Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 30. szám - Belügy- és igazságügy-ministeri rendelet az Erdélyben fennálló 1852. május 27-iki sajtórendtartás módosítása tárgyában

— 34G — A selmeczi polgári intézmény megszüntetése tehát bányák magánosok általi művelésével a legszorosabb összefüggésben állván, kétségtelen hogy itt az utóbbinak nyomosságát s közérdekűségét mindenekelőtt szem előtt kell tartani. Azon kérdés váljon e priviligalis kedvezmény netáni megszűntetésért a körpolgárok kárpótlást kívánni joggal birnak-e, a lentiek szerint csak is igenlő megoldást nyerhet, miután e mellett ugyanazon érvek hozhatók fel, melyek a földesurak e tekintetbeni kármentesítését indokolják. Eltekintve ugyanis attól, hogy mindkét rendbeli jogosítvány, a körpolgároké | ép ugy mint a földesuraké, ugyanazon jogi alapon t. i. privilégium nyugszik: mivel sem igazolható jogcsorbitás s igy felette nagy igazságtalanság volna kárpótlás nélkül megszűntetni a Körpolgárok oly jogát, melylyel azok nem csak az államnak jelentékeny szolgálatot tesznek, hanem a mellett magánjogilag és igen nagy terhet viselni kényszeritvék: jelesül azért, mert a körházak jelenlegi birtokosai nemcsak a ház. hanem az azzal járó kedvezmény értékét is fizették meg — hova az előleg kimutatandó 300—400 frtnvi bányaveszteség s a Korpolgári oklevélért járó 100 frt illeték is számítandó — midőn azok tulajdonát megszerezték s mert kárpótlás nélkül nemcsak ők, hanem a körházak jelzálogos hitelezői is a hypotheka ily jelentékeny árcsökkenése mellett érzékeny csapást szenvednének, követeléseik teljes kielégítésére kilátásuk nem levén végül, mert a kárpótlás nélküli beszüntetés folytán Selmecz városa egy felette becses kedvezmény birtokát nyerné, minden viszonszolgáltatás nélkül s úgyszólván ingyen. Pedig az ily jogcsonkiiás mivel sem igazolható jelen normális viszonyaink között. összefoglalván az eddig mondottakat azokból röviden a következő conclusiókra juthatni: 1) A selmeczi erdő s körpolgárság kir. privilegialis természetű jogi intézm ény. 2) Mint ilyen többrendbeli szabályozás s törvényes intézkedésnek tárgyát képezte. 3) Bormérési jogosítványa azonos a földesurak hasonjogával, azonfelül azonban még a bányászat előmozdítását is czélba vévén, 4) általában ugyanazon jogi, de külön nem zet gazdászati szempontokból bírálandó meg azért 5) megváltoztatása esetében sajátszerű tevmeszeiénél fogva külön országgyűlési szabályozásnak tartandó fel. 6) Megszüntetése esetében pedig a jogosítottaknak kárpótlás nyújtandó, végül 7) Minden e tárgyra vonatkozó ujabb intézkedés üdvös hatással csak ugy birand, ha az annak alapjául szolgáló tervezet az e részben érdekeltek közreműködésével s e helyi viszonyok kellő méltatásával megállapíttatik. Ehez képest leghelyesebb oly enquete bizottság szervezése, melynek tagjai egyrészt a hét bányaváros részéről kiküldött bizalmi férfiakból, másrészt azj egyes városok körpolgárainak megbízottjaiból s végre az illetékes bányakapitányság meghatalmazottalból alakulhatnának s tekintettel arra, hogy a bormérés megszüntetésére vonatkozó javaslat a tudományos eritica illetékes retortáin már is átesett s rövid idő alatt országgyűlési tárgyalás alá kerülhet — működésüket minél elébb meg kellene kezdemök. legfontosabb biztosítékai teljesen rendezve és állandóan lerakva lesznek. A Nmltóságod hazafi szelleme és nemes törekvései iránti tisztelettől áthatottan fogadjuk ama nagybecsű felhívást, melylyel múlt hó 15ről egyletünket szerencséltetni kegyes voltt Ismerjük a feladat nagy és terhes voltát; ismerjük a talajnak, melyre épitni a magyar királyi igazságügyi minister hivatva van, hiányait Ismerjük a romokat, a régi épület málladozó töredékeit, melyektől oly igen sok helyen meg kell tisztitni a tért. hogy az uj tenyészet virulóvá válhassék. Tudjuk, hogy a vezető kéz bölcs ujmutatása mellett az egész nemzet összes tevékenységére van szükség a rendező szellem alkotásainak megvalósításához. Epen ezen tudat keltette az ösztönt egyletünk alkotására s azért annyival teljesebb készséggel ajánljuk fel minden erőnket és tehetségünket. Azonban mi legtávolabb állunk a ha/a kormányzati központjától, ugyanazért legkésőbbre juthatunk bizton megismerbetéséhez azon mozzanatoknak, melyek ott igazságügyi reformjaink terén hová-tovább sűrűbben fognak keletkezni. Legyen szabad azért, azon kéréssel járulnunk Nmltóságodhoz méltóztassék a koronkint fölmerülő kérdéseknek tudatása, közlése által kedvps alkalmat nyújtani egyletünknek arra, hogy mielőtt azok a központban végleges megoldáshoz jutnának, az ország ezen részében létező viszonyok s azokhoz képest az egyes kérdéseket illetőleg keletkezett óhajtások és meggyőződések tájékozása, valamint azok irányában kifejthető nézeteinek tartózkodás nélküli őszinte kifejezése által, a Nmltóságod által óhajtott irányban is feladatának tehetsége szerint megfelelhessen. Fogadja el Nagymétóságod hazafi tiszteletünk kifejezése mellett azon óhajtásunkat, hogy kisérje a jobb lét emelkedésének sikere minden egyes léptét az ország kormányzatának nehéz, de mint magas épen annyira szép pályáján. Maros-Vásárhelyit a jogász-egylet 1^71. július 5-én tartott választmányi üléséből alázatos szolgái : Báró Apor Károly, Dr. Vályi Gábor, egyleti elnök egyleti titkár. T Az erdélyi jogászegylet Bittó István igazságügyi minister úrhoz következő üdvözlő feliratot intézte : Nagyméltóságú igazságügyminister ur! Hazafi örömmel üdvözöljük Nagyméltóságodnak igazságügyministerré kineveztetését. Ama komor hangulatot, melyet Nagyméltóságod ministeri elődének visszalépése keltett, azon bizalom oszlatja el, melylyel a nemzet anynyira méltóan fűzi reményeit Nagyméltóságod személyéhez. Igazságügyünk szükséges és halaszthatatlan reformjai, melyeknek még csak kezdetén állunk, s melyeknek úttörője Nagyméltóságod előde volt, tovább vezetésének ép oly nehéz és nagy feladata pedig a Nagyméltoságod kezébe van letéve, az államférfiúi bölcseség teljét, a hazafi érzelem és nemes törekvés fáradhatlan tevékenységének egész akáraterejét követelik. — És midőn a nemzet és vele mi is bizalommal kapcsoljuk reményeinket a férfiú személyéhez, kinek közpályáni tevékenysége mindezekre elég kezességet nyújt, egyszersmind megnyugvással nézünk elébe a jövőnek, melyben társadalmi létünk fejlődésének Belügy- és iga^ságiigy-miiiisteri rendelet az Erdélyben fennálló 18Ö2. május 2 7-iki sajtórendtartás módosítása tárgyában. Addig is, mig a sajtóügy törvényhozás utján szabályoztatik: az országgyűlés mindkét házának 1867. évi mart. 8-án és ll-én kelt határozatain alapnló, és az 1808. 43. t. cz. 12. §-a által fentartott felhatalmazás erejénél fogva rendeltetik. 1. §. Az 1852. május 27-ki sajtórendtartás 10., 11., 12., 10.. 22., 23., 25.. 29.. 42—44. §-ai hatályon kivül tétetnek. 2. §. A sajtórendtartásnak az 1871. évi mart. hó 25-én 5(50. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel módositott 3. §-a továbbá ugy módosul, hogy az abban érintett köteles-példány azon törvényhatóság elnökénél (főispán, királybíró, fő kapitány, polgármester) nyújtandó be, melynek területén a nyomtatvány megjelenik, s ezen felül a közzététellel egyidejűleg egy más példány a marosvásárhelyi sajtóbirósági közvádlóhoz küldendő be. 3. 4. A sajtórendtartás 4. §-ának első és második bekezdése ezen szavaktól „a kiadótulajdonos" bezárólag ezen szavakig „beküldendő" hatályon kívül tétetvén, helyette rendeltetik: „A kiadótulajdonos tartozik a belföldön kiadott minden nyomtatványból azon törvényhatóság elnökéhez, melynek terülerén a nyomtatvány megjelent, továbbá a m. kir. belügyministerhez, az erdélyi nemzeti múzeumhoz, és a magyar nemzefi múzeumhoz egy-egy köteles-példányt beküldeni." 4. §. A sajtórendtartás 9. §-a ugy módosul, hogy időszaki nyomtatványnak csak azon nyomtatvány tekintendő, mely havonkint legalább kétszer, ha bár nem egyforma időszakokban jelenik meg. 5. §. A sajtórendtartás 10. és 11. §-sai helyett rendeltetik: A ki időszaki nyomtatványt akar kiadni, köteles azon törvényhatóság elnökéhez, melynek területén a lap megjelenik, szándékát előleg Írásban bejelenteni. E bejelentésnek magában kell foglalnia : 1. a kiadó-tulajdonosnak, és ha különös kiadó létezik, ennek is nevét és lakhelyét; i 2. a törvényét tulajdonokkal biró szerkesztő I nevét és lakhelyét, s ha a lapon több szerkesztő nevezendő, meg mindnyájuk nevét és lakhelyét3. a nyomtató nevét és lakhelyét, 4. az időszaki nyomtatvány megjelölését (czimét) megjelenési időszakolt és a szándékolt tartalom előadását. Ha a kiadni szándékolt időszaki nyomtatványért biztosíték teendő le: a kiadó köteles a biztosíték letételét a meginditás előtt a törvényhatóság elnökénél igazolni, s arról egyidejűleg a marosvásárhelyi sajtóbirósági közvádlóhoz jelentést tenni. Hasonló módon köteles a kiadó az 1—4. pont alatt érintett körülményekben előforduló minden változást még a további kiadás előtt a törvényhatóság elnökének Írásban bejelenteni. E határozatok megszegése esetében, a bíróság a sajtórendtartás 28. §-bau meghatározott büntetésen fölül, a szabályszerű feltételek teljesítéséig a lapot betiltandja. A törvényhatóság eluöke köteles minden egyes bejelentésről a m. kir. belügyministert és a marosvásárhelyi kőzvádlót értesíteni. 6. §. A sajtórendtartás 12. §-sa helyett rendeltetik : Az időszaki nyomtatvány mindegyik szerkesztőjének legalább 24 évesnek és magyar állampolgárnak kell lennie, s személye és vagvona felelt szabad rendelkezéssel kell bírnia. Oly személyek, kik vizsgálati vagy büntetési fogságban vannak, fogságuk ideje alatt, az időszaki nyomtatvány szerkesztéséből és kiadásából kizárvák. 7. §. A sajtórendtartás 13. §-ának második és harmadik bekezdése, ezen szavaktól „más időszaki nyomtatványok1* — bezárólag ezen szavakig „hajtóságot illeti," — hatályon kivül tétetik. 8. §. A sajtórendtartás 15. §-hoz pótlólag rendeltetik: hogy a biztositvány kettős értékű jelzálotr által biztosított kötelezvényekben, a magyar földhitelintézet zálogleveiben. vagy az 1867iki magyar vasúti kölcsön-kötelezvécyekben is letehető. 9. §. A sajtórendtartás 20. §-a ugy módosul: hogy megtagadás esetében a beiktatás nem az államügyész (közvádló) hanem a jelen rendelet 14. §-ban meghatározott biróság utján eszközltndő. A biróság az ily kívánat felett haladéktalanul határoz, és határozatának a felvétett elrendelő része ellen használt jogorvoslat nem bir felfüggesztő hatálylyal. A hivatalos kibocsátványokat tartozik a lap azon hatóság kívánatára is beiktatni, mely azt kibocsátotta. 10. A sajtórendtartás 21. §-a ugy módosul: hogy az ott érintett közleményekre vonatkozó megjegyzések és hozzáadások beiktatása csak a közleményt tartalmazó számban tilos. 11. §. A sajtórendtartás 25. §-a helyett rendeltetik : A törvényhatóságok elnökei és más közigazgatási tisztviselők kötelesek, ha oly nyomtatvány jön tudomásukra, melyben hivatalból üldözendő büntetésre méltó cselekvény foglaltatik, a marosvásárhelyi sajtóbirósági közvádlót, — ha pedig a nyomtatvány a sajtórendtartás határozatainak megszegésével adatott ki, a jelen rendelet 14. §-ban érintett bíróságokat haladék nélkül értesiteni. 12. §. A sajtórendtartás 29. §-a helyett rendeltetik : A hatóságók vagy magánfelek által átadott közlemények beiktatásának megtagadásáért, vagy ha a közzététel nem a szabályszerű időben és módon teljesíttetett, a felelős szerkesztő huszonöttől kétszáz írtig terjedhető birsággal büntetendő, s az időszaki nyomtatvány a szabályszerű beiktatás teljesitéséig betiltandó. 13. §. A sajtórendtartás 32. §-ának második és harmadik bekezdése ezen szavaktól; „Ha a külföldről" bezárólag ezen szavakig: „terjesztésére is" hatályon kivül tétettik. 14. §. A sajtórendtartás 2—32, illetőleg a jelen rendelet 2—13. §-ai határozatainak áthágása esetében azon bíróságok, melyek a fennálló szabályok szerint a kihágások e^télésére illetékesek, a büntető perrendtartás 416. és következő §-aiban meghatározott módon fognak eljárni. Ha azon nyomtatvány tartalma által, melynél a sajtórendtartás áthágása történt valamely hivatalból üldözendő büntetésre méltó cselekvény követtetett el, a biróság köteles erről a marosvásárhelyi közvádlót értesiteni. 15. §. A hol a sajtórendtartásban „a köz-