Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 34. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [10. r.] - A magyar általános magánjogi törvénykönyv javaslata. 2. (r.)

- 'ó'Já — nek." Példát hoz erre fel a telekkönyvi jogszer­zés körül. Ha például a törvény azt mondja ki, hogy feltétlen telekkönyvi dologi jogot csakis közjegyzői okmány alapján lehet szerezni, még ez nem kényszer. És épen ezen példának nyo­mán látja czikkiró ur azt szükségesnek, hogy a közjegyzői kényszer fogalmát szabatosan megha­tározza, mert mint csodálkozva mondja, ezen a telekkönyvi feltétlen dologi jognak elnyorhetését közjegyzői okirattól leendő függővé tételét jogá­szok közjegyzőikényszernek nevezték, pedig ez nem helyes, mert ha a jogügylet maga, — például valamely fekvőség megvétele — csak magán ok­irat alapján is érvényes, ha ezen magán okirat alapján a telekkönyvi előjegyzés, tehát feltételes dologi jog, nyerhető és csak az egyenes fel­tétlen bekeblezés tétetik a közjegyzői okmány­tól függővé, akkor igen is lehetnek e tekintetben különféle vélemények, hogy e törvény ilyetén rendelkezése ezélszerü-e vagy sem, de közjegyzői kényszernek nevezni ezt nem lehet, épen azért mert a jogügylet érvényessége nem a közjegyzői okirat tételéből tétetett függővé. Ilyen formán a közjegyzői kényszer fogal­mának meghatározásának példával világosítván fel, a kérdés eldöntésénél váljon kényszer legyen-e vagy sem ? a jog kérdést elválasziandónak tartja e czélszerüség kérdésétől azon alapon, mert ha jogi tekintetből a kényszer jogtalannak tűnik lel, a czélszerüséget nem szabad tekintetbe venni, mivel jogi államban jogtalan intézménynek létez­nie nem szabad, ha még oly czélszerü volna is az, mig ellenben, ha jogosnak találtatik is, an­nál inkább megvizsgálandó a czélszerüség, mivel az szabályozza a kényszer határait, vagy mivel talán jogosnak, de czélszerütleunek fog bizonyulni, mely esetben nem szabad azt létesíteni, mert az államnak le kell mondani jogáról is. ha a jog czélszerütleunek mutatkozik es elejtése által az államnak sem ezélja. sem érdeke, minek az állam­polgárok érdekével egy jelentőségűnek kell lenni, nem szenved. Ezek után az első kérdésre jogtalan-e a köz­jegyzői kényszer? tagadólag felel és az államnak jogát elvben a közjegyzői kényszer létesítésére elismeri azon okból, mivel a közjegyzői kényszer semmi más, mint az állampolgár szabad rendel­kezhetésének vagy ennek csak egy részének bi­zonyos jogügyletekre vonatkozó, ez alakot illető korlátozása. Ha például a törvény a házasfelek között kötendő jogügyletekre vonatkozólag elren­deli, bogy azok csak akkor érvényesek, ha a köz­jegyző előtt köttetnek, akkor ez a házasfelek sza­bad rendelkezésének csak alakot illető megszo­rítása azon jogügyletekre nézve, melyeket egymás között akarnak kötni, de csakis alakot illető, mert ezzel még nincs tiltva ezen jogügyletek kö­tése, csak az alak meghatározása, mely alakot az állam követel az ügylet érvényesnek tekint­hetése érdemében. Ha ez jogtalannak mondatik, akkor megtagadtatik az áliumnak joga az álLiin­polgárak szabad rendelkezésének vagy annak egy részének alaki tekintetbeni korlátozhatása iránt a jogügyletek tbizonyos neménél. Pedig nincs czikkiró ur szerint a müveit világnak oly tör­vényhozása, mely az államnak nem ennyi, de sokkal több, az állampolgár szabad rendelkezésé­nek alanyi és anyagi tekintetben korlátozhatási jogot is megadja, nevezetesen pedig a nagyko­rúság megállapításánál, midőn a 24 évet még el nem ért állampolgárok szabad rendelkezhetését megszorítja ; az ügyvédi kényszernél, midőn a nagykorú állampolgároknak azon alanyi és anyagi jogát szorítja meg, hogy a rendes keresetekben önmaga képviselje mag,:t. Ha tehát az ily kény­szer, melynek pedig a közjegyzői kényszertől semmi belső tulajdonban nem különbözik, elis­mertetik, ha ennek a jogosultsága nem tagadta­tik, hogy lehet a közjegyzői kényszer jogosult­ságát megtámadni, hogy lehet az állam jogát, ugyanazon jogát egyik esetben elismerni, a má­sik esetben megtagadni? kérdi czikkiró ur. E tekintetben bővebben fejtegetvén a jogi szempontot, újra elismeri az állam elvi jogosult­ságát, de csak bizonyos határok közt a közjegy­zői kényszer behozatalát illetőleg, annálinkább mivel ezen határok átlépése jogtalanságot foglal­hat magában, nehogy t. i. a szabad rendelke­zés alakján kivül a szabad rendelkezést is kor­látolja. E határok megalkotását szükségesnek tartja, de constatálja annak nagy nehézségét is, miután ezeknek leginkább és első rendben az állampol- j gárok szükségeinek megfelelő és azért a körül­ményekhez, viszonyokhoz képest változóknak kell i lenniök. Tekintetbe véve azonban azon államok ' állapotait, viszonyait és körülményeit, hol a köz- • jegyzői kényszer behozatott és annak következ­ményeit, a közjegyzői kényszer határait hazánk­ban a következőkban véli jónak megállapítani: i először hol ezt a közérdek megkívánja, másodszor, hol oly egyénekről van szó. kik testi vagy lelki fogyatkozásáiknál fogva a tör­vény különös védelmét igénylik és megérdemlik és ebből következtetve a következő eseteket je- j leli ki a házasfelek, rokonok és az első (vagy ta- ! I Ián másod) izig sógorsági viszonyban levők kö- I ': zött kötendő minden jogügyletnél és azon jog- j j ügyleteknél, melyek olyanokkal vagy olyanok közt j i köttetnek, kik foglalkozásaiknál fogva •— mint ; | a némák, süketek — az állam különös védelme ' alatt állottak. Az első pontot czikkiró ur azzal indokolja, hogy miután a hitelezők kijátszása végett a há- j zasfelek sat. közt gyakran álvagyonátruházá- i sok eszközöltetnek és igy a közérdekek sértet- I nek, ez legalább megnehezittetik, amennyiben az érték leszámítása is a közjegyző előtt kell, hogy | történjék; a második pontra nézve pedig épen szükséges, hogy az úgyis az állam különös vé- | delme előtt állók jogügyletei akkor legyenek csak i érvényesek, ha ezek a közjegyző előtt köttetnek és e tekintetben a törvényhozástól várja czikkiró ur az intézkedést, hogy ily esetekben a közjegy­zőnek különösen mire kell ügyelnie. A közjegyző kényszer nagyobb kiterjesztését czikkiró ur hazánkban szükségtelennek tartja a jelen viszonyok közt. Ezek után áttér a kényszer czélszprüségére. A czélszerüség tekintetéből az előzmények után már nem sok mondani valója van, és e kérdésre általánosságban felelni nem tartja le­hetőnek, mert itt minden attól függ, hogy elő­ször melv ügyletek és minő személyekre alkal­maztassék a közjegyzői kényszer, másodszor pe­dig a jegyzők számától. Jlert minden jogügyle­tekre azt kiterjeszteni csakugyan czélszerütlen | volna. | Czikkiró ur azonban ugy vélekedik, hogy minél , több előny biztosíttatik a törvényhozás által a j közjegyzőség által kiáiiitott okmányoknak, annál szűkebb határok közé szorítható a kényszer, és ' különösen két nagy előnyt kíván azoknak adat- j ni: a végrehajtóságot és hogy c*ak a közjegyző által kiállított okmány alapján léhez- j zen feltétlen nyilvánkönyvi dologi jogot sze­rezni, mig magánfelek által kiállított okmányok alapján ezeknek csak előjegyzését. Ezt az előző azon kifejtés után, hogy ez nem kényszer, e helyen azzal is indokolja még, hogy mint a ta­pasztalat igazolja, igy legalább correct okmá­nyok szerkesztetvén, a felek nem lesznek any­nyira kitéve nemcsak a túlságos költségeknek, melyeket a tlkvi visszautasítások okoznak, de sokszor a jogvesztésnek-sem, mert ez által leg­inkább metr lesz akadályozva a zugirászat le- ! hetősége. aaiely legjobban ezen a téren burjánzik. Ezek után, a törvényhozás figyelmét töké­letes tárgyilagosságra hiván fel e kérdés körül, okát igyekszik annak adni miért van a közjegy­ző kényszernek oly sok ellenzője és ezt először abban adja, hogy nálunk már aszó: ,kényszer­olyan ellenszenvet szül, mely sokszor azt sem engedi meg, hogy a fogalmat tisztán meghatá­rozhassuk, és —" hogy a legtöbben ez okból nem is foglalkoznak azzal, hogy a kényszer le­hető határait, meghatározhatását és megszorít- | hatását figyelembe vegyék. (Hogy mi a közjegyzői kényszernek, | bármily alakban létesitessék is az, egyáltalán határozott ellenei vagyunk, azt már ismételten hangsúlyoztuk, és igy természetes, hogy czikk­iró urnák az általa is kényszernek jelzett j intézmény honosítása iránt előadott érvelését nem osztjuk; már azon föérvét sem tartjuk he­lyesnek , hogy a jegyzői kényszer csak alaki tekintetbeni megszorítás lenne az állampolgárok rendelkézési joga tekintetében, mert mihelyt m a­ga a jogügylet megsemmisül, az által, ha a vonatkozó okirat nem jegyzői okiratként állít­tatik ki, akkor nem csak alakilag megszoritta­tik, de alanyilag és tárgyilag ismegsemisül a szabadrendelkezési jog, azt pedig megsem­misíteni nagykorú és önjogu állampolgár irá­nyában nem jogos — és igy a közjegyzői kény­szer — mely egyébiránt az úgynevezett ügyvé­di kényszertől teljes lényegében különbözik — nem jogos intézmény; hogy nem is szüksé­ges vagy czélszerü, azt czikkiró ur soraiból a sorok közöl is kilehet olvasni, mert maga is utal arra, hogy a házasfelek és rokonok közötti álügyletek kötését megnehezíteni van hivatva a kényszer, pedig a csalárd szándék kivitelének a jegyző okmány egyedül ugyan a legkissebb gá­tot sem fogja vetni, mert a furfangos ész elég módot találand annak kijátszására, a mi pedig a közerkölcsiség emelését és a jogbiztonságot aligha fogja emelni, erre szigorú fenyitőtörvény és gyors, biztos eljárás az egyedüli eszköz; a tes­ti vagy szellemi fogyatkozásban szenvedők jog­ügyletei pedig különben is a gyámhatóság jó­váhagyásától lévén feltételezve, — még a köz­jegyzői okmány mellett is, — ezeknél épen nem lehet a közjegyzői okmány szükségét elismerni. — A mit czikkiró ur a közjegyzői okmányok­nak biztosítandó előnyökről mond — azt szívesen aláírjuk magunk is, mert csak ezáltal hisszük az intézményt magát népszerűsíthetni és igy életképessé tehetni. Szerk.) Egyleti közlemények. * (A 9-ik német jogászgyülés pro­gram mj a.) A f. é. augustus hó 27—31 nap­jain Stuttgartban tartandó kilenczedik német jo­gászgyűlésre vonatkozólag a kővetkező programm állapitatott meg: Augustus 27-én este a vendégek üdvözlé­se és megvendégelése a királyépület (Königs­bau) termében, kedvező időben pedig előleges egyesülés az ezüstvárban (Silberburg.) Augustus 28-án délelőtt teljes Qlés a dal­csarnok nagy termében. Este a kir. államkor­mány által díjtalan rendelkezésre bocsátott kü­lönvonattal kirándulás Canstattba és a királyi parancsra a jogászgyülés tagjainak megnyitott Rosenstein és Vilhelma várak megtekintése. Augustus 29-én délelőtt és délután szak­ülések a dalcsarnok termeiben. Este Stuttgart város meghívására hangverseny a város kertjé­ben annak ünnepélyes kivilágítása mellett. Augustus 30-án délelőtt teljes ülés a dal­csarnokban, díszebéd a királyépület termében. Augustus 31-én diszkirándulás Tübingeu át Hechingenbe a kir. államkormány által díjtalanul rendelkezés alá bocsátott különvonaton. Hechin­genből a Hohenzoli^rui vár megtekintése. Visz­szatérve ebéd Tübingában, utána társas egye­sülés ugyanott a hársfasorban. Hölgyek minden társas összejövetelnél szí­vesen üdvözöltetuek. Közelebbi meghatározások a kiosztandó disz­iratokban fognak foglaltatni. Augustus 26-től az ottani vaspálya indóház­ban külön iroda állitatik fel, hol a jogászgyü­lésre jelentkezések még elfogadtatnak, és hol az érkező vendégek a szállásutalványt, a diszirato­kat, a közönséges tervrajzot sat. átvenni kéretnek. Szintúgy iroda állitatik a dalcsarnokban, mely az ülések alatt nyitva és mindennemű ér­tesítésekre készen lesz. Mint egyesülési pont a társas összejövete­lekre nézve a jogászgyülés folyamában, különö­sen kedvezőtlen időjárás esetén, a dalcsavnok fog szolgálni. Stuttgart 1871. aug. 2. A helyi bizottság. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Ferenczy Ferencz) pesti kir. táblai rendes biró legf. itélőszéki bíróvá neveztetett ki. * (Pálffy Zsigmond) pesti kir. táblai első osztályú pótbiró, kir. táblai rendes bíróvá neveztetett ki. * (Németh Lajos) pozsonymegyei tszéki biró a pesti kir. táblához első osztályú pótbi­róvá neveztetett ki. * (D r. Vida József) egri érseki jogli­ceumi rendes tanár a kassai kir. jogakademiá­hoz rendes tanárnak neveztetett ki. * (Dr. D é c s e i Zsigmond) semmitőszéki tanácsjegyző a pesti Ítélőtáblához első osztályú pótbiróvá neveztetett ki. * (Mayer Lipót) semmitőszék' segéd­jegyző ugyanoda tanácsjegyzővé és Vörös­marty Béla ottani fogalmazó ugyanoda segéd­jegyzővé neveztetett ki. Különfélék. * (Bittó István) igazságügymister Szli­ácsról visszaérkezett. * (Törvény az ittasság ellen.) Francziaországban a nemzetgyűlés egy bizottsá­ga jelenleg egy törvény szerkesztésével foglal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom