Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 42. szám - Közjegyzői gyülés Frankfurtban - A királyföldi birtokviszonyok rendezéséhez

nak mondja a titkos szavazást, mely tárgyat kimerítően tárgyalja. Kívánja azt is, hogy a választás érvényességéhe? az összes szavazók felének szavazata okvetlen szükséges legyen, megtörni óhajtva vele a sok helyen mutatkozó politikai közönyt. A választó kerületek uj felosztását sürgeti. Ismerteti továbbá a külföldi törvényhozások erre vonatkozó intézkedéseit. Egyátalán a munka igen szépen és sok tanulmánynyal van irva és ha van is benne sok olyan, mit talán alá nem lehetne irni, de mindenesetre érdekes tanulmány, melyet csak ajánlhatunk az olvasó és a szakközöuség figyelmébe. Ara 1 frt 20 kr. ® („Jegyzék-napi ó) ügyvédek és birák számára az 1872-dik évre", czim alatt Dr. Sehuierer Gyula ur tapintatos szerkesztése mellett Légrády testvéreknél Pesten egy díszesen kiállított kis naptár jelent meg, melynek gyakorlati hasznáról és czélszerüségrél már azon körülmény is tanúságot tesz, hogy az már nyolezadik évfolyamát érte meg. A napijegyzék-rovatok mellett a könyvecske a következőket tartalmazza: napijegyek-, naptár, szab. kir. Pest város tanácsa, törvényszéke és egyesbiróságai, a magyar kir. curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztálya, a pesti és marosvásárhelyi királyi itélő táblák személyzetének, valamint a Budapesten székelő ügyvédek névsora és lakjegyzéke; a pesti királyi itélő tábla tanácsain?k legújabb összeállítása; a törvénykezésre vonatkozó törvények és rendeletek betűsorban (1870. jul. 1-től fogva 1871. jun. végéig); a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, áthelyezése és nyugdíjazásáról, a pesti kir. itélő tábla bíróinak szaporításáról, az első folyamodásu bíróságok rendezéséről, az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről, és a kir. ügyészségről szóló szentesitett törvényczikkek; a kir. törvényszékek és járásbíróságok székhelyeiről és a telekkönyvi hatósággal felruházandó kir. járásbíróságokról szóló igazságügyministeri rendeletek, az állami és magánsürgönyök dijszabálya, bélyegilletéki skálák. — Ajánljuk e könyvecskét, melynek ara csak 1 ft 20 kr, olvasóink szives figyelmébe. Törvényszéki tárgyalások. Szegedi bünper. (Lopás.) Az october 9-én tartott tárgyalásnak a hírhedt kisteleki Sipka család által vezérelt rablóbanda öt lopási ügye képezé tárgyát. A tárgyalt bűnesetek elseje Szél Pál szegedi lakos 3 lovának 1867. évben történt eltolvajlása. Sipka József, Kurkó Mihály, Bitó József mint tettesek, Berta Mihály és Csányi József mint bünszerzők s közvetlen bűnsegédek, Csapó József pedig mint orgazda szerepeinek az esetnél. Fölolvastatván vallomásaik, — lényegben mind beösmerik a tettet, kivéve Csapó Józsetet, ki három társának szembemondása után is makacs tagadásban maradt. Berta Mihály és Csányi József egymással szembesítettek, mivel utóbbi tagadta, hogy osztályrészt kapott volna a lopott lovak árából s tagadása mellett a szembesítés után is megmaradt. A második eset Petrás Mihály majsai számadó csikós kárára 4 lónak 1868. évi tavaszszal történt ellopása. — Sipka József, Kali Antal és Bánfi István mint tettesek, Kehák József és Hegedűs József mint orgazdák szeropelnek a lopásnál, felolvasott s hitelesített önvallomásukban a bűntény elkövetését mindannyian elismerik. A harmadik eset Balog Péter holdmezővásárhelyi lakos 4 darab tehenének 1868. évben történt eltolvajlása. — Sipka József, Kali Antal, Bánfi István éjnek idején, tul a Tiszán ellopván a teheneket, miután a vizén ladik mellett átúsztatták, Kehák József kisteleki lakos tanyájára hajtották, s 24 óráig itt rejtegetvén a jószágot, bekövetkező éjjel Benke Mihály félegyházi orgazda vette át azokat s a tolvajok segítségével ugyanazon éjjel Félegyházára hajtotta. Káros fél azonban uyomra vezettetvén, a tolvajokat fölfedezte s Fekete Balázs Csongrád megyei pusztázó hadnagy közbejöttével kényszerítő a tehenek viszszaadására. A kár e szerint megtéríttetett ugyan azonban a tettesek büntetlenül maradtak, mivel Fekete Balázs a tettesekkel jó egyetértésben élt s bűnöket elpalástolta. Vádlottak felolvasott önvallomásukban a föntebbi tényállást részletesen beösmerik. A negyedik bűneset Naschitz Lipót moraviczai kereskedő boltjának 1868. évi novemberben történt feltörése s meglopása. Barát Boldizsár szegedi munkás ugyanazon évi tavaszszal Biebernevü moraviczai kereskedőnél szolgálván pár hónapig midőn szolgálatából visszatért s rokonainak, szomszédainak elbeszélte, mily vagyonos kereskedőnél volt szolgálatban, — azonnal kész volt a terv. összejöttek a czimborák s 8 szegedi és kisteleki lakos két kocsira rakodva, a több napi járó földön lévő Oraviczára indultak, hol a járást Barát B. már kitanulta, a gazdag kereskedőt meglopni vagy esetleg megrabolni. A terv azonban nem sikerült, mivel a hely igen szoros s népes volt, — nehogy azonban minden eredmény nélkül térjenek vissza, a szomszéd Moraviczán állapodtak meg másik éjjel s fentnevezett káros boltját feltörvén, abból 2000 ft értékű árut hoztak el, — melynek egy részét eddig szökésben lévő Samu nevű lélegyházi zsidó vette meg. A tett elkövetését Barát Bódin kívül Nemes Nagy Pál, Csicsadó Mátyás, Sipka József, Nemes Nagy Péter és Márton Ferencz vallomásukban beismerik, Sipka Mihály társuk időközben elhalt, Sipka János pedig mindeddig szökésben van. Az ötödik bűneset tárgyalása a vizsgálat hiányai miatt elhalasztatván, — az első bűnesetben mind a hat vádlott bűnösnek mondatott ki: Berta Mihály egy és egy negyed évi, Csányi József egy évi börtönre Ítéltettek: a többi, büntetésének kiszabása egyéb bűntényeik elintézéséig elhalasztatott; Berta Mihály és Csányi József föllebbeztek; Csapó József ellenben, ki az orgazdaságot mindvégig tagadta, az Ítéletben megnyugodott. A második esetnél szintén mind az öt vádlott bűnössége megállapittatván, egyik sem föllebbezett. A harmadik esetnél Kehák József bizonyítékok elégtelensége miatt fölmentetvén, Benke Mihály pedig háromnegyed évi börtönre ítéltetvén, társaik bűnösöknek mondattak ki, — s az ítéletben megnyugodtak. A negyedik esetj nél Barát Boldizsár két évi s négy havi böaönre í ítéltetett, társai büntetésének kiszabása egyéb I bűntényeik elintézéséig elhalasztatván. Másnap a Sipka család s a Kali Rozmau I testvérek által vezérelt tolvajbanda bűntényeinek ' tárgyalása folytattatván, — négy lólopási bűnügy véglegesen elintéztetett. Kettő Lázon Hevesme| gvében követtetett el Máté Sándor és Csató Jó| zsef ellen 1867. s illetőleg 1868. évben. A hari madik lopás Császártöltésen követtetett el a Duna mellett Koch Tamás kárára, a negyedik Pap Mi! hály és Vata Ferencz holdmező-vásárhelyi lakosok kárára, s négy esetben ésszesen 12 ló s két ; csikó lopatott el. Vádlottak s károsoknak már hitelesítve lévő ! vallomásaik fölolvastatván, Kali Kozmann Ferencz | és Bánfi István két rendbeli lopásban mondattak ! ki bünösökül, — büntetésük kiszabása azonban | egyéb bűntényeik elintézéséig elhalasztatott, Gyön| gyösi István kétrendbeli orgazdaságért egy és egy negyed évi, Czifra Zsömböri János egy rendbeli orgazdaságért fél évi, Borsodi István egy rendbeli orgazdaságért egy évi börtönbüntetésre ítéltettek. Mind a négy bűntényben szereplő, időközben azonban elhalt, Sipka Mihály és Sipka Antal ellen a további eljárás megszüntettetett. Az ítéletben vádlottak megnyugodtak. ben. Korpos Mihály akkor a sötétben rárohan: a tolvajra s a magával hozott husánggal addig verte agyba főbe, mig az élettelenül összerogyott. Ekkor ráadásul még kétszer beledöfött az élettelen testbe. Másnap aztán az arramenők halva találták a földön fekve Korpos Gyurkát, a tolvajt. Az orvosi látlelet megállapította, hogy a hullának minden tagja össze van zúzva, a koponyacsontok eltörve s ezenfelül a két szúrás is halálosnak mondatott. Az elsőbiróság, Korpos Mihályt, ki harmadszori vallatása alkalmával bevallotta tettét, 1V2 évi súlyos börtönre itélte, a királyi tábla 2 évre emelte a büntetést, de a legfőbb Ítélőszék helybenhagyta az elsőbirósági itélet. * (Szegedi bünper) a legfőbb Ítélőszék előtt. Az 1853-ban Rózsa Sándor társai által Návay Tamásnál elkövetett rablásflgy, melyről e rovatban megemlékeztünk, okt. 11-én került a legfőbb itéló'széknél tárgyalás alá. Az elsőbirósági itélet a f'őczinkosok büntetésidejének megszabását a végtárgyalásra halasztván, az orgazdasággal vádolt Balogh Zsuzsát egy évi börtönre itélte. Fleischer Mórt, Pollák Adolfot bizonyítékok elégtelenségéből, Zsuzsik Józsefet és Simon Józsefet pedig bizonyítékok hiányából felmenté. A legfőbb Ítélőszék Fleischer Mórt bizonyítékok hiányából, Balogh Zsuzsát pedig bizonyítékok elégtélenségéből felmentve, az elsőbirósági Ítéletet többi részeiben helyhenhagyta. * (Gyermekgyilkosság.) Krabulcsán Mária, egy Pest környékén szolgáló cseléd áldott állapotban érezte magát, de ezen állapotát mindenki előtt titkolta. Végre megszülte a gyermeket, de — a mint állitja — holtan. A holt gyermeket dobozba rejté és elzárta szekrényébe. Itt egy szülésznő ráakadt a gyermekre s feljelenté a dolgot. A pestmegyei törvényszék Krabulcsán Máriát vétkes hanyagság által okozott gyermekölésben bűnösnek találta, és ezért 2 évi súlyos börtönre itélte. A legfőbb Ítélőszék ellenben az elitéltet az elővigyázat vétkes elmulasztásában találta csak bűnösnek, azonban a büntetés kimérését helybenhagyta. * (Egy tolvaj megöletése.) Korpos Mihály oszlopi lakos már régebben észrevette, hogy tengeri-földjére valami tolvaj jár, kinek azonban soha sem tudott nyomába jönni. Egyszer felkérte Korpos Vasziliet, hogy éjjel együtt lesbe álljanak. Ez megtette neki a kért szívességet, egy éjjel 2 óra hosszant vele maradt, de azután hazament. Mihály mindazáltal lesben maradt. Egy negyedóra múlva zörögni kezdtek a kukoriczaszárak. Korpos Mihály odalopódzott s meglátott egy egyént, ki már jókora nagy menynyiségü tengericsővet szedett össze egy lepedőVegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (Értesítés.) A második magyar jogászgyülés tárgyalásainak gyorisirói feljegyzései teljesen elkészülvén, felkérem a második magyar jogászgyülés azon t. tagjait, kik a szakosztályi és teljes ülési vitákban résztvettek, miszerint a netán szükséges helyreigazítások eszközölhetése végett a gyorsriói J naplókat f. hó 31-ig adélutáni órákban iro! dámban (kalaputcza 6. sz.) átnézni sziveskedjej nek. Pest 1871. évi octobir ló-én. Dr. SiegI mund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó i bizottságának titkára. * (A magyar jogászgyülés állani dó bizottsága) f. hó 14-kén tartá alakuló ülését, melyen elnökké Horváth Boldizsár, alelnökié Dr. Hoffmann Pál, titkárrá Dr. Sieg| mund Vilmos és péuztárnokká Morlin Imre ! urak választattak. Titkár ur vázlatos jelentéit terj jesztett elő a második jogászgyülés pénztár-ál| íapotáról, mely szerint a bevétel 9252 frt 95 krra, az eddigi kiadás ped'? 6275 frt 98 krra rúgott, és e szerint jelenleg 2976 frt 97 kr készpénzről rendelkezik a bizottság, ezen összegből leszámítva az évkönyv harmadik füzetének kiállítása és szétküldésére szükségelt költségeket, valamint a gyorsírók hátralevő dijait, körülbelül 1000 frtnvi felesleg fog mutatkozni: ezen jelentés örvendetes tudomásul vétetvén, az évkönyv harmadik, és még át nem vett második füzetének szétküldésére nézve határoztatott, miszerint e füzetek annak idején együttesen küldessenek meg, ugy mint a mult évben a taggyüjtő uraknak szives kézbesités végett; az évkönyvvel egyideülegesen a jövő évi jogászgyülésre szóló tagjegyek is a gyűjtő uraknak megküldetni rendeltettek és pedig üresen, a jelentkező tagok neveinek kitöltése a gyűjtő urakra bízatván; a tagjegyek folyó számmal a titkár által lesznek ellátandók.*) A módosított alapszabályoknak a belügy ministeriumiiál leendő bemutatása elrendeltetett, ezen módosított alapszabályok értelmében az állandó bizottság lévén hivatva a leginkább szükséges jogreformok köréből a következő jogászgyülésre kérdéseket kitűzni, a bizottsági tagok felkérettek ily kérdéseknek f. é. november végéig a titkárnál leendő bemutatására. Végül — némely belkezelési ügyek elietézése után — Dr. B r ó d e ur indítványára azon óhaj fejeztetett ki, miszerint a feltörvényszékek a jogászgyülés tartama alatt *) Ezen utóbbi módozat a legközelebb lemult jogászgyülésre kiadott ta^egyek tekintetében is követtetett, és legczólravezetőbbnek találtatott a bizottság által most is, bár azon anomáliával jár, hogy miután minden gyűjtőnek felesleg számú jegyek is küldetnek a jelentkező uj tagok részé'e, a jegyek számai soha sem egyezhetnek meg a vHósággal jelentkezett tagok számával (mint tettleg nem egyeztek meg ez évben sem) ; minthogy azonban az évkönj/ben kinyomatott tagnévsorban nyujtatik a legjobb ellenőrzési eszköz, ezen anomália tettleges hátrányokkal nem jár, és ezért a szóbani módozat fentartását a tagok és gyűjtők kényelme iránti tekintetből és kezelés egyszerűsítése czéljából szükségesnek tartotta a bizottság. Szerk.