asszonyt két évi súlyos börtönre itélte. Mindhár­man felebbeztek. Az egész perre az szolgáltatott alkalmat, hogy a/. 1869-ben elsikkasztott gyer­mek hullája roszul ásatván el, az ebek által ki­kapartatott és a holt tetemet tartalmazott borí­ték. „Sulbai János esperes urnák" czimet visel­vén, az a zelizi plébániából valónak ismerte­tett lel. * (A G a r n u c h o t-p e r t) mely jelenleg Bécsben tárgyaltatik. legközelebbi számunkban ismertetjük. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott ebek Sev\mifnszéki Itatárcrzatok. — A tékozlás miatti zárlat elrendelésére a | polgári bíróságok illetékesek, és nem a közigaz- [ gatási hatóságok. (6480. sz. jun. 15. 1871.) — A peres hagyaték iránti biztosítási intéz­kedés hivatalból lévén eszközlendő, ezen intézke- | dés ellen „kifogásnak* helve nincs. (6546. sz. jun. 2u. 1871.) — A biztosítás elrendelése elleni kifogások j beadására kiszabott törvényes határidőnek elmu- i lasztása miatt igazolási kérelemnek nincsen he­lye. (6787. sz. jun. 20. 1871.) — Az italmérési jog csonkítása iránt indi- ' tott keresetek, a közigazgatási hatóság illetékes­ségéhez tartoznak, ennélfogva azok a bíróságok által hivatalból visszautasitandók. (7173. szám jun. 21. 1871.) — Ha felperes keresetében tanukra hivat­kozik, de a tárgyaláson meg nem jelent, a ta­nuztatás mellőzesével az alperes által előadott ténykörülmények alapján hozandó ítélet, miután a tanukrai hivatkozás nem vétethetik a kereset — levélhez mellékelt bizonyítéknak. (4075. sz. jun. 22. 1871.) — A feltétlenül marasztaló ítélet alapján elrendelt s foganatosított biztosítás — ez Ítélet­nek másodbirósagilag történt megváltoztatása folytán a legfőbb ítélőszék végeldöntése előtt fel i nem oldható. (7()92. sz. jun. 28. 1871.) — A sommás bíróság határozata ellen eme­lendő semmisééi panasz beadási határidejét — akár hirdetés, akár kézbesítés által közöltetett a | határozat a felekkel — a pprdtás 207. 208. §§-ai szabályozzák. (7190. sz. jun. 30. 1871. — A bírói illetőség iránt a felek egymás közt szóbeli egyezséget is köthetnek: az ezen egyezség igazolására felhívott tanuk a per érde­mének tárgyalása előtt kiballgathatók. (7048. sz. július 2G. 1871. Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés) állandó bizottságának f. hó 9-én tartott ülésében két indítvány és egy bejelentett értekezés visszauta­sítása mellett a következő indítványok fogadtat­tak el. Dr. Spitzer Adolf urnák indítványa a polgári törvénykezési rendtartás köréből, mely iránti véleményezésre Dr. G ti 1 n szabadkai ügy­véd ur kéretik fel. előadóul Dr. A p á t h y Ist­ván egyetemi tanár ur választatott: Dr. F Héd­in a n n Bernát ügyvéd urnák indítványa a hün­tettbeni marasztalás jogkövetkezményei tárgy á­ben, mely iránti véleményezésre Bovánkovits József legfőbb itélőszéki és Dáni Nándor ki­rályi táblai bíró urak kéretnek fel, előadóul Dr. Csukássy Károly pestvárosi tiszti ügyész ur választatott; Dr. Friedmann Bernát ügy­véd urnák indítványa a főbenjáró és politikai ügyekre nézve honosítandó esküdtszéki eljárás tárgyában, melyre nézve Illés Károly Pestme­gyei tiszti ügyész és Rito o k Zsigmond nagyvá­radi ügyvéd urak kéretnek fel, előadóul Dr. D á r d a y Sándor ügyvéd ur választatott; Dr. Katona Mór urnák indítványa a törvénytelen gyermekek jogiállapotának rendezése tárgyában, mely iránti véleményezésre Dr. Bozóky Ala­jos nagyváradi jogtanár, Dr. Győry Elek pesti ügyvéd, és T o m c s án y i Mór thuróezmegvei alis­pán urak kéretnek fel, előadóul Dr. Sághy Gyula egyetemi tanár ur választatott; Dr. Weisz Lajos temesvári ügyvéd urnák indítványa az egyes bíróságok illetősége tárgyában, mely iránti vé­leményezésre H o d o s s y Imre pesti ügyvéd ur kéretett fel, előadóul Zlinszky Imre királyi táblai pótbiró ur választatott; Murinyi Endre urnák a hitbizományi intézmény eltörlését tár­gyazó indítványa, mely iránti véleményezésre Dr. Suhajda János legfőbb itélőszéki és Dó­zsa Dániel marosvásárhelyi királyi táblai biró urak kéretnek fel, előadóul Dr. Rexa Pál pesti ügyvéd ur \álas/tatott; Dr. Hertzka Emil ügyvéd urnák indítványa a részvénytársulatok alapítása tárgyábani, mely iránti véleményezésre Dr. Schnierer Gyula keresk. ministeri osztály­tanácsos kézetik fel, előadóul Dr. Stiller Mór pesti ügyvéd ur választatott: Kopp Ferencz pozsonyi telekkönyvi igazgató urak indítványa a jelzálogi egyetemlegesség megszüntetése tárgyá­ban mely iránti véleményezésre Csernák Béla k:r. táblai biró. Dr. Schnierer Gyula keresk. minist, osztálytanácsos és Dr. Vida Lajos pes­ti ügyvéd urak kéretnek fel, előadóvá Rupp Zsigmond budai törvényszéki tanácsnok ur vá­lasztatott. Melicher Ferencz esztergomi ügy­véd urnák indítványa a büntetőjogi elévülés tár­gyában, mely iránti véleményezésre Dr. C s a t s k 6 Imre legfőbb itélőszéki biró, és Dr. Friedmann Bernát pesti ügyvéd urak kéretnek fel. előadóul Dr. Schnierer Aladár kassai jogtanár válasz­tatott: Dr. Csukássy Károly pestvárosi tiszti ügyész urnák indítványa a büntetőjogi illetőség tárgyában, mely iránti véleményezésre Illés Ká­roly pestmegyei tiszti ügyész és Dr. Endes Gá­bor marosvásárhelyi királyi táblai biró urak ké­retnek fel. előadóul Ritook Zsigmond nagyvá­radi ügyvéd ur választatott: végül Dr. K ö r­n y e i Ede pesti és Dr. Weisz Lajos temes­vári ügyvéd uraknak az alapszabályok módosí­tását tárgyazó indítványai, melyek előlegesen az e tárgyban kiküldött albizottsághoz utasíttattak. Örvendetes tudomásul vétettek a vasúti és gőz­hajózási társulatok által engedélyezett vitelbér­kedvezményekrőli értesítések, *) valamint a ma­gyar tud. akadémia hely. főtitkárának és a pesti egyetem reetorának átiratai, melyekkel a kikért helyiségek az állandó bizottság rendelkezésére bocsáttatnak. — A jogászgyülésnek eddig 1040 bejelentett tagja van már. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Lónyay Menyhért) közös pénzügy­ministernek a magyar grófi méltóság díjmen­tesen adományoztatott. * (C i m p o p e r i u A t h a n á z) kir. táblai első osztályú pótbiró ugvanoda rendes bíróvá nevez­tetett" ki. * (Báró Kemény Domonkos) köz­munka min. osztály tanácsos ministeri tanácsosá, M e t z n e r Antal középitészeti felügyelő a köz­munka niinisteiiumnál osztálv tanácsossá nevez­tetett ki. * (Pfriem László) pesti pénzügyigazga­tósági 1-ső osztályú titkár, a pénzügyministe­riumboz titkárrá neveztetett ki. * (V e 1 i c s k o v i c s jl s t v á n és Kavics Flór is) megyei törvényszéki ülnökök báni táb­lai ülnökökké neveztettek ki. Különfélék. f (Halálozás.) Kintzel János N.-Ká­roly városa főjegyzője, köztiszteletben álló pol­gár, 30 évi szolgálata után, 58. éves korában szívbajban meghalt folyó hó 7-én. * (Két megye pörpatvarban.) Mult *) A vitelberek 50%-teli leszállítását engedélyező társulatok névsorát már közöltük; kiegészítésül fel kell említenünk, hogy az első erdélyi vasút főigazgató­sága is leszállította a vitelbéreket a jogászgyülési tagok számára és pedig sept. 18-tól azon hó 30-ig tejedii idő­tartamra. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom