Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 9. szám - Esküdtszéki csarnok. [3. r.] Az esküdtszéki intézmény hazánkban - Esküdtszéki tárgyalás

Melléklet a „Themis" febr.. 28. 9. számához 109 — György. Vajai Károly főbíró Szathmár. Vizsoly . Gusztáv I. alisp. Szegzárd. Véghely Imre I. alisp, Veszprém. Virányi József ügyvéd N.-Becs- ! kerek. Varga Sándor ügyvéd Czegléd. Városi ta- I nács Lócse. Varga Bencze ügyvéd Nagykörös ! Vachtler Kázmér főbiró Beszterczebánya Vesz- I prémy Gáspár 1. alkapitány Böszörmény Dr. j Wenzel Gusztáv egyet, tanár Pest. Zsivora György kir. tábl. tanácséi. Pest. Závody Albin • kir. tábl. biró Pest. Zimányi Alajos tszéki biró j Pest, Zaary József ügyvéd Dunaföldvár. Zádor Gyula igazs. miuis. osztálytanácsos Pest. Ezeken kivül jelentkezhetni a magyar jogász- i gyűlés állandó bizottságának tagjainál n. m: I Dr. Apáthy István, egyetemi tanár, Bogi- ! sich Lajos, Pest városi főbiró, Dr. Brode Lipót ügyvéd, Dr. Búsba ch Péter ügyvéd, Dr. Csatskó Imre királyi táblai biró, Daruvári Alajos legfőbb itélőszéki biró, Dr. Dárda y Sándor, igazságügyi ministeri titkár, Dr. Ger- I lóczy Gyula műegyetemi tanár, Dr. Győri Klek. ügyvéd, Hodossy Imre, ügyvéd és országgyO- i lési képviselő. Dr.' Hoffman Pál, egyetemi tanár és országgyűlési képviselő, Horváth Ká- j roly, ügyvéd, Janitsek József, Pest városi tör- I vényszéki tanácsnok, Dr. K ö r n y e i Ede, ügyvéd, ! Králitz Kálmán, ügyvéd. Manói lovics j Emil, semmitőszéki, biró. Dr. Mátyus Arisztid, i ügyvéd és országgyűlési képviselő, Mi hajló- i vics Miklós, legfőbb itélőszéki tanácselnök, ! M o r 1 i n Imre, ügyvéd, Ó c s v a y Ferencz, leg- [ íőbb itélőszéki biró, Dr. Pauler Tivadar, vallás ésközokt. minister Pó s fay Károly kir. táb. biró, Dr. Sághy Gyula, egyetemi tauár Dr. S ehmere r Gyula, kereskedelmi ministeri osztálytanácsos, Szentgyörgyi Imre, legfőbb itélőszéki biró, Dr. Szilágyi Dezső, igazságügyi ministeri osztálytanácsos, Dr. Szwetenay Miklós, ügyvéd és pesti kereskedelmi kamarai titkár, Dr. "Wenzel Gusztáv, egyetemi tanár, és Vajkay Károly, legfőbb itélőszéki biró, valamint az alólirtnál. Kelt Pesten 1871. évi február 25. Dr. Siegmund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Dr. Su.hay Imre) ministeri tanácsos a horvát-szlavon-dalmátországi autonóm kormány belügyi osztályának főnőkéve neveztetett ki, s egyszersmind ugyanazon kormány vallás- és közoktatási és igazságügyi osztályának ideiglenes vezetésével bizatott meg. * (Báró Konradsheim Oskár) kó'halomszéki főjegyző a marosvásárhelyi királyi táblához királyi ügyésszé neveztetett ki. Vegyes közlemények. * (Az uj perrendtartási e 1 őadói java sl a t,)melyet a „Themis" külön mellékleteként közöltünk, mint illetékes helyről értesülünk, még mielőtt az enquét-bizottság elé terjesztetett volna, maga az előadó által egyes részeiben átdolgoztatott és helylyel közzel lényegesen módosíttatott. Nem késendünk e módosításokat a javaslat indikolásával kapcsolatosan szinte közleni. * (Dr. Pauler) minister urnái a magyar jogászgyülés állandó bizottsága küldöttségileg tisztelgett. Az üdvözlő beszédet a bizottság alelnöke Horváth Károly ur tartotta; a minister ur válaszában biztosította a küldöttséget, miszerint a magyar jogászgyülés állandó bizottságának elnökségét továbbra megtartani szives kötelességének ismerendi, és hogy a mennyire hivatalos elfoglaltsága engedi a bizottsággal vetekedve fogja a jogászgyülés teendőit vezetni. * (Az i g a z s á g ü g y m i n i s t e r i u m) az ifj. Csapó Vilmos tolna megyei birtokos elleni csődügyet, mely a pesti pénzvilági köröket egy millióig érdekli, mint a lapokban olvassuk Pest városához szándékozik áttenni a tömegesen jelentkező hitelezők kérelmére. Tekintettel a törv. rendtás 45. §-ára, különösen annak b) pontjára alig hisszük, hogy a hir úgynevezett „Fübler"nél egyébb lenne, miután ifj. Csapó Vilmos mint értesülünk nemcsak rendesen lakott Tolna megyében, hanem a csődöt közvetlen megelőzőleg is nevezett megyében volt a rendes lakása, s így a bíráskodás e csődügyben törvény szerint csak Tolnamegye törvényszéket illetheti. * (Szeged város törvénykezési yis zo n yair a) vonatkozólag egy nevezetes és jellemző adatot van alkalmunk följegyezhetni, s ez az, hogy a f. 1871-ik évben egész február hó 18-káig egyetlenegy uj pör sem adatott be a törvényszékhez. Már most érdekes volna tudni mondja a „Szeg. Hir." e valóban ritka jelenség okát. Vájjon önmagától hagyott-e alább a magyar lakosság ismert ősrégi pörösködési hajlama, vagy az okot a törvényszék eljárásában kelljen-e keresnünk?(!) t (Jura Lajos) köz- és váltó ügyvéd f. évi február 18-án Marmaros-Szigeten meghalt. * (A pest városi törvényszék) hatósága alá kívánkoznak Soroksár, Taks, Haraszti, Alsó-Némedi, Aporka, Majosháza és Vecsés községek. A város által kiküldött bizottság ellene nyilatkozott a kérelemnek, minekfolyán a községek ügyüket a képviselőház elé akarják vinni. * (Az uzsora mint válóok.) A berlini kamarai törvényszék egy döntvénye által megállapitá, hogy habár az uzsora büntetőjogilag többé nem büntethető, mindazonáltal az uzsora üzése erkölcsi és emberi szempontból nem helyeselhető, sőt megvetendő. A porosz polgári törvény ugyanis válóok gyanánt jelöli ki az uzsorának — mint megvetésre méltó iparágnak — a házastárs általi űzését. Ezen határozat alapján egy birtokosnak neje keresetet indított a berlini városi törvényszék előtt a házasság felbontása végett, indokul adván férje uzsoráskodását, A városi törvényszék azonban a keresetet elvété, az okból, mert az uzsoráskodás büntethetésének megszűntével megszűnt az megvetésre méltó iparág lenni. Felperesnő felebbezése folytán azonban a kamarai törvényszék az első biróság határozata megváltoztatásával, a házasság felbontását kimondá és alperes férjet a törvényes büntetésben elmarasztalta. Ezen ítélete által megállapitá a kamarai törvényszék, hogy bár az uzsora megszűnt büntethető lenni, de erkölcsi szempontból az mégis megvetendő iparág. * (A nők e m a n c i p a t i ó j á h o z.) Sz. P. székesfehérvári ügyvéd ur leánykáját komolyan taníttatja magán tanárok által a tudományokra. Határozott czélja az, hogy leánya a jogi tudományokat megtanulja. Most a középtudományok vége felé jár a kisasszony, és eddig — mint mondják — a legjobb eredményeket mutatja fel. * (A N o vo th a-f é 1 e p árb a j-ü gy b en) a hevesmegyei törvényszék által hozott felmentő ítéletet a kir. tábla megsemmisité, és Szederkényi Nándort hat havi börtönre s 200 fit vérdíjra, a három segédet egy-egy havi börtönre Ítélte. Danilovics és Szentkirályi K. orvosokat fölmenté. * (Hatvan krajezávos pör.) A legfőbb ítélőszék legközelebb egy 60 kros perben hozand ítéletet, A per keletkezésének története a következő: Egy ur legényének ajándékozta viselt kalapját, ki azt a kalaposhoz vitte tisztítás végett, Az ur azonban a legényt szolgálatából nem sokára elbocsátotta, s ez a kalapot többé nem váltotta ki. Az év végén a kifizetésre bemutatott számlák között ott volt a kalaposé is: 60 kr kalap tisztításáért. Az ur a követelt összeg kifizetését megtagadván, a kalapos pert indított, s most már elérkeztek a legfőbb itélőszékhez. * (Hamis eskü ludakért.) Rainer Bóza pesti lakosnak hat ludja veszett el, melyet később Tóth Márton ludárus házánál megtalált. Az asszouy azonban azt állította, hogy csak kettőt kapott vissza,, a többiért 12 frt 50 kr. kárpótlást követelt. Állítását esküvel is megerősítvén, Tóth Márton a kártérítési összegben elmarasztatott. Az alperes most azt állítja, hogy a panaszos nő hamis esküt tett, mert az ellopot ludakat mind visszakapta. Tóth Márton tanúi, bár nem tudják határozottan, hány ludat hajtatott el panaszló, arról tanúskodnak, hogy kettőnél több volt és e szerint indokolva lett a Rainerné ellen foganatba vett hamis eskü miatti bünfenyitő eljárás. * (160 korbács egy „bátyám uramért.") A „Jászkunság" szerint egy nagvkun csendbiztos a mult napokban egy korcsmába betérvén, egy büntetést kiállott lókötő. „Adj' Isten, bátyám uram "-mai fogadta. Ezen a biztos ur ugy felboszankodott, hogy a legényt nyomban arczul ütötte, de ezt meg a bántalmazott nem tűrte nyugodtan, hanem megfogta és maga alá gyűrte a biztost, kit csak pandúrjai szabadítottak ki. Az ember most megkötöztetvén a városházához vitetett s ott biztos uram 160 korbácsot veretett rá. — Reméljük, hogy illetékes helyen nem mulasztandják el a biztos urat hős tetteért kellőleg megjutalmazni. * (Szőllő válts ági ü gy.) Az igazság-, bel-, pénz-, és földmivelésügyi ministerek közösen egy rendeletet bocsátottak közzé melyben rendeltetik, hogy mindazon szollőváltsági ügyek, melyek közigazgatási hatóságoknál tétettek' folyamatba , rögtön átteendők a bíróságokhoz; azon ügyekben pedig, melyekben a szollőváltsági törvény meghozatala óta a közigazgatási hatóságok hoztak ítéletet, a felsőbb fokú közigazgatási hatóságok által ezen ítélet megsemmisítendő, s az első folyamodásu közköigazgatási hatóság utasítandó, hogy az ügyet az illetékes bírósághoz áttegye. Könyvészet. * („Az erdélyi bíróságok szervezéséről") czime egy kis röpiratnak, mely Kolozsvárott Demjén László bizományában megjelent és hozzánk is beküldetett. A röpirat szerzője a kolozsvári ügyvédi egylet abbeli nyilatkozatával polemizálván, hogy Erdélyben minél kevesebb számú de kiterjedt hatáskörű és illetőségű törvényszékek és nagy mennyiségű de szük hatáskörű és illetőségű egyesbiróságok létesítendők és különösen az egyletnek abbeli indokát, hogy ilyszerü bírói szervezet czélszerüségét igazolná a Bachkorszaki gyors, olcsó és megnyugtató igazságszolgáltatás, czáfolván, az országgyűlési. 25-ös bizottság páratlan javaslatát bonczolgatja és hangsúlyozza, hogy a gyors pontos és olcsó igazságszolgáltatás okvetlen jó és tekintélyes közegeket igényel, és ha a fősuly nem arra lesz fektetve, miszerint a magyar királyság területe minél jobban szervezett és minél tekintélyesebb társas birósággokkal hálóztassék be, akkor akár minden faluba tehetünk egy járásbíróságot, igazságszolgáltatásunk belértéke és hitele csak hanyatlani fog. Gazdálkodási szempontból sem ajánlja a 25-ös bizottság javaslatát, mert mihelyt a járásbíróság hatásköre a 25-ös bizottság hallatlan tervezete szeriüt kitérjesztetik, kétségkívül egy egyesbiró nem gyöz megfelelni különben is nehéz feladatának és egyik segédmunkaerőt a másik után fogja kérni, a mit bajos lesz megtagadni az igazságszolgatás magasztos követelményeinek ignorálása nélkül. S akkor lesznek azután szükmarkulag szervezett, csekélyebb hatáskörű, tekintélytelen törvényszékeink és lesznek szélesebb hatáskörű és költséges járásbíróságaink. A társas bíróságok előnyeit taglalván a röpirat, megkívánja azonban, hogy a bíró egyáltalán kielégitő fizetéssel is láttassák el, mert csak ekkor lesz független, tevékeny és pontos bírói karunk, mi által ismét csak az igazságszolgáltatás tekiutélye emeltetik, mely a sok és terjedelmes hatáskörű járásbíróságok által tönkretétetnék. Végre a röpiratban Erdélyre nézve 18 törvényszék felállítását szorgalmazván, a mindenesetre csuk szük hatáskörrel felállítandó járásbíróságok számát közömbösnek tartja, mihelyt azok nem a társasbiróságok számának és tekintélyének rovására szerveztetnek. A mint olvasóink már e rövid vázlatból láthatják a kis füzetke leginkább a 25-ös bizottság javaslatának helytelenségét és tarthatlanságát beigazolni tüzto ki czéljául, és bár tüzetesen erdélyi viszonyokkal foglalkozik, annyi helyes és alapos általános nézpontot tartalmaz, hogy minden szakember érdekkel olvasandja. — A röpirat kapható Haitiében és társánál Pesten is; ára 20 kr. ÁEYEHÉSEK. 0 t t i ng cr Gyulátál Ottinger Károly részere 4040 fit ér. I-•foglalt ingók Érsekújváron febr. 27. Kivonat a „Budapesti Közlönyéből. ;—r—!——: 7" : ! T~. _ 1.t. i /.i t il.hítli A Varga Páltól Moltei József részére lefoglalt 600 írtra becsült ingatlan fele része Galambokon (Zaláin.) márez. 0. esetleg april 6. igény adandó márez. 8-ig. Márkus Mihályiéi OWáth Mézes részéri lefoglalt (510 írtra becsült ingatlan N.-íéceelen (Zalám.) márez. 7. esetleg ípr, 7. igény adsndó márez. 8-igFái a in e eve árvatára részére a baki 120. sz tikvbfn lefoglalt 350 Mra becsült ingatlan Bakon márez. 33. esetleg anr. » Igény adandó márez. 8-ig.