Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 38. szám - A kilenczedik német jogászgyülés Stuttgartban

— 432 Törvényszéki tárgyalások. Szegedi biinperek. (Nőgyilkolás.) A delegált törvényszék mult héten tárgyalta Fodor József kecskeméti lakos gyilkossági bűnperét, ki szeretője, SomogyiErzsébetnok meggyilkolásával vádoltatott. Az 1864-ik évi jaDuár havában ugyanis Somogyi János azon feljelentést tette, hogy nénje, Bene Lászlóné már régebb idő óta nem ment haza Székely Lajosnéhoz, s egy alapos gyanúja van Fodor József kecskeméti vargára, kivel nénje tisztelt viszonyban élt ugyan, de mindig veszekedtek, nénje meggyilkoltatása iránt s hogy különösen azért is gyanúsítja Fodot, mert kezén 3 seb van melyek a küzdelem következményei lehetnek, s mert Fodor ismert vad természetétől az ily tett könnyen ki is telik. Fodor ennek folytán elfogatott s bár constatáltatott, hogy kezén kisebb külső sértés volt, mindamellett a makacs tagadása folytán ugyanezen év augusztus havában próbák elégtelensége miatt felmentetett. 1868. évnek nyarán Benc László, az eltűnt nő férje. Faragó László és nejére, mint tanukra hivatkozva, ujabb vizsgálatot kért Fodor ellen, fs bár a tanuk azt vallották, hogy látták midőn Fodor a nőt kergette, s beérvén, visszahívta házához, Faragóné pedig bizonyította, hogy egy izben hallotta Somogyi Erssébettől, midőn Fodor hívására ezt felelte, hogy „nem megyek hozzád, mert becsalsz a pinczébe s megölsz", mindazonáltal ez ügy függőben tartatott. Az 1870-ik évben a kir. biztos Kecskémé- \ tathattak ki ten működő kiküldöttje, Fodort, kit újra feljelentettek, behivatván, ez azonnal töredelmes vallomást tett. minek folytán kiderült, hogy Fodor Somogyi Erzsébetet, kitől két gyermeke is születetett, de mindkettő elhalt, csakugyan agyonütötte, a hulláját pinczéjében ellásta, hol a csontváz a kiküldött által meg is találtalott. A gyilkosság indokául pedig azt adja Fodor elo, hogy Somogyi Erzsébet már 1863-dik évben az ivásnak adta magát, s hogy e szenvedélyét kielégítse, őt folyton lopta, ugy, hogy már egy izben 40 frt eltolvajlásaért egy hóra el is ítéltette. Azonban 1863-dik év karácsony péntekén éjjel a kapun az bemászott házába, s ott minden értékesebb holmit összeszedett, s azzal el akart távozni azt mondván neki, hogy: „téged is kipusztítalak, mint Bene Lászlót", mire o annyira megharagudott, hogy ököllel ugy főbeütötte. miszerint a nő mindjárt meghalt, mire ő hulláját a pinczében elásta. A pinczében talált csontvázon az orvosok véleménye szerint semmi külső sértés nem észleltetett mi azon feltevésre jogosított fel, hogy a halál legvalószínűbben megfuladás által következett be. A tényállás tehát tisztán nem volt constatalható, mert vádlott vallomásánál maradt, miért is a törvényszék Tóth Mór t. ügyésznek gyilkossági vádját mellőzvén, inkább a védő Bakovszky István ügyvédnek emberölési tényállását fogadta el ítélet hozatala alapjául s rövid tanácskozás után vádlott Fodor Józsefet szándékos emberölés miatt 6 évi súlyos börtönre s a szokásos költségekre ítélte, mely ítélet ellen azonban mindkét fél felebbezést jelentett be. * (Ötven darab elfelejtett arany.) Halász Péter, gyóni földes urnák valamely telekkönyvi ügye egészen a legfőbb ítélőszék egyik tanácsához került, s hogy ügye szerencsésen eldöntessék, elhatározta hogy Hengelmüller Mihály urat, mint azon tanácsnak elnökét „informálni" fogja. Halász Péter fel is kereste Hengelmüller urat s a szerencse kedvezni látszott neki. A tanács-elnök ur nem volt odahaza és neje az ismeretlen vendéget nyájasan fogadta. Halász bement Hengelmüller ur irodájába és hosszú várakozás után feledékenységből ötven darab aranyat felejtett az Íróasztalon. Kis idő múlva Hengelmüller ur haza érkezvén, megtalálta ezen pénzt asztalán, s nejétől azon értesítést nyerte, hogy nem volt senki a szobában mint Halász Péter, ki saját ügyében volt itt. Ez világot vetett a dologra. Hengelmüller ur ebédjét is ott hagyta, és rögtön a legfőbb ítélőszék elnöhez sietett, kinek az ötven darab aranyat átadta. Fábry ur az esetet feljelentette az igazságflgyministeriumhoz, mely ezen összeget két pesti árvaleányház közt felosztotta. De a megvesztegeié: kísérlete miatt Halász Péter ur ellen a pestmegyei fenyitó'törvényszék előtt a bűnvádi eljárás egyúttal megindittatott. Halász a dolog állásáról értesülvén Fábry úrhoz a legfőbb Ítélőszék elnökéhez is elment és felkérte azt, hogy ne vigye tovább a dolgot. A vizsgálat folyama alatt ismét tagadta, hogy Hengelmüller urat megvesztegetni akarta, hogy Fábry urat vizsgálat beszüntetésére kérte volna. Pestmegye fenyitőtörvényszéke további 50 arany pénzbírságra ítélte és Halász Péter ur nem is fellebezte ez ítéletet. * (A Külkey Vilmos-féle megvesztegetési per.) mult héten Ihász Márton elnöklete alatt a pestmegyei fenyítő törvényszék előtt nyilvános tárgyalás alá került. Mint előadó Schmid Géza megyei tiszti ügyész működött. A tényálladék a következő: Még az 1868. évben bizonyos Jellinek Lajos Waldmann Xavér, Borschaki kereskedő által (St. Galleni kanton, Helvéciában) megbízatott, hogy 4ÍHIO írtért vegyen Löwinger és Laczkó, Békés-csabai gabnakercskedő czégtől gabonát. Át is vette ez összeget, de csak l,r>00 frtot fizetett belőle és 3400 forinttal megkárosította Waldmanut. Ez alapján WaMmann Joliineket a pestvárosi fcnyitőtörvényszéknél csalás miatt beperelte és ezen ügy megvizsgálásával Külkey Vilmos, pestvárosi ügyész bízatott meg. De az ügy schogysem akart haladni s hosszú ideig is függőben tartatott. Sürgettetése czéljából Waldmann személyesen Pestre jött, beszállt az „angol királynéhoz" czimzett szállodába, felkereste Külkey Vilmost és felvilágosítást kért tőle ügye állásáról. A vizsgáló biró azon értesítést adta neki, hogy az ügyet azért kellett oly sokáig függőben hagyni, mivel a távol lakó panaszos és a tanuk még személyesen nem hallgatWaldmannak állítása szerint, sok ismerőse azt tanácsolta, hogy „lándlicb-sittlich" Magyarországban az levén szokás, miszerint itt a törvényszékeknél csak akkor nyerhet bárki sikert, ha ajándékokkal sürgeti ügyét, ő is munkálkodjék ez irányban. A svajczi tehát. Külkey Vilmosnak 300 frtot adott „ügye részére', mely összeget Kfilkey Vilmos ur el is fogadott, egy nyugtát állítván ki róla. E nyugtában lekötelezte magát, hogy a pénzt visszaadja, ha az ügy oly véget érne, mely kedvezőtlen lenne Waldmunnra nézve. Ez történ^ 1870-ben, február 26-án és csakugyan két nap múlva a békés-csabai szolgabiróság hivatalosan megkerestetett Löwinger és Laczkó kihallgattatása végett. Márczius 4-én Jellinek kihallgattatott és Külkey ugyanazon hó 23-án azon indítványt tette, hogy Jellinek tartóztassák le, mely indítványt a törvényszék elfogadott. April hó 8-án Jellinek rokonai Külkey urnái egy kezeslevelet mutattak be, melynek folytán a törvényszék a vádlott szabad lábra eresztését elrendelte. Waldmann panaszában azt is hozza fel, hogy Külkey urat nem csak hivatalában, hanem magánlakásán bizonyos Hatsek úrral is felkereste hol 500 forintot ígért, de azzal roszat vagy törvényellenest nem szándékozott, hanem Svajzban dívó gyakorlat szerint a vizsgálóbirák a vizsgálathoz szükséges lépéseket, ha utaznak is megteszik, nem is gondolható, hogy ez Magyarországon tilos. Egy levélben, melyet Walldman a szállodában irt, azt mondá: A mit én szóbelileg ígértem, irásilag is akarom meg erősíteni. Waldmann azt vélte, hogy tételt: ,Ha hollétét tudná" nem a panaszosfélre hanem a nyugtára értette. Dr. Szarvassy József megengedi, hogy ez így is érthető. — Szilvássy László ügyvéd ur azt mondta a hitelesítés alkalmával, hogy egy alkalommal még mielőtt e szerencsétlen esetet a hírlapokban olvasta egy elvi kérdés iránt vitatkozott vádlottal, melynek tartalma az volt, vájjon szabad-e az ügyésznek magánügyekbe is beleavatkozni vagy sem? — mire tanú saját véleménye szerint azt fejté ki, hogy a hivatalos kötelesség nem tilthatja be a magánügyekben való közbenjárást. Elnök kérdésére vájjon) tudott-e ezen esetről valamit, tanú ,nem"-mel felelt. Hatsek Zsigmond tanú állításai lényegtelenek. A tanuk mind megeskedtettek. A tiszti ügyész, mint közvádió erre a következő indítványt terjeszti a törvényszék elé: Mivel a hat tanú mind ugyanazt vallotta s igy vallomásuk hitelesítendő, továbbá még több pótkérdés tisztába hozandó; kéressék fel a ministerium, hogy sürgesse az ügyet a menynyiben még a panaszos ki Svájczban lakik a pótkérdésekre nem felelt, a még meg nem jelent tanuk pedig erélyesen idéztessenek. Mely indítványt a törvényszék el is fogadott és a per folyamát, illetőleg az ítélet kimondását azon időpontig fölfüggesztette. * (A G ö r g e y- f éle b ü n p e r b e n), melyről lapunk legutóbbi számában szólottunk. Bécsben a mult héten mondatott ítélet. Az államügyész végszava s dr. Singer végbeszéde után Görgey maga mellett szólalt fel: erre a törvényszék a következő Ítéletet hozta: Görgey Sándor a csalásnak, a fajtalanságra és lopásra való csábitásnak bűntényében bűnösnek találtatik és öt évi, Görgey Luiza pegig csalás miatt két évi súlyos börtönre ítéltetik a nemesség elvesztése mellett. Görgeyné, ki eddig szabad lábon állott azonnal elfogatott. Mindkét vádlott felebbezést jelentetett be. * (Egy borzasztó társaság). A legfőbb ítélőszék legközelebb egy régi bűnesetet tárgyalt: 1849. jul. 24-én történt, hogy kirabolták, Szodoray Elek várkonyi lakos, s ez alkalommal meggyilkoltak egy Szűcs Ábrahám nevű egyént. A rablásban részt vettek : Kucsera János, Szömök Ferencz. Dinnó Lajos. Bájó Miklós, Hornyák Pál és Tót-Majercsik Pál. A bűntény elkövetőit csak 1868-ban constatálták, és akkor már csak kettő volt életben. Dinnó a szabadkai börtönben felakasztotta magát, Bíjót a csongrádi hadnagyok lőttek agyon, Hornyákot Pestmegyében felakasztották. Tóth pedig a váczi bőrtönben halt meg. Közben Szömök is meghalt, s igy csak Kutschera érte meg ügyének a legfőbb ítélőszék általi tárgyaltatását. Az első fokú bíróság husz évre ítélte, a legfőbb ítélőszék az ítéletet tíz évi fogságra szállította le. Vegyes közlemények. nek 300 forintot adván, magánügyvédre nem lesz szüksége, és haza utazott,* hol Kuithy katonai tanácsnoknak esetét elbeszélte. Kurthy kis idő múlva Pestre utasott és itt utána járt Waldmann ügyének, de róla nem a legjobb hirt hozta Waldmanuak haza. A fatális nyugta később a Bécsben lévő svajczi követségnek szolgáltatott át, honnét a magyar ministeriumhoz érkezett, mely az ügyet a városi hatóságnak átadta. Külkey ellen a bünfenyitő eljárás elrendeltetett, de a vádlott ezen eset megbirálásával a pestmegyei törvényszéket kérte megbízni. Tegnap Wartmann Kezső tanú hallgattatott ki, kinek állítása szerint vádlott Külkey azt mondá, hogy ez összeget nem a maga számára, hanem az ügyvédnek való átadása végett fogadta el. Azért is hivatta Füzesséry Géza urat kinek a 300 forintot átadta Külkey, de Füzéressy azonnal visszaadta az összeget mivel vádlott neki előre mondta, hogy ha az ügy nem Waldmannra nézve végződnék kedvezően, vádlott köteles lenne az egész összeget visszaadni. Dr. Szarvassy József azt vallotta, hogy Külkey neki még a mult évben beszélte el ez ügyet. .Fölhozta akkor, hogy egy svájczi kereskedőtől 300 frtot átvett annak ügye előmozdítása czéljából, és hogy ő az összeget visszaküldené, ha hollétét tudná. Külkey vallomás után a törvényszéket arra figyelmezteti, hogy ő e kiEgyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés állandó zottsága) 1871. évi sept. 20-án d. u. 5 kor a budapesti ügyvédi egylet helységeiben tar Kfllkey- taudja zárülését, melyre a tisztelt bizottsági bióratagok ezennel meghivatnak. Kelt Pesten 1871. évi sept. 16. Elnöki megbízásából : Dr. S i e g m u n d Vi 1 m o s, titkár. * (A magyarjogászgyülésnek) eddig 1370 bejelentett tagja van. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Nyugalmazás.) Kopácsy József, a magyar kir. kúria legfőbb itélőszéki oszlályának bírája, saját kérelme folytán végleges nyugalomba helyeztetett, és ez alkalommal neki, a bírói pályán tett hasznos szolgálatért ő Felsége legmagasabb elismerése nyilváníttatott. Különfélék. * (Legújabb csődök.) Pest város törvényszékénél : P e t r o v i t s Emil magányzó ellen, perügyelő Szilvásy László, bejelentési határidő november 23—25. tömeggondnok választása sept. 22. * (Érdekes per) képezi jelenleg a bécsi börziánusok beszélgetésének tárgyát, annál inkább, mert a per kimenetele igen nagy fontosságú lesz a tőzsdei üzletre. Egy bécsi tőkepénzes ugyanis ügyvéde tanácsára egy vagyonos és jLapimk mai számához negyed ivnyi melléklet van csatolva.