Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 31. szám - A Karagyorgyevics per. (Folytatás és vége.)

357

6. §. Esküdti képesitvénynyel bírnak és ennélfogva az 1. §-ban érintett lajstromba felveendők mindazok, kik:

a) életkoruknak 24 évét már elérték, s a 60 évet még túl nem haladták, ha évenkint 200 ft tiszta jövedelemmel bírnak;

b) azok, kik habár életkoruknak 24 évét nem töltötték volna is be, s évi 200 ft tiszta jövedelemmel nem birnának is, de hites ügyvédek, mérnökök, a bölcsészeti, törvény- vagy az orvosi tu- , dománvok tudorai, okleveles sebészek, magyar tud. társasági tagok, nyilvános, rendes vagy segédtanítók.

7. §. Esküdti képesitvénynyel nem bírnak: j egyházi személyek, szolgálatban levő vagy nyu- ; galmazott katonák, bírák, közvádlók (tiszti vagy királyi vagy államügyészek), továbbá szolgák, ! napszámosok s általában azok, kik Írni és olvasni nem tudnak, némák, vakok és siketek vagy ne- j héz hallásúak : végre fenyiték alatt levő egyének.

8. §. Elkészülvén az esküdti képesitvénynyel bírók lajstroma, a városi közgyűlés 3 tagból álló j uj bizottmányt nevez ki, mely a lajstromot átnézi, s ha abban (vagy azért, mert belőle kima- i radtak olyanok, kik a fenn meghatározott képe- j sitvénynyel bírnak, vagy azért, mert olyanok irat- | tak a lajstromaa, kiknél a képesitvény hiányzik) hibák találtatnának, s ezek iránt panasz tétetnék : ! a hibákat kiigazítja, s a kiigazott lajstromból az úgynevezett szolgálati lajstromot elkészíti.

9. Az elkészült összeírások a törvényhatóság hivatali helyiségében nyilvánosan kitétetnek,

s a kitétel napjától számítandó és felragasztvá- j nyok utján legalább három nappal előbb kihirdetendő 3 napi határidő alatt mindenkinek jogában all a 8. §-ban érintett hibák, vagy hiányok miatt panaszt emelni, s a folyvást együtt ülő három tagú bizottmánynál benyújtani, mely a három napi határidő elteltével az emelt panaszokat megvizsgálja, azok felett határoz, s ahoz képest : a lajsromot kiigazítja.

10. §. Az esküdti képesitvénynyel bírók laj- ; stroma kiigazittatván a 8. §-ban érintett bizottmány a szolgálati lajstromot elkészíti.

E czélra az esküdti képesitvénynyel bírók közül a legalkalmasabbakat és pedig legalább 72 j és legfelebb 144 egyént kijelöli, s azoknak neveit külön papirszeletre Írva, s edénybe téve, nyilvános ülésben, sorban egymásután kihúzatja, és a sorshúzás által kijelölt sorban külön lajstromba foglalja és pedig olyképen, hogy legalább két, legfeljebb négy osztályba soroztassanak és mindenik osztály 36 tagból álljon, az először kihúzott 39 képezvén az első, a második 36 a második osztályt, s igy tovább.

A lajstromban az illetők neve után kiteendő azok foglalkozása és lakása is.

11. §. A szolgálati lajstrom egy példányban a maros-vásárhelyi kir. tábla elnökének benyújtandó.

Az ily módon készített s osztályzott szolgálati lajstromból fognak sajtóvétségi esetekben az esküdtszékek alakulni, és pedig az első évnegyedben az első osztályból, a második évnegyedben a második osztályból, és igy tovább.

12. §. Az esküdtszéki eljárást vezető bíróság elnökének felhívására minden egyes esetben tartozik a törvényhatósági elnök, t. i. a polgár- mester azon esküdtszéki osztályt, melyet a folyó évnegyedben a szolgálat rendje ér, a bíráskodás helyére s a tárgyalásra kitűzött határidőre berendelni. Minden ilyetén mulasztásért vagy késedelemért a törvényhatóság elnöke felelős, azért a berendelés megtörténte kézbesítési ívvel, s a berendelt egyének sajátkezű elismerésével igazolandó.

13. §. Nyomtatvány utján elkövetett büntetésre méltó cselekmény esetében eljáró egy vagy a szükséghez képest több bünvizsgáló bírót az igazságügyminister nevez ki.

Közvádlóul a maros-vásárhelyi sajtóbiróság- hoz a kir. közügyek igazgatója neveztetik ki, ki magát segédszemélyzete által is képviseltetheti.

14. §. A büntető eljárás csak a köz- vagy magánvádló panasza folytán indítható meg.

Az át. b. törvénykönyv 487—491. §§-ban meghatározott cselekvénvek esetében a vád vitele a 495. §-ban meghatározott feleket illeti, s a közvádló közbenjárásának csak az esetben van helye, mikor az érintett cselekvénvek közhatóságok vagy közhivatalban álló, vagy közmegbízásban eljáró személyek ellen, hivatalukban vagy megbízatásukban teljesített működésükre vonatkozólag követtettek el, s ezen hatóságok vagy személyek részéről e végre a közvádló megkerestetik.

Ha a köz vádló az eljárás megindítására elegendő okot nem talál: a megkeresést vis3zauía- j sithatja A sértett félnek azonban még mindig | jogában áll önnön nevében vádat emelni.

Ha azonban ugyanazon cselekvénynyel köz- és magánvád alá tartozó vétség követtetett el; I a magánvád alá tartozó cselekvény bevádlás.it a j köz vádló jogosítva van magának fenntartani.

15. §. A büntetésre méltó cselekvény felje- j leütésének, eszközöltessék az tiszti vagy magán- j vád képében, mindig a bünvizsgáló bírónál kell történni, s szabatosan és világasan ki kell jelölni azon büntetésre méltó cselekvényt, melynek megfenvitését szorgalmazza, s azon egy vagy több helyet, melyek ezen cselekvényt tartalmazzák.

A vádlónak azonban jogában áll, a vizsgálat folyamában a vádlottnak a vizsgálat tárgyát képező czikk oly részei iránti kihallgattatását, és illetőleg azokra a vizsgálat kiterjesztését is ki- j vánni, a melyek a feljelentésben ki nem jelöl- i tettek.

16. §. A vizsgáló biró, kinél a büntetésre < méltó cselekvény bejelentése történt, vizsgálatát j mindenesetre bevégezni tartozik, és őt illetőleg, j mint a kinek hatásköre az egész országra kitér- | jed, illetőségi kifogásnak helye nem lehet.

17. §. A vizsgáló biró mihelyt a vád elibe j terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat, ha ezt ; szükségesnek véli, zár alá veheti, s ezen eljárásá- i ról rendes jegyzőkönyvet vesz fel.

A zár alá vételt a vizsgáló biró, vagy maga közvetlen eszközölheti, vagy annak teljesítésére szükség esetében távirda utján is a hatóságokat megkeresheti, kik eljárásukról szintén jegyzőköny- : vet vesznek fel.

18. §. A vizsgáló biró idézésére mindenki ; személykülönbseg nélkül megjelenni tartozik, kivételt e szabály alól csak az országgyűlés tagjai, képeznek de csak az esetben, mikor mint vádlottak és nem mint tanuk idéztettek meg.

Az idézési végzés kézbesítése akár a vizsgáló biró személyzete, akár megkeresés utján az illető törvényhatóság által, sőt térti vevénv mellett posta utján is eszközölhető.

A meg nem jelenő vádlott ellen az általános büntető eljárásban foglalt szabályok szerint kell eljárni.

Ha a vádlottat a büntető eljárásban meghatározott minden eszköz megkísérlése mellett sem lehetue előkeriteni, a vizsgálat befejezendő s a további eljárás ezen vádlott ellen annak letartóztatásáig abbanhagyandó.

19. §. A vizsgáló biró a vizsgálat egy részének teljesítésére a hatóságokat megkeresheti.

A hatóságok úgy ezen, mint a vizsgáló biró más tárgyú megkereséseit pontosan és haladék nélkül kötelesek teljesíteni.

20. §. A vizsgáló biró kihallgatja mind a vádlottat, mint a kijelölt tanukat (t. i. azon személyeket kiknek a vádra s védelemre vonatkozó bármely körülményről tudomásuk van) s a vizsgálatot mielőbb befejezni tartozik.

Eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek elején az eljárás helyét és idejét, valamint a vizsgálatra alkalmat adott okokat megemlítvén, a ki- ' világott körülményeket híven elősorolja. Ezen ekkép szerkesztett s általa aláirt jegyzőkönyvet, a bevádlott nyomtatványnyal, s a vizsgálat közben beérkezett egyébb mellékletekkel együtt az illető kőzvádlóhoz azonnal átteszi, s ez a hozzá áttett irományok gondos áttekintése után, ha vé- | leménye szerint a bünvizsgálat kimerítve nincsen,

: a vizsgáló bírót, az előforduló hiányok kijelölése j mellett, a bünvizsgálat folytatására azonnal fel- j hívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlóhoz ismét késedelem nélkül visz- szaküldeni tartozik.

21. §. A vizsgáló bírák a vizsgálat megindításában és annak irányzatában a vádlók indítványához vannak kötve, a vizsgálat tehát azon irányzatban vezetendő, melyet a vádló feljelentésében vagy pótviz3gálat iránti kivánatában kifejez.

E kívánat teljesítését a vizsgáló biró csak magán-panasz esetében és csak akkor tagadhatja i meg, ha a fennforgó ügyre egyáltalán nem vo- I natkozó, vagy minden esetben közömbös, vagy oly ténykörülmények kinyomozását tárgyazná,

; melyek bebizonyitása a törvény által ki van i zárva.

A vizsgálati jegyzőköuy lehető rövidséggel 1 szerkesztendő s nem foglalhat magában mást, mint a tények kinyomozására tett lépéseket, azok j eredményét: s kizárólag a vizsgáló biró vagy hi- I vatali személyzetének egyik tagja által vezetendő,

! s egyáltalában tiltva van annak megengedése,

hogy a vádló vagy vádlott észrevételeiket saját— kezűleg írják be.

22. §. A vizsgálat a vádló beleegyezése nélkül semmi esetben sem szüntethető meg.

23. §. Az esetben, ha a vizsgálat magán-vád folytán indíttatott, a vizsgáló biró a magánvádlót a vizsgálat befejezéséről oly megjegyzéssel tudósítja, hogy a vizsgálati iratokat az értesítés vételétől számítandó három nap alatt nála meg- teki theti, s a netaláni pótlandók iránt észrevételeit előadhatja.

(Folytatjuk.)

A Karagyorgyevics per.

(Folytatás és vége.)

A legfőbb itélőszék helybenhagyó ítélete következőleg indokoltatott:

Megtartva ezen legfőbb itélőszék jelen bűnügyben az 1869-ik évi 542. és 543. sz. a. ho- ; zott végzéseivel elfoglalt álláspontot, — s te- | kintetbe vétele nélkül azon körülménynek is,

; miszerint a vádbeli gyilkosságot elkövetett négy egyén közül Maries Lázár határozottan bevallotta, hogy III-ik Obrenovics Mihály herczeg szerb fejedelem megvilkolásának eszméje az ő agyában ; fogamzott, mire őt személyes bosszú vitte, s hogy a többi három gyilkostársnak is, saját beismerésük szerint, merőben egyéni bosszúvágy kielégítése képezte légyen büntettük czélját, —

! valamint a fenforgó vádbeli gyikossággal másrészről netalán kapcsolatba vett forradalmi tö- | rekvések s politikai bűntények megbirálására magát a Magyar- és Szerbország között létező ; nemzetközi viszonyok minőségénél fogva illetékesnek nem tarthatja, annál kevésbé tekintheti jogosult feladatának azon állítólagos ténykörülmény vizsgálatába, illetőleg megítélésébe bocsájt- kozni: ha váljon a vádbeli fejedelem gyilkossá- ( got megelőzőleg nem czéloztotott-e már 1-ső r.

vádlott Karagvorgyevits Sándornak a szerb trón- : ra juttása? egyedüli jogosult hivatásának ismeri, a vádbeli cselekmény, mint közönséges orgyilkossági bűntényben hozott alsó bírósági ite- ; letek felülvizsgálatánál, az 1861-ik évi törvénv- ; hozás által visszaállított magyar büntető törvények és törvényes gyakorlat értelmében jár- ! ni el.

Mihez képest : Az első r. vádlott herczeg Karagvorgevich Sándor ellen a másodbirósági j ítéletben hangsúlyozott ama gyanuokok: a) hogy | 1858. évi deczember 21-én történt lemondása i után a fejedelemszéknek újból való viszafoglalá- j sára pénzadományok, s Ígéretek által pártot sze- ' rezni, s a török kormány úgy más hatalmasságoknál támogatást nyerni iparkodott; — b) hogy Kuzmanovics Demeter vallomása szerint 1862. j évben a fejedelmi szék elnyerése végett az ak- , kori szerb ministerek meggyilkoltatását tervez- i te, s előtte beismeri, hogy érdekében Majstoro- j vies Antal s többen működnek, 'Spirtánál pedig | forradalom előidézésére 20,000 aranyat tett le; j — c) hogy Majstorovics Antal és Nenádovics j Simon bűntársak vallomása szerint, első r. vád- ! lőtt neje Karagyorgevics Persida, ugyancsak ; 1862. évben harmad r. vádlott Stankovich Fü- j lopnék forradalom előidézése végett 2000 ara- : nyat adott; — d) hogy Popovits Zub Acza első | r. vádlott titkárának Trifkovits Pál másod r.

I vádlottnak felszólítására, Karagyorgyevics Sán- don nevében egy levelet fogalmazott a szultánhoz, melyben Szerbia föllázitására 20—40.000 aranyat kéretett, s ugyancsak első r. vádlott ne- i vében egy lázitó proclamatiót szerkesztetett, j mely kinyomatván Szerbiában szétosztatott; to- i vábbá hogy Novics Jokszim szerb költőnek »Kara György élete és halála“ czimü költeményét csak azután fogadta el, midőn a mü megváltoztatott, s az adatott benne elő, mintha Obrenovics Milos ölte volna meg Kara Györgyöt ; — végre; f) hogy az „Utolsó Obrenovics és kormánya“ czimü, báró Sabbart által szerkesztett röpirat, első r. vádlott nevében,

! ennek titkára Trifkovics Pál által 200 írttal di- ! jasztatott; — nem is tekintve: hogy az a) alatti állítólagos törekvés, az ott felhívott levelekkel egyátalán nem igazoltatik, — hogy Kuzmanovics Demeternek, mint az ügyiratok tanúsítása j szerint büntetve volt s a jelen bűnügyben, az első r. vádlottali szembesítésekor még ítéletét i váró bűntársként, állott egyénnek hitelesítetlen vallomása annál kevésbé érdemel bírói figyelmet, mivel első r. vádlottnak abbeli előadása, — hogy