Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 28. szám - A párisi commune a bécsi esküdtszék előtt

— 323 — d) az által, hogy az idézett vallomásban a gyilkosság állítólagos bűnrészeseiül oly egyének említtetnek, kikről a közlött iratok egy betű említést sem tesznek. 7- szer, Zdrafkovics Sztankónak VIII. pont alatt idézett vallomása továbbá, meggyengítetik az által, hogy: a) nevezett "tanú, a 205 nszáin alatti szembesítéskor elébbi vallomását lényegesen megváltoztatta, nevezetesen azt állította, hogy 3-adrendü vádlott reá pisztolt nem fogott, s az nála nem is látott csak a hóna alá mutatott, mondván ,.van revolverem," b) az által, hogy: 3-adrendü. vádlott a vele ugyan szembesített, de meg nem eskettetett tanú vallomását határozottan tagadta, c) az által, hogy a nevezett egyén, valamint az elébb említett Perisics, Vucsicsevics István is, a szembesítéskor, a szerbhatósági közegek hatalmában volt. kik Ötvös Szilárd, Goldstein Ferencz, Melly Ferencz rendbiztosoknak, a végtárgyalási jegyzőkönyvbe mondott vallomásai szerint, a Belgrádból átkísért egyéneket, a törvényszéki küldöttség elé állítás alkalmával az.zal biztatták is, „hogy neféljenek! Jól valljanak" továbbá, hogy a szembesítés alkalmával, a belgrádi államügyész, és fenyítő törvényszéki elnök is jelen volt, és Zdrafkovics Sztankó, valamint az elébb emiitett Pericsis és Vucsicsevics István is nagyon jól tudták azt, hogy felettük még csak ezután — és pedig Belgrádba fognak ítéletet hozni s az előttük is tudva levő körülmények közt azon reményben lehettek, hogy terhelő vallomásaik által ügyükön könnyithetnek. Mely előadott körülményeknél fogva tehát, mind Zdrafkovics Sztankónál; mind az elébb emiitett Perisics-Vucsicsevics Istvánnál a részrehajlatlan igaz vallomás tételére megkívántató akarat szabadságot méltán kétségbe vonni lehet. Ezekhez járul még az is: d) hogy ezen vallomás, már magában is valószínűtlennek látszik azért, hogy alaposan fel nem tehető, hogy 3-adrendü vádlott nevezett tanúnak Belgrádban minden szükséges ok nélkül, mint valami jelentéktelen dolgot kibeszélje azt, hogy ő Belgrádba azért késik mert a fejedelem meggyilkolásáról van szó, s ezt beakarja várni. 8- szer, Petrovics Bogotárnak IX. p. alatt idézett vallomása pedig, meggyengítetik az által, hogy: a) ezen vallomás Sztankovicsnak szemébe mondva nem lett. b) az által, hogy a tanúul hivatkozott Petkovics Blagoje, ezen ténykörülményre nézve kihallgatva nem lett, vallomásának 16-ik pontja alatt pedig ezzel ellenkezőleg azt állítja, hogy „Sztankovics Petrovicsal is beszélt gyakran, de hogy miről, azt nem tudja," c) az által, hogy 3-adrendü vádlott az idézett állítás valódiságát tagadja. 9- szer, Vilotijevics András és Nenadovics Simon vallomásaiból vont s X. pont alatt előadott következtetés pedig lcrontatik: a) Vilotijevics András azon vallomása által, hog a 700 #-at Trifkovics utasítására Karagyorgyevich bánáti jószága számára vásárlandó sertvésekre fizette ki, — a 800 #-at pedig nem Sztankovicsnak, hanem Zdrafkovicsnak adta át, a ki ezen összeget, Karagyorgyevich helyett, Sztankovicsnak előlegezte. Ezen utóbbi összeg rendelteléséről pedig Zdrafkovics előadása után csak annyit tud, hogy az Sztankovicsnak azért kölcsönöztetett, hogy vele üzletet csinálhasson. (23 és 41 p.) b) az által, hogy Zdrafkovics Sztankó, ezen idézett ténykörülményre kihallgatva nincs. c) az által, hogy a fentebb hivatkozott Nenadovics Szvetozár a 700 #-ra nézve, vallomásának 41. pontja alatt csak azt mondja, hogy Pesten létekor, (1867. Karácsonykor) hallá ugyan, hogy Sztankovics részére, Vilotijevicsnél 700 # kiutalványoztatok, de mi czélra, azt nem tudja csak a körülményekből következtet|i, hogy forradalmi czélra történhetett. d) az által, hogy az 500 =#= kölcsönképeni átadását, mind az első. mind a 3-adrendü vádlott beismerik, a 700 =#= kiutalványozását s átvételét pedig mind a két vádlott tagadja. 10- szer, Athanaskovics Athanáznak, Nikdics Iliának, Adonya ülésnek, Letics Jánosnak, és Kavaljcsik Jánosnak XI. p. alatt idézett vallomásai pedig meggyengittetnek, a) az által, hogy Athanaskovics Athauáz idézett vallomásában azt állítja, hogy az általa emlitet-c tanácskozásokban, a íejedelem meggyilkolásáról szó sem volt. s arról, még a gyilkosság napján sem tudott mindaddig semmit, mig annak megtörténtét, meg nem hallotta, b) az által, hogy Athaoaskovics ezen vallomása is, 3-adrendü vádlottnak szemébe mondva nem lett. c) az által, hogy 3-adrendü vádlott ezen ténykörülményt haározottan tagadja, d) az által, hogy az idézett tanuk közül Adonya Illés csalásért már elitélve volt, Kavaljcsik János pedig a szembesítésnél egyszer igent, másszor nemet mondott. e) az által, hogy az idézett tanuk, a zimouyi szembesítés alkalmával, Goldsteiu, Melly és Ötvös rendbiztosoknak már fenntebb idézett vallomásai szerint, a szerb csendőrök által azzal biztattattak, hogy „nc féljenek, jól valljanak," f) az által, hogy ezen vallomások a kérdéses bünrészességre nézve semmi positiv adatot sem tartalmaznak, s csak a vádlóit és Radováuovics Pál közti találkozásra vonatkoznak s beigazoltatásuk esetében is csak a legtávolabbi gyanú okot képezhetnék. A vádlott előéletére, s régebbi forradalmi stb. törekvései kitüntetésére vonatkozó adatok közül pedig: 11- szer. Majsztorovics Antalnak VII. p. alatt idézett vallomása, azon aggályokon és hiányokon kívül, melyek ezen egyén vallomására vonatkozólag fenntebb már előadattak, meggyengítetik még az által, hogy mind a 3-adreudü vádlott, mind pedig Karagyorgyevics Persida azt állítják, hogy az emiitett 2000 # csak kölcsönkép — nem pedig forradalmi cúélokra — adatott legyen. 12- szer, Kuzmanovics Demeter XIII. pont alatti vallomása továbbá vádlott tagadásán kivül. megerőtlenittetik azon ténykörülmények által, melyek ezen vallomásra vonatkozólag A: 22. pont alatt már előadattok. 13- szor, Jovanovics Spánya Györgynek XIV. p. alatt idézett és szembesítés által is megerősített vallomása pedig, azon aggályokon felül, melyek a zimonyi szembesítésre átkísért szerb tanuk vallomásai részrehajlatlansága ellen már többszörösen felhozattak, meggyengittetik, 3-adrendü vádlott tagadása, s azon körülmény által, hogy 3-adrendü vádlott Szerbiában szabadon járhatott, sőt szerb útlevelet is használhatott, s ily körülmények közt hihetetlen, hogy a különben is szük vagyoni körülmények közt levő vádlott egy vagyontalan egyénnek 5000 frtot ajánljon azért, hogy ez leveleit Szerbiában minden feltűnés nélkül széthordhassa. 14- szer, Popovics-Zub-Aczának XV. pont alatt idézett vallomása továbbá teljesen megczáfolva van Andrievics Istvánnak B. 2., g.) pont alatt erre vonatkozólag már előadott vallomása által. Bankovics Jászának ugyanott emiitett, de csak bizonytalan hallomásra alapított vallomása pedig egyszerűen lerontatik vádlott tagadása által. 15- ször Stankovics Demeternek XVI. p. alatt idézett vallomása végre megerőtlenittetik : a) az által, hogy nevezett tanú, a 205 nsz. alatti szembesítéskor maga is beismerte, s ezt az ott jegyzőkönyvbe vett szavai is eléggé igazolják, — hogy testvérével a 3-ad rendű vádlottal elkeseredett ellenségeskedésben él. I) az azáltal, hogy a 210 sz. alatt maga is beismeri, hogy különféle bűntényekért, fenyítve már többször — a 3-ad rendű vádlott állítása szerint ötször volt. c) az által, hogy a szembesítés alkalmával, a közte és a 3-ad rendű vádlott közt történt feleselés folytán, az idézett vallomás ugy szólva magától elenyészettnek tekintethetik. Ezen előadott s a felhozott egyes ténykörülmények s gyanuokok jogszerű beigazolására magukban véve elégtelen bizonyítékok ereje pedig összehatásaik által nem fokozódhatik, mert: 1-ször, azon felperesi állítás, mintha a 3-adrendü vádlott, a fennforgó büncselekvény elősegéllésénél, az első rendű vádlott közbenjáró bűntársa lett volna, mind a két vádlott, által egyformán tagadtatik; a büuszerzőként feltüntetett 1-ső vádlott és a fenntorgó gyilkossági merénylet közti bűnös összeköttetés pedig, a fentebb már előadott indokoknál fogva helyre állitható nem volt, a most felhozott vallomások közül pedig végre azok, melyek ezen állítólagos egyettésre vonatkozhatnának kifejlett — s fenn előadott — ténykörülményekkel ellenkeznek. 2- szor. mert : a szinte a feltehető külön álló működés indokául és alapjául szolgálható valóságos érdek is ki nem tüntethető, — mfert ha a felhozott adatok igazolják is egyrészről azt, hogy vádlott, Karagyorgyevicstől és nejétől, pénzkölcsönzések által, szívességbe részesült másrészt tény az is. hogy a vádlott, az elhunvt Obrenovics Milos fejedelemnek szolgálatokat tett, s ezen fejedelmi családtól elismerő oklevelet nyert, Szerbiába pedig tetszése szerint szabadon tartózkodhatott s lakhatott; sőt — daczára annak. — hogy állandóan-Magyarországban lakott, — a szerb kormány útlevelével is elláttatott, — arra nézve pedig nála, hogy tán politikai meggyőződésből, vagy más magasabb érdekből származható okok működhettek volna közre, — semmi adat sem fordul elő. 3- szor, mert a közvetlen tettesek vallomásaiból eléggé kitűnik az is, hogy cselekményükre, a magán bosszú. — s ennek kielégítési vágyán kívül más indok és czél sem buzditólag, sem akadályozólag nem hatott. 4- szer, mert tény az is, hogy vádlott Szerbiát a fennforgó gyilkosság megtörténtét 24-nappal megelőzőleg már elhagyta. Minthogy tehát ezen előadottak szerint, a 3-ad rendű vádlott ellen emelt vád támogatására felhozott gyanukok, részint az egyes ténykörülmények igazolására felhozott egyes vallomások magukban állósága, s részben aggályossága, — részint az egyes bizonyitékek kiegészitetlensége s helyre pótolhatlan hiányossága s m'egerőtlenitése — miatt összehatásaikban is oly teljes bizonyítékot nem képezhetnek, hogy azok alapján a 3-ad rendű vádlott, és a vád tárgyát képező gyilkossági merénylet közli bárminemű bűnös összeköttetés jogszerüleg, minden kétségét kizárólag helyre állitható volna ; ennélfogva Sztankovics Fülöp 3-ad rendű alperes is, az ellene felhozott és felmerült bünrészességi vád alól, bizonyitékek elégtelenségéből szinte felmentendő volt. Mely ítélet mai napon mind a felperesi t. főügyész, mind a személyesen megjelent vádlott alperesek, s ezek védői előtt kihirdettetvén; mind a felperesi t. ügyészség, mind a vádlott alperesek részéről fellebbezettnek nyilváníttatott. Mely fellebezés, a törvényszék részéről elfogadtatott, a felek, fellebezési indokaikak 8] nap alatti beadására utasitattak. Kelt Pesten 1870. é-\i, october hó 6-án tartott városi törvényszéki üléstől. (P. H.) Bogisich Lajos főbiró. (Folytatjuk.) Esküdtszéki Csarnok. & párisi conimune a bécsi esküdtszék előtt. A ,,Volkswille" czimü Bécsben megjelenő social-demokrata közlöny f. é. május 27-én egy czikket hozott, mely azon ismert eseményeket, melyek Páris bevételét megelőzték, különösen az ott véghez vitt rombolásokat és pusztításokat irta le. A czikk többek közt ezeket mondja.: „Páris ugy felelt Thiers ultimátumára, a mint kellett, a légberöpitések kezdőtöket vették, a reactionarius büntettek íészkei romokban hevernek." Az államügyész véleménye szerint az egész czikk nem egyéb, mint a Parisban bezárt párt dicsőítése. A" vádlevél kijelöli azon helyeket, melyek a légberöpitések gyujtogatásokról, noha ezek tiltott cselekvények, rokonszenvvel és helyeslőleg nyilatkozik. Ez által pedig az oszti. b. t. " cselekv* vád Scheu András ellen. Vádlott előadja védelmére, hogy a communisták hadviselő felet képeztek. A commune Páris lakosságának intelligentiáját képviselte, és szabad választás által a többség bizalma folytán jött létre. Tagadnatlan, hogy az diktálja a törvényeket, kinek kezében van a hatalom. Itt a versailli és a párisi hatalmak kflzködtek a diadalért. Hogy hova fog hajolni a győzelem az kétséges volt, de a felett nem lehetett kételkedni hogv a gvőző fél a hatalom jogánál fogva i saját nézete szerint fogja dictálni a törvényeket, i A háború azonban csak egyetlen egy törvényt . ismer és ez használni önmagának, es ártani az ; ellenségnek. Törvénytelen cselekvényekrol a ha-