Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 35. szám - Néhány szó az uj osztrák telekkönyvi törvényről - Eskü a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási perekben

feégéió'l megrabolta. Másnap a leány családjának feltűnt a jelentékeny roszabbul lét, és orvost hívtak, ki aztán a leány szavai után megállipitá a papnak felháborító visszaélését. — A fenyítő eljárás eredménye a kéjencinek a Rovoredoi törvényszék által 3 évi súlyos elitéltetése lön. Bár á"fStörvényszék azon körülmény által, hbgy a bűnös nemcsak a bűnt bevallotta, hanem a tényt a megsértett részéről állítólag történt hallgatag beleegyezésének fictiójáva! mint nem fenvitö eljárás alá tartozót igyekezett előállítani, őt 'felmenté, a legfőbb törvényszék mégis őt bűnösnek találta az erőszakos közösülés bűntényében és tekintve az enyhítő körülményeket, a büntetés idéjét két évro szállította le. Vegyes közlemények. A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmilatxéki határozatok. — Az ügyvédi munkadijakra vonatkozó felszámitási végzés ellen fellebbezé snek nincs helye. (8121. sz. 1871. évi jnl. 19.) — A lefoglalt tárgyakra vonatkozó minden további végrehajtási intézkedésekről a felül foglaltató hitelezők mindegyike külön értesítendő, ellenkező esetben az illető eljárás semmis. (8109. sz. 1871. évi jul. 20.) — A megitélt eskü letétele iránti jelentkezés Határideje, ha a vonatkozó akár első. akár felsőbb bírósági határozat ellen csak semmiségi panasz adatott be. a semmitőszéki határozat kézbesítésének napjától számítandó. (8166. szám 1871. évi jul. 28.) — Keresetet a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt csak okiratok alapján lehet indítani: tanú általi bizonyítása alapit ott ily kereset nek nincsen helye és az hivatalból is visszautasítható. (8670. sz. 1871. aug. 1.) — Magánjogi kötelezettséget illetőleg a postai és pénzügyi államkincstár közötti kfllönböztetésnek helye nincs: a posta kincstárt marasztaló jogérvénves ítélet az adópénztár ellen foganatosítható. (8979. sz. 1871. évi aug. 8.) — A bér és haszonbér iránti keresetek, ha a követelés két évesnél idősebb, csak akkor tartoznak a sommás eljárás alá, ha az összeg a 300 frtot meg nem haladja vagv a sommás eljárás okmányilag kiköttetett. (8902. sz. 1871. évi aug. 8.) — Semmiségi esetet képez, ha a főesküt megállapító ítéletben az eskü le nem tételének jogkövetkezménvei nincsenek meghatározva. (8522. • sz. 1871. évi aug. 16.) — Sommás ügyekben nem ügyvéd megbízott meghatalmazása nem szükséges, hogy hitelesítve legyen. (8748. sz. 1871. évi aug. 16.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvéd-egylet pályázata) ügyében a „Reform" mult hétfői esti lapjában a következő nyílt levelet közölte: „Tekintetes szerkesztő ur! A budapesti ügyvédegylet f. évi ápril havában pályázatot hirdetett oly könyviv és alakszerű készítésére, mely a m. k. igazságűgyminister által czélba vett ügyvédrendtartás szabványainak megfelel. — Miután a' pályázó munkák benyújtásának határideje f. é. jun. 1-én lejárt, a bu da-pesti ügyvéd-egylet egyszerűen azt tette közzé, hogy „22 pályamunka érkezett be" és nem tartá szükségesnek azokat, ugy mint egyébb pályázatoknál történik, egyenkint fölsorolni. Ez idő óta már 3 hónap folyván el, — ugy hiszem — a bírálat is végbemehetett, anyuyival is inkább, mivel a „Jogtudományi közlöny" ugyancsak akkor hirdeté, hogy „a kiküldött bíráló bizottság legközelébb összeülend." Ez oknál fogva kérem a budapesti ügyvédegylct tisztelt elnökét, hogy a pályázat eredményéről az érdekletteket sajtó utján értesíteni, avagy legalább közölni szíveskedjék, mikor fog ez végleg eldöntetni, nehogy a bizonytalanság még jobban fokozza a késedelem kellemetlenségeit. Advocatus." Ezen nyílt levélre a budapesti ügyvédi egylet elnöke következő, a kérdéses ügy állását teljesen megvilágító nyílt választ adta: „T, ur! „Advocatus" aláírással méltóztatott egy nyílt levelet közölni, melyben felszólittatom, közölném a buda-pesti ügyvéd-egylet által az ügyvédi könyvvezetés tárgyában hirdetett pályázat eredményét, — 402 — vagy legalább azt, mikor fog az közzététetni, miután a pályázati batáridő június elején letelvén, azóta már — ugy hiszi a nyílt levél t. írója — a bírálat is végbemebetett. Arról a szaklapok ujján értesü'tek az érdeklettek, hogy 22 pályamű érkezett be, arról is, hogy a bíráló bizottság öszszeült. Hogy a bizottság első üléséről nem hoztak e lapok* tudósítást, az valószínűleg abban leli megfejtését, hogy ez ülés alkalmával döntő határozat nem jött létre, hanem felolvastatván a pályamunkák és betekintetvén azok mellékletei, a bizottság azon meggyőződésre jutott, miszerint érdemleges határozathozatal előtt az összes pályamunkák, — melyek között igen terjedelmes és komplikált 20-25 melléklettel ellátott müvek foglaltatnak, — szükségképen egy előadónak adandók ki beható tanulmányozás végett, mely után az előadó összehasonlító jelentése nyomán bocsátkozbatik csak e bizottság az érdemeges bírálatba. E ez.elból tehát a munkák előadónak adatván ki, ez a valóban fárau-ágos munkával elkészült ugyan, de a bizottság tagjai határozatképes számban eddig nem voltak összehhhatók, miután legnagyobb része most Pestről távol van. Sőt. habár e hó végéig valószínűleg visszaerkezendnek, a következő szeptember hóban összeülendő jogászgyülés s i.nnak előkészületei miatt alig bis/em lehetségesnek, hogy a bizottság a ti'ilili illést igénylő beható bírálatba bocsátkozzék s ekként október előtt aligha lehetend szerencsém a pályázat eredményét kuzzétehetni. Ha a tisztelt felszólaló ur addig is megnyugvást talál abban, hogy a beérkezett pályamunkák egyenkint felsoroltassanak, bár az csak a pályázati eredmény közzététele alkalmával szokásos — a beérkezett pályaművek jeligéit a következőkben szívesem közzéteszem: 1. jelige: „Jó szándék." 2. jelige: „Müvem bukása arra ösztönözne, hogy jövőre ismét pályázván, jobbat készítsek." 3. jelige : „Elmélet és gyakorlat." 4. jelige: „Multa dies, variique labor mutabilis aevi restulit in melius." Virg. 5. jelige: „Experientia docet ordinem esse animam rerum." 6. jelige: „Nunquam male, nuuquam bene." 7. jelige: „Ordo est anima rerum." 8. jelige: „Est enim diíficilis cura rerum alienarum." 9. jelige : „Két jó van, mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma : szorgalom és az erény; földön az, égben ez áld." 10. jelige: „Megbízód bizalmával vissza ne élj, ügyében rend, pontosság és ügyszeretet vezessen." 11. jelige: „Fiat justitia." 12. jelige: „Ordo est anima rerum." 13. jelige: „Jeligés levél." 14. jelige: „Egyszerűség és világosság." 15. jelige: Ordo est anima rerum." 16. jelige: „Rend a dolog veleje" 19. jelige: „Ordo est anima rerum." 20. jelige: „Sapienti sat." 21. jelige: „Vájjon ezért leszen-e pályabér, vagy tán csak csalatás minden előtörés 22. jelige: „Longum iter per praecepta, breve et efficax per exempla." A t. szerkesztőségnek, Pest, 1871. aug. 22. alázatos szolgája Horváth Károly a buda-pesti ügyvéd-egylet elnöke. * (F e g y h á •/,-egyleti fi 1 é s.) A németországi fegyházi egylet tagjait, kik között Magyarországtól is vannak többen, a badeni herczegségben székelő igazgatóság f. é. sept. 4—6 napjaira Münchenbe hivta össze értekezletre. Az értekezlet programmja igen érdekes. Az ülésről lapunk is hozand tudósításokat egyik magyarországi tagtárs tollából. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Ba bi c s Titus) kir. tanácsos és Varasdmegye első alispánja Varasdmegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké, és Balogh Károly, zágrábmegyei törvényszék I-ső osztályú ülnöke, Pozsegamegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké kineveztetett. * (Mayer Lipót) a semmitőszékhez tanács jegyzővé neveztetett ki. Különfélék. * (A magyar polgári törvénykön yv általános részének) további közlését kénytelenek vagyunk beszüntetni, miután a szaklapok szerkesztőségeinek illetékes helyről értésére adatott, miszerint az igazságügyi ministerium kiadói jogát ezen törvényjavaslat tekintetében teljes erélylyel szándékozik megelleni, és ;t törvényjavaslat minden utáirnyomása ellen a törvény oltalmát veendi igénybe. A szoros jog szempontjából nem lehet ez eljárás ellen kifog-ásunk, de hogy ezen sajátszerű újítással a codiricatió ügvének nem a legrosszabb szolgálat tétetik-e, hogy nem magának a javaslatnak és az annak alapján alkotandó törvénynek érdekében lenne-e azt minél hozzáférhetőbbé tenni arra, nézve bizvást t. olvasóink]- bízhatjuk az ítélet. * („A magyar jogászgyülés — Pest városa — és a kormány") felirat alatt lapunk legutábbi számában közlött felszólalásunk ugy latszik legalább egy irányban megterniendi gyümölcsét; Pest város közgyűlése ugyanis Sirnon Floreut ur felszólalása folytán oda nvilaflfcozott, hogy a jogászgyülés állandó bizottsága által hozzá intézendő' bármely irányú megkeresésnek készségesen eleget teend. Képviselő körökben pedig már ventilálják azon kérdést, mikép tanúsítsa a város körében időzendő jogászgyülési tagok irányában a szíves házigazda előzékeny figyelmét. A jogászgyülés állandó bizottsága már most meghivandja a" város közönségét a gyűlésre és ezen meghívás fonalán előreláthatólag a képviselőtestület is megteendi a szándékba vett lépeseket a jogászgyülés külfényének emelésére. Pest városa e szerint tehát csakugyan tervez már, — de a kormány ugy látszik még nem határozta el magát arra. hogy — tervezzen. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél : L a u b Jakab kereskedő ellen, perügyelő Paksi Lajos, bejelentési batáridő november lő—17., tömegaondnok választása october 6. t (Halálozás.) Névedi Botka Mihály Zalamegye egykori első alispánja, s a tapokzai vál. kerület két izbeni országgyűlési képviselője, átalánosan becsült kazah', élete 48-ik évében e hó 18-án elhunyt. * (Késő rehabilitatió.) Xaírvbecskerekről irják a „Honnak" következő esetet. Ez év tavaszán bárom bánátkomlósi román vitetett be a szegedi várba. Vallatás közben beismerték a többi közt azt is. hogy 1855-ik évben Fritz Miklós gottlóbi földészt kirabolták s meggyilkolták. Figyelmeztették a királyi biztosi vizsgáló birót, hogy ezen rablógyilkosság miatt öt ártatlan egyén lett elit élve. A királyi biztos rögtön közölte a három vizsgálat alatú rabnak fentérintett vallomását az igazságügyi ministeriummal. és ez utóbbi meghagyta Torontál megyének, hogy az 1855, évben elitélt őt egyénnek bűnperét fenyítő törvényszéke által azonnal vétesse tárgyalás alá. A törvényszék nem késett eleget tenni a meghagyásnak, és az öt elitélt közül még életben levő Dogaru Vikentie bánátkomlósi illetőségű fegyenczet le is hozatta lllaváról, ahol 1858 óta raboskodott. Megható jelenet volt midőn Dogaru a törvényszék előtt állva kinyilatkoztatta, hogy most, miután szüleit, gyermekeit elvesztette, miután a börtönben megőszült, az alatt pedig vagyona elpusztult, reá nézve nem nagy külömbséget tett volna a hátralevő hét év, (1855. évtől 1858. évig ítélet nélkül volt fogva. 1858. évben 20 évre lett elitélve) de csak azért örvend szabadlábra bocsátásának, hogy mint ártatlannak bizonyult, tehát becsületes ember halhat meg. A marasztaló Ítélet összetett bizonyítékok alapján hozatott a császári királyi nagybecskereki kerületi törvényszék által, helyben hagyva 1858-ik évben a cs. kir. temesvári országos főtörvényszék részéről, a honnan tovább nem felebbeztetett. * (Országos katonai törvényszékek.) A közös külűgymiuisternek f. é. augustus hó 10-én 1449. sz. a. kelt és a magyar királyi igazságügyministeriumhoz intézett átirata szerint allattas közegeit már utasította, hogy a budai, zágrábi, nagyszebeni és temesvári országos katonai törvényszékek, továbbá a nagyszombati rokkantház-törvényszék polgári jogügyekben eddig gyakorlott birói hatóságukat folyó évi september 1-én megszüntessék. Uj beadváuyok f. é, aug. végéig elfogadtatnak ugyan, de — hacsak a késedelem veszélylvel nem jár — már nem intéztethetnek el. A katonai törvényszékek által kitűzött határnapok, melyek az átadási tárgyalások befejezte alkalmával még le nem jártak, a felekre nézve az uj illetékes törvényszékeknél