Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 5. szám - Esküdtszéki tanulmányok 3. [r.]

Megjelenik minden kedden; a ..magyar jojrasügj illés" tártama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendő];. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vidéken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 frt. (elevre .... A , egész évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Eskudtszeki tanulmányok. I. - Jogeset. (Felsőbánya városának a m. kir. bányászati kincstár elleni szerződés tel itési ügye.) (Vége) Varga Vilmos úrtól. - Perköltség a kir. tábla gyakorlat. Czenthe József úrtól. - Nyilt levél a „Themis" szerkeszt g.' ti. — A franczia család-tanács es a hazai árva ügy országos rendezése. (Folyt.) Gyárfás István úrtól. - Lapszemle. - Ügykimutar. i. marosvásárhelyi Kir. iteio táblától — A kunai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, stb. 1 ves közlemények. Előadásra kitűzött perek. — Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői J Lapunk mai számához külön mellékletképen van csatolva további két iv a szóbeliség és közvetlenség elveire fektetett uj perrendtartás előadói javaslatából. X Eskiidtszéki tanulmányok. y m. (F.) Utóbbi czikkünkben a pestkerületi esküdtszéki bíróság kimutatásaiban foglalt számadatok nyomán azon eredményre jutottunk, hogy a jelenségek, melyek ezen esküdszéknél az első három évben mutatkoztak, részint magának az intézménynek természetében fekszenek, részint pedig a kezdetleges állapotnak más országokban is tapasztalt szüleményei, de semmi esetre sem oly anomáliák, melyek talán magának az esküdtszéki infézménvnek hazánkban való meghonosítása eilen felhozhatók volnának. Szólnunk kell még néhány szót esküdtszéki eljárásunk reformjának mikénti keresztülviteléről. Előadtuk. hogy mindenekfelett fontosnak tartjuk ugy a büntető eljárás, valamint maga az esküdtszéki intézmény jogéletünkkel való assimilálásának szempontjából, hogy minél elébb a közönséges bűntettekre is kiterjesztessék az esküdtszéki bíráskodás. De ha ez megtörténik, akkor a jelenleg fennálló esküdtszéki eljárás elveit is radikális módon javitani kell. Azon igazságügyministeri rendelet, mely jelenleg esküdtszéki eljárásunkat szabályozza, csaknem tökéletesen azonos az 1848-ban érvényben volt szabályzattal. 1848 óta azonban a tudomány már tetemesen előrehaladt, és különösen az ujabbi e téren tett kutatások, oly irányt vettek, hogy a franczia esküdtszéki eljárás, melyet ép ugy mint a régibb németországi esküdtszéki eljárások, a mi szabályzatunk is követ, már tökéletesen túlhaladott álláspont. Az angolországi esküdtszéki intézmény terén tett tanulmányok azon meggyőződést érlelték meg a szakemberekben, hogy ez magasan felette áll a francziának, és ha nem is feltétlen utánzást, de mindenesetre komoly megfontolást, és nem egy pontban tekintetbe vételt érdemel. Az ujabb németországi esküdtszéki eljárások valamennyijén az angol institutiók szellemében történtek lényeges és igen értékes javítások. Ezek előtt mi sem hunyhatjuk be szemeinket. Utalunk e tekintetben különösen arra, a mit LT. czikkünkben az enyhítő körülmények kérdésére nézve mondottunk. Tagadhatatlan ugyanis, hogy ha nem akarunk az esküdtekben egyszerű automatákat, hanem gondolkodó és érző polgárokat, kik a bűnösség kérdése felett józan belátásuk szerint döntsenek, "akkor nem lehet tőlük tökéletesen elvonni kisebb vagy nagyobb büntetés kiszabására való befolyást. Nem lehet ugyan tagadni, hogy szorosan véve azonkérdés vájjon forognak-e fenn enyhítő körülmények, nem a bűnösség, hanem a büntetés kiszabásának kérdéséhez tartozik, de a gyakorlatban ezen theoretikus felosztás kivihetetlen azért, mivel megbénítja a büntető igazság kiszolgáltatását. Az esküdtek ugyanis ott, hol némi csekély büntetést helyén látnának, félvén attól, hogy a bíróság tán tulszigorú büntetést fog kiszabni, inkább „nem vétkesta mondanak ki. Az által, hogy az enyhitő körülmények meghatározására az esküdteknek is befolyás engedtetik, ezen kérdés még nem vétetik ki a bíróság kezéből, mivel a bíróság oly esetben, midőn enyhitő körülményeket fennforognil át, ezen meggyőződése szerint járhat el a büntetés kiszabásánál még akkor is, ha az esküdtek ezt nem mondották ki. Az enyhitő körülmények kérdésénél ugyanazon eset forog fenn, mint a tény- és jogkérdés elválasztásánál. Ezen büntetőjogi megkülönböztetés is igen helyes és alkalmazható mindaddig, mig a két kérdés felett nem ítél két különböző bíróság. Mihelyt azonban kimondatik, hogy az esküdtek Ítélnek a tény, a bíróság pedig a jog kérdése felett, azonnal feltűnik, hogy ezen kérdések a gyakorlatban nem választhatók el tökéletesen, mivel az esküdtek az által, hogy a ténykérdést eldöntik, már a Jogkérdés eldöutésének is irányt adtak. Ep ugy tehát mint ujabb időben mindinkább ritkábban halljuk azt, hogy az esküdtek csak a ténykérdés felett ítélnek, meg kell barátkoznunk azon gondolattal is, hogy a hathatós büntető igazságkiszolgáltatásnak egyik főkelléke az, hogy az enyhitő körülmények fennforgásának kiniondására szintúgy jogosítva legyenek az esküdtek, mint a bíróság. Kívánatos volna ezenkívül az is, hogy az esküdteknek megengedtetnék, miszerint ők ép ugy mint a vádló és a vádlott észrevételeket tehessenek a nekik teendő kérdésekre, mivel az által szintén némileg könyittetik azon kényszerhelyzeten, melyben az esküdtek a bírósággal szemben vannak. Azon netáni aggodalbm, hogy ez által az esküdtek előre elárulnák yéleményöket, nem alapos, mivel ezen jog az esküdteknek csaknem valamennyi németországi törvényhozás által meg van adva, és az esküdtek élnek is azzal sok esetben, de panaszt az iránt, hogy ez által elárulnák véleményöket, épen nem hallhatni. Sokat lehetne mondani az elnöki resumérői, melyről esküdtszéki rendeletünkben nem határoztatík meg egyéb, mint az, hogy „az elnök az egész tárgyalást pártatlanul köteles Összegezni, a többi az elnök bölcsességére bizatik.u Nem lehet ugyan tagadni, hogy a pestkerületi esküdtszéki bíróság elnöke rendesen igen ügyesen oldja meg ebbeli feladatát, és eddig az elnöki sommázat ellen ugy tudjuk még nem adatott be semmiségi panasz,— de eltekintve az egyes személyekben meglevő garantiától, szükséges, hogy az esküdtszéki intézménynek ezen egyik legfontosabb kérdése határozottan és részletesen szabályoztassék. Még pedig nézetünk szerint szükséges volna, hogy az elnök ne elégedjék meg azzal, hogy rövid kivonatot ad a tárgyalásból, hanem adjon az esküdteknek jogi oktatást a kérdésekben előforduló jogi fogalmakról. Figyelmet érdemel azon javítás is, hogy a kérdések feltevése ne az elnöki resumé után történjék, hanem előtte, mivel a kérdésekre gyakran tétetnek észrevételek pro et contra. Ha az elnöki sommázat után ismét vita keletkezik, ez igen alkalmas arra, hogy az esküdtek figyelmét, elterelje magától a tárgy lényegétől. Nem kevésbé fontos javítandó pontok léteznek a perorvoslatokra nézve. A tudomány ujabb haladása ugyanis azon eredményre jutott, hogy ha az esküdtek verdiktje ellen nem lehet fellebbezéssel élni, hanem csak semmiségi panaszszal; de a biróság ítélete vagyis a büntetés kiszabása ellen felebbezést Insználni, mi sem akadályoztat. Ámbár Angolországban azon conservativ szellemnél fogva, melylyel az angolok a régi institutiók iránt viseltetnek, még mindig igen szük korlátok közé vannak szorítva a perorvoslatok, és e tekintetben csak igen lassan történik a haladás ; de már Németországban mindinkább tágulnak az ebbeli korlátozások. Ez örvendetes jelenségnek mondható az esküdtszéki intézményre nézve, mert sokakat, kik különben az esküdtszéki intézményt pártolnák, annak ellenségeivé teszi azon körülmény, hogy a felebbezés ki van zárva. De magukra az esküdtekre is meo-nyugtató lehet azon tudat, hogy a büntetés, melyet az elsőfolyamodásu bíróság az ő verdiktjök következtében » vádlottra talán nagyon is szigorúan fog