Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 5. szám - Esküdtszéki tanulmányok 3. [r.]

Megjelenik minden kedden; a ..magyar jojrasügj illés" tárta­ma alatt naponként. A kéziratok bérmentve a szer­kesztőhez, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendő];. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz THEMIS. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vagy vi­déken bérmentes szétküldéssel: negyedévre . . 2 frt. (elevre .... A , egész évre . . . 8 „ Kiadóhivatal: váczi-utcza 14. sz. Felelős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TARTALOM : Eskudtszeki tanulmányok. I. - Jogeset. (Felsőbánya városának a m. kir. bányászati kincstár elleni szerződés tel itési ügye.) (Vége) Varga Vilmos úrtól. - Perköltség a kir. tábla gyakorlat. Czenthe József úrtól. - Nyilt levél a „Themis" szerkeszt g.' ti. — A fran­czia család-tanács es a hazai árva ügy országos rendezése. (Folyt.) Gyárfás István úrtól. - Lapszemle. - Ügykimutar. i. marosvásárhelyi Kir. iteio táblától — A kunai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások, stb. 1 ves közlemények. Előadásra kitűzött perek. — Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői J Lapunk mai számához külön mel­lékletképen van csatolva további két iv a szóbeliség és közvetlen­ség elveire fektetett uj perrendtar­tás előadói javaslatából. X Eskiidtszéki tanulmányok. y m. (F.) Utóbbi czikkünkben a pestkerü­leti esküdtszéki bíróság kimutatásaiban foglalt számadatok nyomán azon ered­ményre jutottunk, hogy a jelenségek, me­lyek ezen esküdszéknél az első három évben mutatkoztak, részint magának az intézménynek természetében fekszenek, részint pedig a kezdetleges állapotnak más országokban is tapasztalt szüleményei, de semmi esetre sem oly anomáliák, me­lyek talán magának az esküdtszéki in­fézménvnek hazánkban való meghonosí­tása eilen felhozhatók volnának. Szólnunk kell még néhány szót esküdtszéki eljá­rásunk reformjának mikénti keresztülvite­léről. Előadtuk. hogy mindenekfelett fon­tosnak tartjuk ugy a büntető eljárás, va­lamint maga az esküdtszéki intézmény jogéletünkkel való assimilálásának szem­pontjából, hogy minél elébb a közönsé­ges bűntettekre is kiterjesztessék az es­küdtszéki bíráskodás. De ha ez megtör­ténik, akkor a jelenleg fennálló esküdt­széki eljárás elveit is radikális módon javitani kell. Azon igazságügyministeri rendelet, mely jelenleg esküdtszéki eljá­rásunkat szabályozza, csaknem tökéle­tesen azonos az 1848-ban érvényben volt szabályzattal. 1848 óta azonban a tudo­mány már tetemesen előrehaladt, és kü­lönösen az ujabbi e téren tett kutatások, oly irányt vettek, hogy a franczia esküdt­széki eljárás, melyet ép ugy mint a ré­gibb németországi esküdtszéki eljárások, a mi szabályzatunk is követ, már tökéle­tesen túlhaladott álláspont. Az angolorszá­gi esküdtszéki intézmény terén tett tanul­mányok azon meggyőződést érlelték meg a szakemberekben, hogy ez magasan fe­lette áll a francziának, és ha nem is fel­tétlen utánzást, de mindenesetre ko­moly megfontolást, és nem egy pontban tekintetbe vételt érdemel. Az ujabb német­országi esküdtszéki eljárások valamennyi­jén az angol institutiók szellemében tör­téntek lényeges és igen értékes javítások. Ezek előtt mi sem hunyhatjuk be sze­meinket. Utalunk e tekintetben különösen ar­ra, a mit LT. czikkünkben az enyhítő kö­rülmények kérdésére nézve mondottunk. Tagadhatatlan ugyanis, hogy ha nem aka­runk az esküdtekben egyszerű automatá­kat, hanem gondolkodó és érző polgáro­kat, kik a bűnösség kérdése felett józan belátásuk szerint döntsenek, "akkor nem lehet tőlük tökéletesen elvonni kisebb vagy nagyobb büntetés kiszabására való befolyást. Nem lehet ugyan tagadni, hogy szorosan véve azonkérdés vájjon forognak-e fenn enyhítő körülmények, nem a bűnös­ség, hanem a büntetés kiszabásának kér­déséhez tartozik, de a gyakorlatban ezen theoretikus felosztás kivihetetlen azért, mivel megbénítja a büntető igazság ki­szolgáltatását. Az esküdtek ugyanis ott, hol némi csekély büntetést helyén látná­nak, félvén attól, hogy a bíróság tán tulszigorú büntetést fog kiszabni, inkább „nem vétkesta mondanak ki. Az által, hogy az enyhitő körülmé­nyek meghatározására az esküdteknek is befolyás engedtetik, ezen kérdés még nem vétetik ki a bíróság kezéből, mivel a bíróság oly esetben, midőn enyhitő kö­rülményeket fennforognil át, ezen meggyő­ződése szerint járhat el a büntetés kisza­básánál még akkor is, ha az esküdtek ezt nem mondották ki. Az enyhitő körülmények kérdésénél ugyanazon eset forog fenn, mint a tény- és jogkérdés elválasztásánál. Ezen büntető­jogi megkülönböztetés is igen helyes és alkalmazható mindaddig, mig a két kér­dés felett nem ítél két különböző bíró­ság. Mihelyt azonban kimondatik, hogy az esküdtek Ítélnek a tény, a bíróság pedig a jog kérdése felett, azonnal feltű­nik, hogy ezen kérdések a gyakorlatban nem választhatók el tökéletesen, mivel az esküdtek az által, hogy a ténykérdést el­döntik, már a Jogkérdés eldöutésének is irányt adtak. Ep ugy tehát mint ujabb időben mindinkább ritkábban halljuk azt, hogy az esküdtek csak a ténykérdés fe­lett ítélnek, meg kell barátkoznunk azon gondolattal is, hogy a hathatós büntető igazságkiszolgáltatásnak egyik főkelléke az, hogy az enyhitő körülmények fenn­forgásának kiniondására szintúgy jogosít­va legyenek az esküdtek, mint a bíróság. Kívánatos volna ezenkívül az is, hogy az esküdteknek megengedtetnék, misze­rint ők ép ugy mint a vádló és a vádlott észrevételeket tehessenek a nekik teendő kérdésekre, mivel az által szintén némi­leg könyittetik azon kényszerhelyzeten, melyben az esküdtek a bírósággal szem­ben vannak. Azon netáni aggodalbm, hogy ez által az esküdtek előre elárulnák yé­leményöket, nem alapos, mivel ezen jog az esküdteknek csaknem valamennyi né­metországi törvényhozás által meg van adva, és az esküdtek élnek is azzal sok esetben, de panaszt az iránt, hogy ez ál­tal elárulnák véleményöket, épen nem hallhatni. Sokat lehetne mondani az elnöki resumérői, melyről esküdtszéki rende­letünkben nem határoztatík meg egyéb, mint az, hogy „az elnök az egész tárgya­lást pártatlanul köteles Összegezni, a többi az elnök bölcsességére bizatik.u Nem le­het ugyan tagadni, hogy a pestkerületi es­küdtszéki bíróság elnöke rendesen igen ügyesen oldja meg ebbeli feladatát, és eddig az elnöki sommázat ellen ugy tud­juk még nem adatott be semmiségi pa­nasz,— de eltekintve az egyes személyek­ben meglevő garantiától, szükséges, hogy az esküdtszéki intézménynek ezen egyik legfontosabb kérdése határozottan és rész­letesen szabályoztassék. Még pedig néze­tünk szerint szükséges volna, hogy az elnök ne elégedjék meg azzal, hogy rö­vid kivonatot ad a tárgyalásból, hanem adjon az esküdteknek jogi oktatást a kér­désekben előforduló jogi fogalmakról. Figyelmet érdemel azon javítás is, hogy a kérdések feltevése ne az elnöki resumé után történjék, hanem előtte, mi­vel a kérdésekre gyakran tétetnek észre­vételek pro et contra. Ha az elnöki som­mázat után ismét vita keletkezik, ez igen alkalmas arra, hogy az esküdtek figyel­mét, elterelje magától a tárgy lényegétől. Nem kevésbé fontos javítandó pontok léteznek a perorvoslatokra nézve. A tu­domány ujabb haladása ugyanis azon eredményre jutott, hogy ha az esküdtek ver­diktje ellen nem lehet fellebbezéssel élni, hanem csak semmiségi panaszszal; de a biróság ítélete vagyis a büntetés kisza­bása ellen felebbezést Insználni, mi sem akadályoztat. Ámbár Angolországban azon conservativ szellemnél fogva, melylyel az angolok a régi institutiók iránt visel­tetnek, még mindig igen szük korlátok közé vannak szorítva a perorvoslatok, és e tekintetben csak igen lassan történik a haladás ; de már Németországban mind­inkább tágulnak az ebbeli korlátozások. Ez örvendetes jelenségnek mondható az es­küdtszéki intézményre nézve, mert soka­kat, kik különben az esküdtszéki intéz­ményt pártolnák, annak ellenségeivé teszi azon körülmény, hogy a felebbezés ki van zárva. De magukra az esküdtekre is meo-nyugtató lehet azon tudat, hogy a büntetés, melyet az elsőfolyamodásu bí­róság az ő verdiktjök következtében » vádlottra talán nagyon is szigorúan fog

Next

/
Oldalképek
Tartalom