Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 30. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [7. r.]

350 — di vizsgáló bizottság tagjaivá következő ügyvéd urak [ választattak meg, és fognak kinevezés végett ajánlatba hozatni: Dr. Andaházi László, Dr. Bel- ! laagh József, Dr. Friedmann Bernát, Ghiczy Gyula, j Dr. Gombár Tivadar, Görgei István, Dr. ' Győri ' Elek, Dr. Grunwald Kobert, Dr. Held Kálmán, i Kozics István, Dr. Krajtsik Ferenc/,, Dr. Kör- ! nyei Ede, Dr. Lowik Adolf, Dr. Manubeimer lg- í nátz, Morlin Imre, ifj. Muraközy László, Németh Antal, Dr. Rexa Pál, Dr. Siegmund Vilmos, Dr. Stiller Mór, Dr. Szelényi Károly, Unger Alajos és Dr. Vida Lajos; a szatmári ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat felett a negyedik szakasztályboz utasitattak; a pénztárnoki jelentés szerint a folyó bevétel 2359 ft 13, krra, a kiadás pedig 1696 írtra rug, ugy hogy a készpénzkészlet 662 ft ÍM kit tesz. *(C s e h j o g á s z g y ü 1 é s) létesítésén fáradoznak a cseb jogtudósok és reménylik, hogy még ez év folytán egybebivbató lesz az első cseh jogászgyüfés. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Hieronymi Károly) közm. és közlekedési ministeri osztálytanácsost és elnöki Itikár ministeri tanácsossá ; 2 áh 0 r SZ ky E á 1mán min. titkár osztálytanácsossá, neveztetett ki; temesi Keitter Ferenc/ osztálytanácsosnak pedig a min. tanácsosi cz.im és rang díjmentesen adományoztatott. *Dr. (Reitz Em i 1) a fenállott központi sóüz let igazgatóság titkára, a pénzügyministeriumhoz titkárrá: Purth Gusztáv a kir. curiai legf. itélőszéki segédigazgató ugyanazon osztály- i hoz segédbivatali igazgatóvá; Tyrhaűef Vilmos igazságügyministeri irodatiszt pedig se- • gédigazgatóvá neveztetett ki. * (Kitüntetés) G r a b o v s z k y György a pesti váltótszék kereskedelmi ülnökének a királyi tanácsosi czim díjmentesen adományoztatott. * (Horváth Boldizsár) volt igazságügyi minister Baja város díszpolgárává választatott. Különfélék. * (Legújabb csődök) Pest város törvényszékénél : KnöpfmacherJ. L. hagyatéka ellen, perügyelő Körmendy Károly, bejepsntési batáridő sept. 27—29. tömeggondnok választása július 28. „Molnár és Körös* czég birlalói Molnár Márton és Körös János kereskedők ellen, perügyelő K. Kiss Ferencz, bejelentési határidő september 13—15, tömeggondnok választása július 28. *(A kisebb királyi haszonvételek) tárgyában tudvalevőleg nébány hónap előtt egy törvényjavaslat jutott a sajtó utján nyilvánosságra. Hallomás szerint a kormány kebelében újra komolyan foglalkoznak e tárgygyal, s a ministertanács az utolsó napokban az ügy tanulmányozására, illetőleg inditvány-tételre egy több tagból álló bizottságot küldött ki. A bizottságnak tagjai : a pénz-, bel- és igazságügyministeriumok egy-egy ministertanácsosa. * (A kari a ni fegyház.) A lajtánluli tartományokban az első magánrendszer szerinti fegyház a jelenleg épülő félben levő grátzi intézet (Karlau elővárosban.) Az épités már igen előre haladt: belsejében még a részletes munkák befejezésével foglalkoznak, a zárkákat bútorozzák, a függő folyosókat, melyek az emeleteken a zárka-ajtók mellett vannak, felállítják. Az épület a panopti rendszer szerint emeltetik: egy központi terembe, mely három emeletnyi magasságú, csillagszerű alakban nyílik a három, a zárkákat tartalmazó oldalszárny ugy, hogy a terem közepéről minden oldalszárnyba be lehet látni, és a három emeletnek minden egyes zárka-ajtaja felett felügyeletet lehet gyakorolni. A zárkák 8 lábnyi szélességüek, 13 lábnyi hosszúságúak, magasságuk 16 láb. A bútorzat egy asztal, egy szék, egy kis falszekrény és egy vaságyból áll, mely utóbbi nappal függőlegesen a falon van megerősítve. Az ürülék eltávolításáról igen elmés, és minden egészségrontó befolyásokat kizáró módon van gondoskodva. A fűtés Meissner rendszere szerint történik. A földalatti osztályban vannak a kályhák, a konyhák és általában a szolgaszemélyzet helyiségei. Az épület két oldalán hosszan nyúlik el a magas falak által körülvett udvar, itt fogják a foglyok naponkint sétájokat tartani. Az intézet magában egy kis város, minden a mire lakóinak szüksége van, belsejében készíttetik. Folyó évi september vagy legfelebb october haváig teljesen készen lesz az épület. Az építészek folyamodni szándékoznak az igazságügyministeriumhoz azon engedélyért, hogy a közönség, mielőtt rendeltetésére fordittatik a ház, bebocsáttassék annak megtekinthetése végett. * (A bírósági szervezéshez.) Az igazságügyminister körrendeletet küldött a törvényhatóságokhoz, melyben fölszólítja őket, hogy tegyenek intézkedéseket arra nézve, miszerint a törvénykezési helyiségek deczember 1-én az uj bíróságok használatába bocsáttathassanak. E rendeletből arra lehet következtetnünk, hogy az uj bíróságok jövő év elején meg fogják kezdeni működésüket. A kihirdetett elnöki és ügyészi állomásokra a folyamodások roppant nagy számmal érkeznek be, hát ha még a pályázat az ülnöki állomások és a segédhivatalok betöltésére is ki leend irva. Erdélyt illetőleg azon intézkedés tétetett, hogy a királyi biztos a főispánokat tanácskozásra'egybehívja, mely alkalommal az egyes községeknek az ogyes bíróságokhoz való elosztása megállapíttatik ; e tanácskozás eredménye azután véleményadás végett a municipiuinokkal közöltetni fog s ezen munkálatok a királyi biztos által az igazságügyíninistcihez küldetnek, ki a végleges megállapítást teszi meg. E munkálatok megkezdésérc aug. 30-ka tüzetett ki s az erre vonatkozó rendeletek az illető helyekre már elküldettek. Magyarországban a bíróságok szervezetére vonatkozó intézkedések szintén előkészíttettek és a vonatkozó köriratok már szétküldettek. E szerint a municipiumok föl szólittattak a községeknek az egyes biróságokhoz való beosztása iránt a szükséges munkálatokat megkezdeni s a megkívántató helyiségeket kiszemelni. Jelentéseik f. é. Augusztus 20-ig lesznek beterjesztendó'k. Azon egyesek s községekre nézve, kik a bíróságok számára a helyiséget ingyen ajánlották fel e kötelezettség — mint fennebb emiitettük — a f. év decz. 1-én lép életbe. * (Katonai biróságok hatásköre) Míg a magyar államterületen a katonai biróságok hatásköre törvény által megállapittatnék, a fejedelem a f. hó 8-án kelt elhatározásával megengedé. hogy a bíráskodás a katonai egyének fölött ugy a polgári- mint bűnügyekben a magyar igazságügyministerrel tett megállapítás szerint ideiglenesen rendeztessék s egyúttal ennek életbeléptetésével a közös hadíígyministert megbízta. Ezen fejedelmi elhatározás folytán 1. a katonai törvényszékek bíráskodása polgári ügyekben a magyar korona királyságai s országaiban — egyelőre a katonai határőrvidék kivételével — a peres ügyekre s azokon kívüli esetekben megszűnik ; 2. a budai, zágrábi, temesvári s n.-szebeni országos katonai törvényszékek, valamint a nagy-szombati aggastyánház törvényszéke eddigi működésüket megszüntetik s az országos katonai törvényszékek egy bizonyos határnapon föloszlatandók; 3. a katonai határőrvidékből eddig a zágrábi s temesvári országos katonai törvényszékek bíráskodása alá tartozott egyének a határőrvidéken a törvénykezést illető alapelvek következtében lakkelyeik szerint vagy ;i határezred, titeli zászlóalj, vagy a községi hatóság bíráskodása alá fognak tartozni: 4. büntető ügyekben ezután a polgári törvényszék alá tartoznak: nyugalmazott katonaegyének, azután a tartalék tisztjei ugy a szolgálaton kivül állók, az előbbi ranggal kilépettek, a tisztekkel egy sorba helyezett katonaegyének, ezek nejei gyermekei s szolgaszemélyzetük. Az ezeket netán illető vizsgálatok a polgári fenyítő bíróság által teljesitendők; 5. a katonai fegyelmi hatóság s katonai birói illetőség a nyugalomba helyezett, a tartalékosok, s a szolgálaton kivül álló tisztek által elkövetett katonai vétségek s kihágásokra vonatkozólag tartatik fen. E fejedelmi elhatározás végrehajtásával a közös hadügy s magyar igazságügyminister bizatik meg. - (Az uj katonai büntetőtörvény) már kész és őszszel az országgyűlés elé fog terjesztetni. A halálbüntetés meg van benne tartva, de franczia minta szerint, mindig csak főbelövés által fog történni és soha kötél által. A börtön helyett várrabság tétetik és pedig minden katonai igazgatás alatt álló személyre nézve egyaránt, i Ezzel a tisztekre és hivatalnokokra nézve a cas! satio is össze lesz kötve, az altisztekre nézve pei dig a degradatió, időkorlátozás nélkül. A súlyos i fogság következményekép az elbocsáttatás helyébe i a letétel lép, mi azért helyesebb kifejezés, mert ' az elbocsátás inkább illetlen magaviselet után | alkalmazható. A cassatio két évi súlyos várrabság1 gal,a letétel az egy, évivel egyenlőnek mondatik, j A legénységre uj büntetésmód lesz, a büntető I osztályba helyezés, mrly egy egész évre terjed! bet és az lesz a következménye, hogy 1. az ilI lető szigorú felügyelet alá helyeztetik, hogy a j szállást vagy kaszárnyát egyedül el ne hagyhassa j és engedélyt sem lehet neki adni, hogy a sza; bott időn tul kimaradjon; 2. neve fekete táblára a kaszárnyában kiiratik: 3. a rózsát a sipkán, és szolgálaton kivül a szuronyt nem viselheti; 4. a táborban és a kaszárnyában legalkalmatlanabb munkákat végzendi; 5. a bel- és külföldi tiszteleti emlék- és szolgálati kitüntetési jeleket le kell tennie; G. nem kaphat szabadságot, sem oh szolgálatokat, melyekkel pótlékok vannak öszszekötve vagy különös bizalommal járnak; 7. a rendkívüli szabályokban szabályozott napi pótlékot neki nem adják ki; 8. a katonai kötelékből való elbocsáttatása esetén nem lehet igénye formai elbocsáttatáBhoz és 9. ha meghal, katonai tisztesség nélkül temettetik el. A szabadsági büntetés lesz a rendes fogság. De ha legfelebb 4 évig tart, az magánfogságban töltendő és minden 1 napi fogság 2 napi közönséges fogságnak vétetik. Magánfogságban mindenkinek foglalkozás adatik. Tanításról is lesz gondoskodva. Végrehajtja a büntetést egy hadbíró, egy tiszt és 1 előülő. Könnyű fogság és pénzbüntetés felcserélhető, és ezt még az ítélet kimondása előtt kérheti az illető. Ha a bűnösség más sértésen alapszik és az erről lemond, akkor az elényészik. A katonai hatalommal háború alatti visszaélés egy külön fejezetet képez. E szerint halálbüntetés lép be: 1) Meg nem engedett zsákmánylás miatt, ha ekkor czé'zatos gyilkosság fordul elő. 2) A sereg használatára szánt ingó vagy ingatlan dolgok összetörése miatt, ha ez szükség nélJ kül vagy önkénytesen történt. 3) Az intő előlj járó elleni engedetlenség miatt. 4) Gyújtogatás miatt. 5) A requisitióban elkövetett kihágás miatt, ha gyilkosságra fajul. A desertio halállal büntettetik: 1) ha szolgálatot vállal az ellenségnél, 2) ha az ellenség előtt távozik akár állásából, akár őrségről, 3) ha ütközet közben önkénytesen megszökik. Ha azonban önkénytesen feljelenti magát, a halálbüntetés elesik. * (A v ácz i országos f egy int ézetb e n) ez évben mutatkozó nagyobb mérvű halálozás okainak kiderítése czéljából Csillagh László igazságügyministeri tanácsos és dr. Hartl Alajos í belügyministeri titkár küldettek ki. * (AmerikaiesküdtszékiigazságI szolgáltatás.) Pittsburgban nem régiben i egy bizonyos egyén háromévi kényszermunkára | ítéltetett, mert mint orgazda bizonyos tárgyakat, melyeket egy nő lopott elrejtett. Egy nappal később egy másik esküdtszék ugy "találta, hogy az a nő egyáltalán mitsem lopott, és így azt a vád alól felmentette: az a valaki pedig a ki ezt a nő által lopott semmit elrejtette, három évi kényszermunka büntetést kapott. * (Biztosító társulatok felelőssége a háború idejében) A lefolyt porosz-franczia háború sok oly jogi kérdést hozott lelszinre, melyek előfordulható esetben nagy fontossággal birnak, — ilyen a következő is: A január 28-iki legyverszüuet nem terjedt ki a Doubs departementra és a poroszok tovább üldözték Bourbaki tábornok seregét. Február 2-ikán d'Ornans városába jöttek, és igy elzárták az ezen várostól körülbelül 20 kilométernyire levő utat, mely a háború által megkímélt vidékekkel a közlekedést közvetité. Az erősebbnek jogánál fogva a poroszok a magánházakban tettek szállást. Chaillet polgár házába 8—10 közkatona és egy tiszt szállásolta el magát. Az istállóban körülbelül 20 ló, és a háztulajdonosnak egy tehene volt. Február 6-ikán azonban tüz ütött ki az az istállóban, melynek következtében Chaillet és Oudot két háza leégett. A házak a Phemix társulatnál voltak biztosítva. Chaillet és Oudot a társulattól a biztosított összeget követelték, mit ez megtagadott. Perre kerülvén a dolog, az első folyamodasu bíróság a társulatot a felelősség alól felmentette, a besanconi másodfolyamodásu bíróság azonban ezen ítéletet feloldá, és a társulat kárpótlási kötelezettségét kimondá. ítéletét hosszú indokolással kiséri, mely némely lényegtelen kihagyásokkal igy hangzik. Tekintve, hogy a biztosító társulatot terhelő felelősség a biztosítási szerződés szerint minden világosan ki nem vett esetet magában foglal; hogy a kivételek mindig szorosan kell magyarázni; hogy a biztositóknak joguk van a kárpótlásra, ha csak az valamely világos és szabatos indokból nem tagadtatik meg; hogy ilyennek nem tekinthetők