Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 36. szám - Személyes jogok bejegyzéséről

— 40? — a bekeblezett jogot egy harmadik kárával is gyakorolni lehessen, a mint ez a vizvásárlásra nézve a ptk. 1070. §-ában világosan kiemeltetik. Másrészről látni való, hogy az e 1 a d ón kivül mást a vételár visszafizetésére s a vétemény visszavételere kötelezni még a viszeladási jog bejegyzése esetében sem lehetne, s igy e jog nem tartozván azok közé, melyek bejegyzés által absolut hatásuakká válnak, — nem is képezheti telekkönyvi bekeblezés tárgyát. Az elővásárlási jog kikötése (pactum protimiseos) a vevő fél azon kötelezettségét vonja maga után, minélfogva azon esetben, ha a megvett dolgot ismét eladni akarná, annak megvételével azt, a kitől a dolgot ő maga vette, megkínálni tartozik. A ptk. 1073. §-a szerint ezen jog is mindenki irányában érvényesithetővé válik, ha a telekkönyvbe bejegyeztetik, s ha ily esetben a dolog — az eladó megkinálása nélkül vétetett volna meg más által, — az elővásárlásra jogosított a dolgot az uj vevőtől bejegyzett elővásárlási joga alapján elperelheti. De ha a dolog bírói árverésen adatott el, az elővételre jogosított félnek a legtöbbet ígérő ellen kereseti igénye még azon esetben sincs, — ha a ptk. 1076. §ának ellenére az árverésre különösen meg nem hivatott volna. Be nem keblezés esetében a jogosítottnak csak kártalanítási igénye vau az ellen, kinek a dolgot az elővásárlási jog fentartása mellett eladta, és pedig azon érték erejéig, melylyel vagyona az elővásárlási jog gyakorol hatása által gyarapodott volna. Ugyanez áll a be nem jegyzett viszvásárlási jog megsértése esetétében is. A mi a bérleti jogokat illeti, — ezekre nézve a ptk. 1120. §-a azt rendeli, hogy a bérlemény elidegenítése és átadása a bérleti szerződés hatályát megszünteti, oly módon, miszerint a bérlő, kellő felmondás után az uj tulajdonosnak a bérleményt átadni tartozik. De csak akkor, ha a bérleti jog a telekkönyvben bejegyezve nincs, mert különben a ptk. 1095. §-a szerint az uj tulajdonos is tartozik a bérlő jogát a bérleti idő még hátralévő részére nézve elösmerni. Azonban az ily telekkönyvi bejegyzés sem bir e hatálylyal, ha a bérlemény végrehajtási árverés utján adatott el, ez esetben a bérlőnek „csak a kárpótlásra nézve marad fenn elsőbbségi joga" (ptk. 1121. §.) Minthogy ezen elsőbbségi jog tulaj donképen zálog természetével bir, látni való, hogy a bérleti jogok bejegyzése alkalmával a bérlő egyszersmind törvényes zálogjogot nyer, — azon netaláni kárának biztosítására, melyet szerződésének — az árverés közbejötte folytán — a kikötött lejárat előtti megszüntetése következtében szenvedne. E törvényes zálogjogelsőbbsége,— bár maga a kárigény csak később létesült, visszahat a törvény rendeleténél fogva a bérleti jogok bejegyzésének időpontjára, — s egyenlő rangsorozattal bir a bejegyzett bérleti jogokkal. A ptk. 1233. és köv. §§-ai által szabályzóit házastársi vagyonközösség, — mint a német particuláris jog sajátszerű intézménye, — nálunk fenn nem áll, — ha tehát házastársak közt társasági szerződés által vagyonközösség állapíttatnék meg, ennek érvénye és hatálya nem az oszt. ptk. fentemiitett pozitív szabályai, hanem a társasági szerződés természetéből folyó átaláuos jogelvek szerint és hazai jogunk idevonatkozó határozatai értelmében volna megítélendő. — I ><.• a mennyiben az ily szerződés által ingatlanok is közösekké tétetnének, s a közösségi jog telekkönyvileg is bejegyeztetnék, — ily esetben jelenleg is az 1236. §. határozatai lennének alkalmazandók, — s a mennyiben a társasági szerződés világos tartalma mást nem rendelne, — azon fél, kinek javára a közösségi jog telekkönyvileg beigtattatott, csak nuda proprietassal bírna, s teljes tulajdonossá a közössé tett ingatlannak őt illető felére nézve csak a másik házastárs holta után válnék. Kzek tehát azon személyes jogok, melyek telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezhetik. — Minthogy azok természete telekkönyvi bejegyeztethetésök daczára a dologbeli jogok természetétől lényegesen eltér, s mégis azok bejegyezhetésének sem belső kellékei, sem alaki feltételei iránt a telekkönyvi szabályok különös intézkedéseket nem tartalmaznak. — ennélfogva ugy az elmélet, mint a gyakorlat terén egészen ellenkező irányú tételek állíttattak fel azon kérdés megfejtésére nézve, — hogy a bejegyzésre alkalmas személyes jogok bekeblezésének kellékei és feltételei teljesen azonosok e a dologbeli jogok bejegyzését szabályozó határozatokkal. — E tekintetben az egyik vélemény odajárul, miszerint a házastársi vagyonközösség kivételéve), melynek bejegyzése tulajdonszerzésre vezet s igy dologbeli jogot alapit, — minden szemé lyes jog a másik fél beleegyezése nélkül is bekebelezhető; — ha tehát az okirat egyrészről a telekk. rendelet általános határozatainak megfelel, másrészről pedig a bekeblezési engedélyen kivül a bekeblezéshez megkívántató minden kellékekkel bir, — akkor annak alapján nem előjegyzés, hanem bekeblezés elrendelésének van helye, miután a bekeblezési engedély ily esetben tökéletesen felesleges. E felfogás mellett a következő érvek hozatnak fel. A viszvásárlás és elővásárlási jog, valamint a bérleti szerződésből eredő jogok a ptk. 1070, 1073. és 1095. §§-ai szerint azon tulajdonsággal bírnak, hogy telekkönyvi bejegyeztetésük pillanatában „dologbaui jogokká" válnak. A felsorolt személyi jogok ezen sajátsága törvényen alapulván, — nem lehet, hogy e tulajdonságuk megnyeréséhez még a másik szerződő fél beleegyezésének is kelljen járulnia. — A személyes jogok bekeblezése nem képezi ama jogok szerzés módját, — a bejegyzés ez esetben nem egyéb, mint a már megszerzett jog hatályának szélesbitése. — Miután végül a hivatkozott szakaszok egyszerűen csak azt mondják, hogy a személyes jogok bejegyeztetésük által nemcsak a közvetlenül kötelezett szerződő fél, hanem a dolog más birtokosai ellenében is hatályosokkká lesznek, a nélkül, hogy különöse.í megjelöltetnék azon személy, kit a bejegyzési jog illessen, látni való, hogy a viszvásárlási és elővásárlási jog, valamint a bérleti jogok bejegyeztetése kizárólag azt illetik, a kit magok a jogok illetnek, — és pedig teljesen függetlenül a másik fél beleegyezésétől. Fődolog az, hogy mindazon határozatokat, melyek a dologbeli jogok megszerzését szabályozzák, — egv ezektől lényegesen eltérő jogintézményre annak különös természetére való tekintet nélkül egytől egyig alkalmazni nem szabad, — a miből az következnék, hogy a telekk. rend. 81. §-ának e).pontja, — mint a viszvásárlási, elővásárlási és bérleti jogok természetével nem egyező, — azok bejegyeztetésének megengedésénél alkalmazásba és tekintetbe nem jöhet. Kétséget nem szenved, hogy a személyes jogok nemcsak lényegökre nézve, hanem telekkönyvi bejegyeztetésök czélja és alapja tekintetéből is, különböznek a dologbeli jogoktól, — a kérdés csak az, váljon e körülményből az következik-e, hogy a személyes jogok a kötelezett fél beleegyezése nélkül is telekkönyvileg bekebelezhetők egy különben bekebelezésre alkalmas okirat alapján, vagy pedig épen ellenkezője ennek, — az t. i. hogy sze mélyes jogot bekebelezési engedély nélkül nemcsak bekebelezni, de még előjegyezni sem lehet, — habár a bemutatott okirat a betáblázási engedélyen kivül a bekeblezésre nézve szükséges min den egyéb kellékkel el van látva, — igy dologbeli jogok előjegyzésére ' a telekk. rend. 87. §-a értelmében minden esetre alkalmas volna. Aaon felfogás igazolása tekintetéből, miszerint személyes jogoknak sem bekeblezése, sem előjegyzése meg nem engedhető, a kötelezett fél bekeblezési nyilatkozata nélkül, — mindenek előtt figyelembe veendő, — hogy a dologbeli jogok, amennyiben származati szerzésmód mellett szereztetnek, — mindig oly jogügyleteken alapulnak, melyek az átruházó félre nézve az átadás teljesítését jogi kötelezettséggé teszik. Minthogy pedig ezen átadás ingatlanokra vonatkozó jogoknál, mint szerzésmód, csak telekkönyvbe igtatás által eszközölhető, ennélfogva a másik félnek szerződési kötelezettsége megengedni a bekeblezési, melynek csak a clausula intabulandi alakszerű megadása által tehet eleget. Nem igy a bekeblezésre alkalmas személyes jogoknál, — mert ezekre nézve a bekeblezés megengedésének kötelezettségét a jogügylet természetéből kimagyarázni egyátaláu nem lehet. — Igy a viszvásárlási fog fentartásából egyszerűen csak az következik, hogy a vevő az eladó kívánságára a megvett dolgot ennek visszaadja, — de nem azt is, hogy e visszaváltás jogát biztosítani is tartozik. Ebből már most az következik, hogy dologbeli jogoknál valamely előjegyzett jog igazolása az által is elérethetik, ha a per utján kieszközölt birói Ítélettel oly jogügylet létrejötte állapittatik meg, melyből az átadás, illetőleg a bekeblezés megengedésének kötelezettsége foly, — mint pl: a csereszerződésből vagy eladásból a ptk. 1047. és 1061. §-ai szeri,^. — mert a csereszerződési vagy adásvevési jogviszonyt megállapító ítélet szükségkép az átadásba marasztalást, vagyis a bekeblezéshez való jog elösmerését is magában foglalja. — Pollenben a bekeblezésre alkalmas személyes jogok megítélése csak praejudicumot képezhet 8 iffy semmi egyebet nem állapithat meg, — mint az alperes fél abbeli kötelezettségét, hogy felperes személyes jogát elseget, ^ d/vnág08ÍVI1 elvállalt köteísmerje,