Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 34. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [10. r.] - A magyar általános magánjogi törvénykönyv javaslata. 2. (r.)

- 'ó'Já — nek." Példát hoz erre fel a telekkönyvi jogszerzés körül. Ha például a törvény azt mondja ki, hogy feltétlen telekkönyvi dologi jogot csakis közjegyzői okmány alapján lehet szerezni, még ez nem kényszer. És épen ezen példának nyomán látja czikkiró ur azt szükségesnek, hogy a közjegyzői kényszer fogalmát szabatosan meghatározza, mert mint csodálkozva mondja, ezen a telekkönyvi feltétlen dologi jognak elnyorhetését közjegyzői okirattól leendő függővé tételét jogászok közjegyzőikényszernek nevezték, pedig ez nem helyes, mert ha a jogügylet maga, — például valamely fekvőség megvétele — csak magán okirat alapján is érvényes, ha ezen magán okirat alapján a telekkönyvi előjegyzés, tehát feltételes dologi jog, nyerhető és csak az egyenes feltétlen bekeblezés tétetik a közjegyzői okmánytól függővé, akkor igen is lehetnek e tekintetben különféle vélemények, hogy e törvény ilyetén rendelkezése ezélszerü-e vagy sem, de közjegyzői kényszernek nevezni ezt nem lehet, épen azért mert a jogügylet érvényessége nem a közjegyzői okirat tételéből tétetett függővé. Ilyen formán a közjegyzői kényszer fogalmának meghatározásának példával világosítván fel, a kérdés eldöntésénél váljon kényszer legyen-e vagy sem ? a jog kérdést elválasziandónak tartja e czélszerüség kérdésétől azon alapon, mert ha jogi tekintetből a kényszer jogtalannak tűnik lel, a czélszerüséget nem szabad tekintetbe venni, mivel jogi államban jogtalan intézménynek léteznie nem szabad, ha még oly czélszerü volna is az, mig ellenben, ha jogosnak találtatik is, annál inkább megvizsgálandó a czélszerüség, mivel az szabályozza a kényszer határait, vagy mivel talán jogosnak, de czélszerütleunek fog bizonyulni, mely esetben nem szabad azt létesíteni, mert az államnak le kell mondani jogáról is. ha a jog czélszerütleunek mutatkozik es elejtése által az államnak sem ezélja. sem érdeke, minek az állampolgárok érdekével egy jelentőségűnek kell lenni, nem szenved. Ezek után az első kérdésre jogtalan-e a közjegyzői kényszer? tagadólag felel és az államnak jogát elvben a közjegyzői kényszer létesítésére elismeri azon okból, mivel a közjegyzői kényszer semmi más, mint az állampolgár szabad rendelkezhetésének vagy ennek csak egy részének bizonyos jogügyletekre vonatkozó, ez alakot illető korlátozása. Ha például a törvény a házasfelek között kötendő jogügyletekre vonatkozólag elrendeli, bogy azok csak akkor érvényesek, ha a közjegyző előtt köttetnek, akkor ez a házasfelek szabad rendelkezésének csak alakot illető megszorítása azon jogügyletekre nézve, melyeket egymás között akarnak kötni, de csakis alakot illető, mert ezzel még nincs tiltva ezen jogügyletek kötése, csak az alak meghatározása, mely alakot az állam követel az ügylet érvényesnek tekinthetése érdemében. Ha ez jogtalannak mondatik, akkor megtagadtatik az áliumnak joga az álLiinpolgárak szabad rendelkezésének vagy annak egy részének alaki tekintetbeni korlátozhatása iránt a jogügyletek tbizonyos neménél. Pedig nincs czikkiró ur szerint a müveit világnak oly törvényhozása, mely az államnak nem ennyi, de sokkal több, az állampolgár szabad rendelkezésének alanyi és anyagi tekintetben korlátozhatási jogot is megadja, nevezetesen pedig a nagykorúság megállapításánál, midőn a 24 évet még el nem ért állampolgárok szabad rendelkezhetését megszorítja ; az ügyvédi kényszernél, midőn a nagykorú állampolgároknak azon alanyi és anyagi jogát szorítja meg, hogy a rendes keresetekben önmaga képviselje mag,:t. Ha tehát az ily kényszer, melynek pedig a közjegyzői kényszertől semmi belső tulajdonban nem különbözik, elismertetik, ha ennek a jogosultsága nem tagadtatik, hogy lehet a közjegyzői kényszer jogosultságát megtámadni, hogy lehet az állam jogát, ugyanazon jogát egyik esetben elismerni, a másik esetben megtagadni? kérdi czikkiró ur. E tekintetben bővebben fejtegetvén a jogi szempontot, újra elismeri az állam elvi jogosultságát, de csak bizonyos határok közt a közjegyzői kényszer behozatalát illetőleg, annálinkább mivel ezen határok átlépése jogtalanságot foglalhat magában, nehogy t. i. a szabad rendelkezés alakján kivül a szabad rendelkezést is korlátolja. E határok megalkotását szükségesnek tartja, de constatálja annak nagy nehézségét is, miután ezeknek leginkább és első rendben az állampol- j gárok szükségeinek megfelelő és azért a körülményekhez, viszonyokhoz képest változóknak kell i lenniök. Tekintetbe véve azonban azon államok ' állapotait, viszonyait és körülményeit, hol a köz- • jegyzői kényszer behozatott és annak következményeit, a közjegyzői kényszer határait hazánkban a következőkban véli jónak megállapítani: i először hol ezt a közérdek megkívánja, másodszor, hol oly egyénekről van szó. kik testi vagy lelki fogyatkozásáiknál fogva a törvény különös védelmét igénylik és megérdemlik és ebből következtetve a következő eseteket je- j leli ki a házasfelek, rokonok és az első (vagy ta- ! I Ián másod) izig sógorsági viszonyban levők kö- I ': zött kötendő minden jogügyletnél és azon jog- j j ügyleteknél, melyek olyanokkal vagy olyanok közt j i köttetnek, kik foglalkozásaiknál fogva •— mint ; | a némák, süketek — az állam különös védelme ' alatt állottak. Az első pontot czikkiró ur azzal indokolja, hogy miután a hitelezők kijátszása végett a há- j zasfelek sat. közt gyakran álvagyonátruházá- i sok eszközöltetnek és igy a közérdekek sértet- I nek, ez legalább megnehezittetik, amennyiben az érték leszámítása is a közjegyző előtt kell, hogy | történjék; a második pontra nézve pedig épen szükséges, hogy az úgyis az állam különös vé- | delme előtt állók jogügyletei akkor legyenek csak i érvényesek, ha ezek a közjegyző előtt köttetnek és e tekintetben a törvényhozástól várja czikkiró ur az intézkedést, hogy ily esetekben a közjegyzőnek különösen mire kell ügyelnie. A közjegyző kényszer nagyobb kiterjesztését czikkiró ur hazánkban szükségtelennek tartja a jelen viszonyok közt. Ezek után áttér a kényszer czélszprüségére. A czélszerüség tekintetéből az előzmények után már nem sok mondani valója van, és e kérdésre általánosságban felelni nem tartja lehetőnek, mert itt minden attól függ, hogy először melv ügyletek és minő személyekre alkalmaztassék a közjegyzői kényszer, másodszor pedig a jegyzők számától. Jlert minden jogügyletekre azt kiterjeszteni csakugyan czélszerütlen | volna. | Czikkiró ur azonban ugy vélekedik, hogy minél , több előny biztosíttatik a törvényhozás által a j közjegyzőség által kiáiiitott okmányoknak, annál szűkebb határok közé szorítható a kényszer, és ' különösen két nagy előnyt kíván azoknak adat- j ni: a végrehajtóságot és hogy c*ak a közjegyző által kiállított okmány alapján léhez- j zen feltétlen nyilvánkönyvi dologi jogot szerezni, mig magánfelek által kiállított okmányok alapján ezeknek csak előjegyzését. Ezt az előző azon kifejtés után, hogy ez nem kényszer, e helyen azzal is indokolja még, hogy mint a tapasztalat igazolja, igy legalább correct okmányok szerkesztetvén, a felek nem lesznek anynyira kitéve nemcsak a túlságos költségeknek, melyeket a tlkvi visszautasítások okoznak, de sokszor a jogvesztésnek-sem, mert ez által leginkább metr lesz akadályozva a zugirászat le- ! hetősége. aaiely legjobban ezen a téren burjánzik. Ezek után, a törvényhozás figyelmét tökéletes tárgyilagosságra hiván fel e kérdés körül, okát igyekszik annak adni miért van a közjegyző kényszernek oly sok ellenzője és ezt először abban adja, hogy nálunk már aszó: ,kényszerolyan ellenszenvet szül, mely sokszor azt sem engedi meg, hogy a fogalmat tisztán meghatározhassuk, és —" hogy a legtöbben ez okból nem is foglalkoznak azzal, hogy a kényszer lehető határait, meghatározhatását és megszorít- | hatását figyelembe vegyék. (Hogy mi a közjegyzői kényszernek, | bármily alakban létesitessék is az, egyáltalán határozott ellenei vagyunk, azt már ismételten hangsúlyoztuk, és igy természetes, hogy czikkiró urnák az általa is kényszernek jelzett j intézmény honosítása iránt előadott érvelését nem osztjuk; már azon föérvét sem tartjuk helyesnek , hogy a jegyzői kényszer csak alaki tekintetbeni megszorítás lenne az állampolgárok rendelkézési joga tekintetében, mert mihelyt m aga a jogügylet megsemmisül, az által, ha a vonatkozó okirat nem jegyzői okiratként állíttatik ki, akkor nem csak alakilag megszorittatik, de alanyilag és tárgyilag ismegsemisül a szabadrendelkezési jog, azt pedig megsemmisíteni nagykorú és önjogu állampolgár irányában nem jogos — és igy a közjegyzői kényszer — mely egyébiránt az úgynevezett ügyvédi kényszertől teljes lényegében különbözik — nem jogos intézmény; hogy nem is szükséges vagy czélszerü, azt czikkiró ur soraiból a sorok közöl is kilehet olvasni, mert maga is utal arra, hogy a házasfelek és rokonok közötti álügyletek kötését megnehezíteni van hivatva a kényszer, pedig a csalárd szándék kivitelének a jegyző okmány egyedül ugyan a legkissebb gátot sem fogja vetni, mert a furfangos ész elég módot találand annak kijátszására, a mi pedig a közerkölcsiség emelését és a jogbiztonságot aligha fogja emelni, erre szigorú fenyitőtörvény és gyors, biztos eljárás az egyedüli eszköz; a testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvedők jogügyletei pedig különben is a gyámhatóság jóváhagyásától lévén feltételezve, — még a közjegyzői okmány mellett is, — ezeknél épen nem lehet a közjegyzői okmány szükségét elismerni. — A mit czikkiró ur a közjegyzői okmányoknak biztosítandó előnyökről mond — azt szívesen aláírjuk magunk is, mert csak ezáltal hisszük az intézményt magát népszerűsíthetni és igy életképessé tehetni. Szerk.) Egyleti közlemények. * (A 9-ik német jogászgyülés program mj a.) A f. é. augustus hó 27—31 napjain Stuttgartban tartandó kilenczedik német jogászgyűlésre vonatkozólag a kővetkező programm állapitatott meg: Augustus 27-én este a vendégek üdvözlése és megvendégelése a királyépület (Königsbau) termében, kedvező időben pedig előleges egyesülés az ezüstvárban (Silberburg.) Augustus 28-án délelőtt teljes Qlés a dalcsarnok nagy termében. Este a kir. államkormány által díjtalan rendelkezésre bocsátott különvonattal kirándulás Canstattba és a királyi parancsra a jogászgyülés tagjainak megnyitott Rosenstein és Vilhelma várak megtekintése. Augustus 29-én délelőtt és délután szakülések a dalcsarnok termeiben. Este Stuttgart város meghívására hangverseny a város kertjében annak ünnepélyes kivilágítása mellett. Augustus 30-án délelőtt teljes ülés a dalcsarnokban, díszebéd a királyépület termében. Augustus 31-én diszkirándulás Tübingeu át Hechingenbe a kir. államkormány által díjtalanul rendelkezés alá bocsátott különvonaton. Hechingenből a Hohenzoli^rui vár megtekintése. Viszszatérve ebéd Tübingában, utána társas egyesülés ugyanott a hársfasorban. Hölgyek minden társas összejövetelnél szívesen üdvözöltetuek. Közelebbi meghatározások a kiosztandó disziratokban fognak foglaltatni. Augustus 26-től az ottani vaspálya indóházban külön iroda állitatik fel, hol a jogászgyülésre jelentkezések még elfogadtatnak, és hol az érkező vendégek a szállásutalványt, a disziratokat, a közönséges tervrajzot sat. átvenni kéretnek. Szintúgy iroda állitatik a dalcsarnokban, mely az ülések alatt nyitva és mindennemű értesítésekre készen lesz. Mint egyesülési pont a társas összejövetelekre nézve a jogászgyülés folyamában, különösen kedvezőtlen időjárás esetén, a dalcsavnok fog szolgálni. Stuttgart 1871. aug. 2. A helyi bizottság. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Ferenczy Ferencz) pesti kir. táblai rendes biró legf. itélőszéki bíróvá neveztetett ki. * (Pálffy Zsigmond) pesti kir. táblai első osztályú pótbiró, kir. táblai rendes bíróvá neveztetett ki. * (Németh Lajos) pozsonymegyei tszéki biró a pesti kir. táblához első osztályú pótbiróvá neveztetett ki. * (D r. Vida József) egri érseki jogliceumi rendes tanár a kassai kir. jogakademiához rendes tanárnak neveztetett ki. * (Dr. D é c s e i Zsigmond) semmitőszéki tanácsjegyző a pesti Ítélőtáblához első osztályú pótbiróvá neveztetett ki. * (Mayer Lipót) semmitőszék' segédjegyző ugyanoda tanácsjegyzővé és Vörösmarty Béla ottani fogalmazó ugyanoda segédjegyzővé neveztetett ki. Különfélék. * (Bittó István) igazságügymister Szliácsról visszaérkezett. * (Törvény az ittasság ellen.) Francziaországban a nemzetgyűlés egy bizottsága jelenleg egy törvény szerkesztésével foglal-