Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A párisi commune a bécsi esküdtszék előtt

— 326 — benyújtására kiszabott batáridő í. e. július b ó 23-án jár le: mely körülményre mindazok, kik az idei jogászgyülés tárgyalása alá indítvá­nyokat bocsátani szándékoznak, azzal figyelmez­tetnek, hogy az indítványokat egyenesen alul­írotthoz (1. Pesten kalaputcza 6. sz.) szívesked­jenek beküldeni. Kelt Pesten 1871. évi július 4. Dr. S i e g m u n d Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Szigeti. HalperésKresnyari Im­re) horvát-szlavón országos kormány-titkároknak osztálytanácsosi czim és jelleg. Kneisel Jó­zsef ugyanazon orsz. kormány fogalmazó ának a korm ány-titkári czim és jelleg díjmentesen ado­mán voztatott. Különfélék. * (Legújabb csődök.) Pest város tör­vényszékénél: Ermann Lipót kereskedő ellen, perügy elő Zriuszky László, bejentési határidő sept. 13—15. tömeggonduok választásajul. 14,— Prager Lipót bejegyzett pesti kereskedő ellen, perügvelő Bácz Pál; bejelentési határidő septein­ber 13—15. f (Halálozás.) 0 k o 1 i 0 a á n y i Ká­roly, ki hajdan mint főtörvényszéki tanácsos la­kott Debreczenben, a budai tébolvdában meg­halt. * (A aem mi t ősz ék) Hegyessy Kálmán állatkerti igazgatónak Czappel Károly a „P. L." munkatársa Jellem sajtóperében hozott esküdtszéki ítéletet megsemmisítette. * (Hírlapírói s e g é 1 y- é s n y u g d i j i n­t é z e t) alapítása terveztetik Pesten és az előmun­kálatok keresztülvitelére egy 13 tagu bizottság küldetett ki. melynek elnökévé Jókai Mór, alelnöké\é Urváry Lajos, jegyzőjévé pedig az intézet eszméjének előharczosa T ő r s Kál­mán v álasztattak meg. Eddig már közel 5000 ftra rugó adomány folyt be az alaptőkéhez. * (A németországi egyetemek) kö­zül legnagyobb a következő három : a berlini 2113., a lipcsei 1803. és a müncheni 1107. ren­des hallgatóval. A külföldi hallgatók a nevezett egyetemeken következő számokkal szerepelnek: 456. (Berlin) 972. (Lipcse) és 149. (München) ugy hogy ezen kategóriára nézve Lipcse áll leg­fölül, ott a hallgatóknak több mint fele külföldi. Ezen egyetemet többek közt 20 magyarországi hallgató is látogatja. A jogi facultást Berlinben 604. Lipcsében 520. Münchenben 343. hallgató látogatja. A berlini egyetem hallgatói közül moz­gósittatott az utolsó háború alatt 549. a lipcseiek közül 400. * (Egy kérvény.) A bécsi építészek és kőfaragók egyesülete kérvényt nyújtott be az ausztriai igazságügy- és kereskedelmi ministeri­umokhoz, mely az építészek felelősségét a pallér {Polier) vétkes hanyagságáért tárgyazza és az ide vonatkozó törvény hiteles magyarázatát kéri eszközöltetni. A kérvény indokolása igen érde­kes és miután ilyen esetek nálunk gyakran for­dulnak elő, nem mulaszthatjuk el, azt röviden vázolni. A kérvény bevezetése constatálja az ausztriai törvényszékek azon gyakorlatát, mely­nél fogva utóbbi időben két eset fordult elő, hogy építési állványok ledölése miatt az illető •építőmesterek fogság - büntetésre ítéltettek. A bünt ető törvényszékek ezen törvénymagyarázata által a kérvényező egyesület az építészek exis­tenti áját a legveszélyesebb módon fenyegetve látja, mivel azok becsülete és szabadsága az •eseti égtől függ, és reájok oly kötelezettségek ro­vatnak, melyeket teljesíteni egyáltalában lehe­tetlen. Miután kérvényezők az illető büntető pe­rek eredményeiből constatálták, hogy a leomlá­soknak mindenütt csak a pallérok vétkes ha­nyagsága volt oka, igy folytatják folyamodvá­nyukat : „A dolog ilyetén állása mellett, a ki épületek emelésével bármi csekély mértékben is foglalkozik, nem fogja lehetőnek tartani, hogy az építész is felelősségre vonassék és a bekövet­kezet f szerencsétlenség miatt vétkes mulasztással vádo Itassék. Büntettessék meg azon építész, ki akár tudatlanságból, akár vétkes könnyelműség­ből szem elől téveszti a biztos épület alapfeltéte­leit, a ki a törvényesen előirt biztonsági előin­tézkedéseket nem teljesiti, a terveket önkényesen megvál toztatja. vagy pedig oly intézkedéseket tesz, melvek az építészi ipar szabályaival ellen­keznek, az ilyen építész büntettessék meg kímé­letlenül: de rémítő és nyugtalanító reánk nézve az, ha az építész felölé^ége oda is kiterjeszte­tik, a hol ő szabálvszerüleg kiadta a rendelete­ket és mindent megtett, hogy az épités biztosan és veszély nélkül történjék, a hol csakis az al­sórendű munkások hanyagsága s a kiadott ren­deletek teljesítésének elmulasztása oka szeren­csétlenségnek, és ha az építésztől az kívántatik, hogy a nap minden órájában az épités helyén legyen, és a pallérok rendes munkáját felülvizs­gálja. Ily igazságtalan szigort nem kívánhat a törvény. miután a józan ész szabályaival homlok­egyenest ellenkezik, hogy az épitész mások köny­nyelmííségéért felelős legyen. Az épitész — foly­tatják a kérvényezők — az építést csak vezérel­heti, igazgathatja, elég ha kipróbált és képes embereket rendel ki, és külön felülvizsgálatot nem lehet az építésztől követelni, mert a törvény csak közönséges, és a rendes viszonyoknak megfelelő gondosságot követel, nem pedig olyat, mely min­denttudóságában a képzellietlent és azt, a mit senki sem vár, mint bekövetkezhetőt teltegye. Lehetetlen hogy az épitész csak egyetlen egy épületnek szentelje magát, mert ez által főpal­lérrá sülyedvén le, nem élhetne meg keresetéből, meg volna zsibbasztva .-zellemi tekintetben, és előtanulmányait sem értékesíthetné. A törvény­nek ezen legújabb magyarázata — mondja a kérvény — mint unicum áll fenn a peres el­járásban, és a felelőségnek a tőrvényszékek ál­tal követelt mértéke tul halad minden emberi határokat*. A kérvényezők remélik tehát, hogy a törvénynek hiteles magyarázata által a helyet­tes pallérok felelőssége ki fog mondatni, és az építészek meg fognak óvatni az általuk meg nem érdemelt büntenyitő ítéletektől. * (A nápolyi semmitőszék) ellentét­ben a felebbviteli törvényszéknek egy időben ki­mondott határozatával, egy katholikus papra — ki házasságra lépett — kedvezőtlen ítéletet ho­zott. Az ítélet az alapszabályok első fejezetével indokoltatott, melynél togva a katholikus vallás, államvallás lévén, a katholikus papoknak házas­ságra lépni nincs megengedve, jóllehet a polgári törvénykönyv ezt megengedi. Az ügy egyébként ujabbi vizsgálat eszközlése végett, a felebbviteli törvényszék egy másik osztályához utasíttatott. * (A pest-kerületi sajtó ügyi vizs­gáló bíróságnak) folyó évi második évne­gyedes kimutatása szerint, ezen évnegyedben 11 sajtóügyi vizsgálat indíttatott meg, ezekből 7 vizsgálat fejeztetett be, és bocsátatott az es­küdtszék ítélete alá, egy az országgyűlés határo­zatától, függ (Nuck — Falk Miksa) egy vizsgálat a panasz viszzavétele folytán megszűnt, és igy csak két befejezetlen vizsgálat ment át a harma­dik évnegyedre. Pénzbüntetésekben január 1-től június végéig 850 ft folyt be. * (Egy halálthozó bizonyíték.) Vallandigham, ismeretes amerikai ügyvéd, egy sikerült bizonyíték érvényesítése folytán halt meg. Ő t. i. mint védő volt megbízva egy gyil­kossági perben, és azt állította, hogy a meg­gyilkolt halála esetlegesen történt, mert revolvere elsült, mikor azt kivette zsebéből. Vallandigham egyik'védőtársa egy vele tartott ^magáu tanács­kozmány alkalmával kétségbe vonta ezen elmé­let valószínűségét, mire Vallandigham mondá: „Ezt azonnal be fogom önnek bizonyítani.* Ez­zel megradá az asztalon fekvő két revolver egyi­két, zsebébe dugta azt, és onnan gyorsan kivette. A kakas ugy a mint ő be akarta bizonyítani, kabátjában megakadt, és a revolver, mely meg volt töltve, elsült. A golyó behatolt altestébe és a szerencsétlen ügvvéd kimutatta ugyan bi­zonyítási elméletének alaposságát, de ezen bizo­nyítékot életével vásárolta meg. * (A közjegyzői kényszer) kérdése a jelenleg tanácskozó enquet kebelében legköze­lebb vita tárgya lévén, következő statistikai adatok kiemelését időszerűnek tartjuk: Magyar­országban 34117, vagyis a népességnek 0. 221. százaléka vak, — 36746, vagy 0. 238. százalék süketnéma és 34774, vagyis 0. 225 százalék süket; az őrültek számaránya ugyan e kérdésnél tekintetbe nem jő, de mégis érdekes, van ugyanis Magyarországon 24989. vagyis 0. 162, százalék őrült. *(Franczia v ál ót-mo r at o rium.) A franczia nemzetgyűlés f. hó 3-án kezdette meg tár­gyalását a közelebb lefolyt szerencsétlen háború alatt lejárt s ismételve meghosszabitott váltók tár­gyában azon trvjavaslat alapján, melyet egy külön­bizottság dolgozott ki s mely a következő hatá­rozatokat foglalja magában: 1) A hét bavi meg. hosszabitási idő. melyet az 1871. márcz. li).^ törvény 2. czikke az 1870. aug. 13-ka és m 12-ke közt lejárt váltókra nézve adott, négy hó­nappal azaz f. évi jul. 15-ke s okt. 22-éig hosz­szabittatik meg. — Az 1870. nov. 13-ától f. f. évi jul. 12-éig lejárandó váltók pedig f. fa okt. 13-áig, illetőleg nov. 12-éig hosszab­bittatnak meg. E határozatok azonban csak a Szajna-departementben fizetendő váltókra vonat, koznak. 2) A jelen törvény közzétételétől szá­mitandó tíz nap alatt a váltótulajdonos köteles értesíteni adósát s vele a fizetés módózatai iránt megállapodni. Kik ezt nem teszik, kamatokat jul. 15-ke utáni időre nem követelhetnek. 3) A váltótulajdonos további tíz nap alatt konstatál­ja a kereskedelmi törvényszéknél hogy adósa a fizetést megtagadta. 4) Azon váltótulajdo­nosok, kik mult évi aug. 13-ka óta nem mutat­ták elő váltóikat a kellő időben és helyen, mind­járt azon hóban, melybe a jelen tőrvény kihir­detése esik, követelhetik a fizetést. 5) A keresk. törvényszék ezen kívül egyes esetekben adhat még mérsékeltebb elhalasztási terminusokat. * (A debreczeni törvényszéknek) a közgyűléshez az 1870-ik évről beadott évi je­lentéséből # következő érdekesebb adatokat kö­zöljük : Az 1870-ik évben elintéztetett összesen 14,029 beadvány; hátralékban maradt 1871-re 54 darab. És pedig elintézetetett. az 1809-ik évből maradt. 84 darabon kívül: polgári ügy 6608, vásári-bírósági 1, sommás, illetőleg egves bírósági 3689, bűnügyi 1639, telekkönyvi 2008. 1870-ben birtokváltozás történt: szerződés által 461, és pedig 802,224 ft értékbeD, végrehajtás által 20, és pedig 58,489 ft értékben, haláleset következtében 184, és pedig 419,950 ft értékben: összesen birtokváltozási eset volt: 665. egy milló 280,663 ft értékben. — Betáblázási ese­tek száma volt 518 ; kitáblázási 895 eset. amaz 463,356 ft, emez 478,762 ft értékben. Kihágási ese­tek száma volt 262. Bűnügyekért elitételtett 170. ebből férfi volt 151, nő 19; vagyonnélküli 148, debreczeni volt ezek közül 44. idegen volt 126: sem írni sem olvasni nem tudó volt 134. csak olvasni tudó volt 13, olvasni és irni tudó volt 23. Istenkáromlásért elitéltetett 33, házasságtö­résért 1, emberölésért 2, gyermekkitevésért 1. sú­lyos testi sértésért 26, toívajlásért 85, sikkkasz­tásért 6, birói zártörést 9, csalásért 7. A tör­vényszék személyzete, mely a fönebbi 14.029. számra menő ügyek elintézésével foglalkozott, tizenegv egyénből áll. * (A szegedi várbeli delegált tör­vényszék) előtt az annyiszor emlegetettkecs­keméti bünhálozat" folfejtése legközelebb sző­nyegre került. Kezdetben csak a csekélyebb je­lentőségű flgveket veszik föl s ezeket sommás uton oldják meg; később folytatják és végezik a főbenjáró pereken. E bflnhálózat, mely majd két évtized gaztetteit foglalja magában, egyike azoknak, melyek a legszomorúbb fényt, helye­sebben árnyat vetik társadalmi állapotunkra, kü­lönösen pedig a sik alföldére. Ennek magyará­zatául elég fölemlítenünk, hogy az egész bűn­halmazban, kezdettől végig, majd minden egyes bűnesetnél csendbiztosok is vannak érdekelve. A legelső tárgyalásoknál Varga Károly volt kecs­keméti csendbiztos lesz a vádlottak közt. * (A hivatalos lap három mi ni s té­ri rendeletet közül,) melyek által az Er­délvben még fennálló osztrák sajtó-rendszabályok hatályon kivül tétetnek. Az első rendelet máj. 14- ről kelt, Horváth Boldizsár s Tóth Vilmos aláírásait viseli, s az Erdélyben fennálló 1852. máj. 26-ki sajtó-rendtartást módosítja. E ren­delet az időszaki folyóiratok megindítását ugyan­azon föltételekhez köti, melyeket az 1348-diki magyar sajtó-törvény előszab s ennek niegfelelo­leg "alakítja át az osztrák sajtó-rendszabály egyéb főbb intézkedéseit is. A rendelet az or­szággyűlés 1867. évi mart. 8. és 11-diki hatá­rozatai s az 1868. 43. t. cz. 12. §-a által fen­tartott felhatalmazás alapján adatik ki. — ^ másik rendelet szinte máj. 14-ről kelt. Horváth Boldizsár aláírását viseli, s az esküdtszéki eljá­rást sajtó ügyekben Erdélyre is kiterjeszti. & rendelet ugyanazon országgyűlési határozatoK alapján adatikj ki, melyek az első rendelet in­dokolásában felhozatnak. A marosvásárhelyi saj­tóbiróság előtt követendő ez eljárás f. é. lul 15- dikén lép életbe s minden vizsgálati irat a marosvásárhelyi közvádlóhoz teendő át, A ren­delet egyszersmind az osztrák büntetokönyv töbD határozatait a magyar sajtóügyi törvénynek meg­felelőleg módosítja, a mennyiben magánemberei

Next

/
Oldalképek
Tartalom