Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)
1871 / 39. szám - Inditvány egy országos jogászegylet alakitása iránt - A magyar jogászgyülés (módositott) alapszabályai
Második évfolyam. Heti kiadás. 39. száma. — Napi kiadás 1. száma. Pest, sept. 24. 1871. Megjelenik minden kedden: a -magyar jogászgyülés" tartania alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőihez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6, sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR J O GÁSZGYÜ LÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldésül: negyedévre . . 3 frt. félévre ... 4 egész évre . . . 8 . Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz, Felelős szerkesztő: l)r. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulaj donos: RUDNYÁNSZKY A. TAETALOM : üdvözlet a második magyar jogászgyülés tagjainak! — Indítvány egy országos jogászegylet alakítása iránt. Nagy János úrtól. — A magyar jogászggülés (módosított) alapszabályai. — A magyar jogászgyülés tanácskozási szabályai. — A második magyar jogászgyülés előleges napirendje. — „Vegyes közlemények." — Egyleti közlemények. — Kinevezések, választások, áthelyezések stb. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői. Üdvözlet a második magyar jogászgyülés tagjainak! A magyar j o g á s z g y ü 1 é s e napokban másodszor egyesíti a magyar birodalom jogászait a tudományos téreu szorosabb személyes érintkezésre és eszmecserére, hazánk jogtudósai másodszor gyülekeznek össze: a hazai jog szükséges átalakítására és fejlesztésére irányadó befolyást gyakorlandók, különösen pedig a szabadelvű jogreformok helyes létesítését előmozditandók. A jogászgyülés fontosságát és horderejét fejtegetni fölösleges volna; de midőn a második magyar jogászgyülés tagjait ujabb munkásságuk kezdetén üdvözöljük, nem lehet emlékezetünkbe nem idéznünk a mult évi gyűlést, melynek lefolyta a legfényesebben igazolta a jogászgyülés életképességét az által, hogy ezen szakmai, de mégis oly különböző elemekből álló gyűlés a tudományos nézetek elkerülhetetlen, de szükséges ellentétessége mellett, az eszmés kivitel módozatainak, a személyes kérdéseknek, és egyátalán a jogászgyülés külső alakzatának megítélésében, felfogásában oly szép egyetértéssel járt el. Ezen érintett szép mult emlékében örömmel üdvözöljük a második magyar jogászgyülés tagjait: az egyesek jogainak védelmére hivatott osztályt, az ügyvédi kart; az ügyvédi kar antagonistáit, az összeség követelményeinek érvényesítésére hivatott tiszti- illetve államügyészség képviselőit és az ezek közt mintegy közvetítő elemet, a b i r ó i kart, mely ismét az igazságügyi közigazgatás kezelőiben, az igazságügyi ministerium tekintélyes számmal résztvevő hivatalnokaiban leli részben ellenőrzőjét, és mindezen, mint az élet követelményeit egyrészt talán egyoldalulag felfogó, de összesen átalában gyakorlati osztályok ellenében az elméleti tudományt képviselő tanári kart. A jogászgyülésnek ezen szervezete, ezen alakja adja meg határozatainak belbecsét, horderejét és épen ez jogosít fel arra, hogy a jogászgyülés jelen második ülésszakában is bizton reméljük, miszerint a gyűlés tagjait tudományos vitatkozásaikban ismét csak a tudomány és szabadelvű reform magasztos szelleme fogja vezérelni, mely szellem, párosulva azon nemes egyetértéssel, mely a tudomány komoly férfiait feltünőleg jellemzi, biztosítékot nyújt arra nézve is, hogy a személyes kérdésekben sem fognak a gyűlés tagjai ellenséges pártokra szakadozni, mit a jogászgyülés érdekében bensőleg óhajtunk. És midőn ezt óhajtjuk és reméljük, kétszeres örömmel, fokozott szivélyességgel üdvüzölhetjük a jogászgyülés jelenleg egybegyűlt tagjait. Koszorúzza siker fáradozásaikat, működjenek szép feladatuk teljesítésében kitartás és buzgalommal, legyen működésük áldásos és gyümölcsöző! Indítvány egy országos jogászegylet alakítása iránt. Nagy János, nagykun kapitány úrtól. Örvendetes jelenség ugyan, hogy az ország több pontjain ügyvédi egyletek keletkeznek ; mert ezek, mint a megyénkénti gazdasági egyletek a nemzetgazdászatnak, emeltyűi a jogéletnek: az is szép dolog, hogy a jogtudók évenként egyszer eszmecserére összejőnek; de tagadni nem lehet, hogy e megoszlott erők, s e ritka találkozás az egyetemes feladatnak, mely, szemben újra alkotandó jogrendszerünkkel, a hazai jogtudókra vár, épen nem felelhetnek meg, már csak az eszközök hiánya miatt sem. Minélfogva óhajtandó volna, hogy vagy a Buda-Pesti ügyvéd egylet országosittassék, vagy a jogászgyülés tagjaiból egy külön országoa jogászegylet alkottassák, a természet tudományi társulat példájára, akkép mindazon által, hogy az alkotandó jogászegylet kebelében a könyvkiadó egylet is benne legyen, és nem külön, mint a természet tudósoknál van. Feladata lenne a jogászegyletnek: a) figyelemmel kísérni a külföldi jogi irodalmat, és jelesebb termékeit részint ismertetni, részint átültetni hozzánk; b) megvitatni a kitűzezdő napi kérdéseket, azokat folyóiratban, vagy külön füzetekben világ elé bocsátani; c) oda hatni, hogy a hazai jogirodalom terén feltűnő munkák biráltassanak s általában a jogphilosophia és történelem müveitessenek; d) megfigyelni a bírósági szervezet és birói eljárások hiányait s e részben javaslatokat kidolgozni combinative a mivelt külföld intézményeivel; e) az ügyvédi egyes egyletekkel folytonos összeköttetésben s évenkénti öszs z e j ö v e t e 1 utján az ügyvédrendszer tökélyesbitésén munkálni stb. És pedig, hogy az országos egylet a jogtudomány kifejtése körüli hivatásának sikerrel megfelelhessen: szükség, hogy állandó intéző bizottmánya legyen, és hogy a bevételi dijjakból és egyéb jövedelmekből, a tagoknak ingyen kiosztandó érdemes dolgozatok dij jáztassanak; mert a különben is anyagi dolgokkal elfoglalt egyénektől nem lehet kívánni, hogy minden idejöket ingyen másoknak áldozzák. De természetesen a tagok sem csupán áldoznának, hanem a kiadandó müveket s lapot ingyen vagy csekély dij ért kapnák. S ekép minden tag egy becses könyvtárral lenne ellátva rövid időn, és szellemileg az európai jogtan magaslatán tartatnék folyvást: mig most az egyesek ereje mind amazt, mind ezt nélkülözni kénytelen, és csak is keveseknek, kik a sorstól anyagilag is megáldvák, jut azon szerencse, hogy gazdag könyvtár mellett az európai jogmiveltség színvonalán álljanak. E javaslat nem akar kidolgozott indítvány lenni, csupán figyelmeztetés e fontos tárgyra, s felhívása avatottabbaknak a hozzá szólásra és kerésztülvitetre.*) magyar jogászgyülés (módosított) alapszabályai. 1. §. A magyar jogászgyülés czélja a magyar birodalmi jogászokat a tudományos téren szorosabb személyes érintkezésre és eszmecserére egyesíteni, — a hazai jog szükséges átalakítására s fejlesztésére befolyást gyakorolni, — különösen a szabadelvű jogreformok helyes létesítését előmozdítani. 2. §. A jogászgyülés tagja a magyar birodalom mindazon honpolgára lehet, ki: a) ügyvédi oklevéllel bir. b) birói hivatalt visel, vagy a törvényben meghatározott birói minősitvénynyel bir; c) valamely magyar birodalmi egyetemen vagy más jogi tanintézeten jogtanár, d) közjegyző, c) jogtudor. 3. §. A tagság a belépti igazolvány átvételével kezdődik, melyet az állandó bizottság szolgáltat ki. A tagdij egy évre 5 frt. A tagok kötelesek e dijt minden évben január hó végéig, az időközben belépők pedig beléptükkor azonnal a gyűlés pénztárába befizetni. Az első évben a befizetés a megalakulás napjától számítandó négy hét alatt teljesítendő. A fizetés megtörténte az igazolvány kiszolgáltatása által bizonyittatik. Ha valamely tag a tagdijt e §-ban meghatározott idő alatt be nem fizette, az év járulék az igazolvány megküldése mellett utánvét útján szedetik be ; az utánvéttel terhelt levél el nem fogadása a kilépés kijelentésének tekintetik. *) Mi részünkről ugy az „országos jogászegylet" mint az „országos ügyvédgyülés" eszméjét teljes élvünkből pártoljuk és felkérjük az .Uetekos korokét «en egyletek eszméjének felkarolására es életbeléptetésre, e ezélbol szívesen tért nyitunk az eszmecsernek, mert az nézetünk szerint leghathatósabban elősegítheti a megpendített üdvös eszmék valósítását. szem.