Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - Házasságkötés helyettes által

— 290 — lási szabványok szerint, hanem a országos törvények szerint szabatik ki. A „Törvényszéki Csarnok' és az „ U n g a r i s c h e r L1 o y d" az nj igazságügyi minister teendőivel foglalkoznak. A T. Cs. a multat végkép elitélve, a jövőre nézve kinyilatkoztatja, hogy csak fájlalni tudná, ha az uj minister a codificatió nagy és nehéz munkáit a birói szervezés miatt egészen elhanyagolná és nem igyekeznék e téren kézzelfoghatóbb és kielégítő eredményekre törekedni. Az „U. L." a szervezésre nézve is kifejezi óhajait, nevezetesen kívánja, hogy — mint lapunkban is javasoltatott már — az igazságügyi minister csak az elnököket szemelné ki, a bírósági tagokat pedig ezen elnökök javaslatára nevezné ki; a birói szervezet mellett azonban a codificationalis munkálatok folytatását, nevezetesen pedig az ügyvédrendtartási és közjegyz ői törvényjavaslatok mielőbbi törvényerőre emelését, a magán — büntető — és kereskedelmi jog gyors megalkotását és a coditícatioualis testület öszha ngzatos és buzgó működését szorgalmazza. (Az uj igazságügyi minister teendőire nézve az idézett lapokkal teljesen egyetértőnk és részünkről a codificatió félbens/.akitását, az alig alapjában megvetett halaszthatlan reformmunkálatok szünetelését az országra nézve ép oly szerencsétlenségnek tartanék, mintha a birói szervezés maga továbbra elodáztatuék, habár az alapot melyen az keresztülvitetni határoztatott, legtávolabbról sem tartjuk szilárdnak és tökéletesnek Szerk.) A „Hon'-bau és ,E 11 e n ő r'-ben Kun Pál ur jogakadémiáink rendezetlen állapotáról vagy inkább teljesen téves rendszeréről és szervezetéről és az elharapódzott magántanulás kárhozatos következményeiről szólván : a magántanulásra nézve — igen helyesen — mondja: „A magántanulást, s a magánvizsgálatokat, mind nevelési, mind tudományos érdekekből kárhozatosnak tartjuk. Egylelől azért, mivel a tanár és hallgató közti conventionális viszonyt lazítja, gyakran zavarja, másfelől azért, mivel a tanulót igen sok és fontos kötelezettség alól feloldozza, melyeknek a nyilvános tanuló alávetve vau. Valóban botrányos körülmény az, hogy némely jogákademiánál, mint a napi sajtó tudósít, 125, s talán több magántanuló is jelentkezett. Ha azt akarjuk, hogy iskoláink elnéptelenedjenek, ha felületes képzettségű nemzedéket akarunk, ugy csak nyissunk még inkább kaput a magántanulásnak. De ha szivünkön hordjuk az alaposságot, ha azt akarjuk, hogy iskoláink virágozzanak; szüntessük meg az eddigi visszaéléseket, s szorítsuk minden intézet körében a magán utoni tanulást a lehető legszűkebb mederbe." A jogakadémiákra nézve a magyar jogászgyülés határozataira támaszkodva, és a jogakadémiákon dívó, a mai tanrendszerektől messze visszamaradó tanítási modort élénk színekben ecsetelve, következő — igen helyes — javaslatot teszi: „A kormány ha igazán óhajtja s akarja a reformot, tegye a következőket: „Megszüntetvén az elévült jogakadémiákat, állítson a vidéki nagyobb városokban valódi jo gi fakultásokat, mely fakultások legyenek ugy szervezve mint van vagy lesz az egyetem jogi fakultása. A felállítandó fakultás válassza önmaga rektorát, dékánjait s legyen egy saját körében szabadon, függetlenül rendelkező s működő tudományos testület, legyen mintegy az egyetem emanatiója, valóságos delegált egyetemi fakultás. „A tudományok a jogi fakultás körében kellő alapossággal, méltó terjedelemben, szakavatott mélységben tárgyaltassanak, s ne rövidletekben, melyek csak a jogászi felületesség, gyakran lelkiismerttlenség ápolói. „Ha azonban csakugyan komolyan akarja a kormány, hogy a jogi fakultások a tudomány templomai legyenek, szervezzen melléjök, velők kapcsolatban, bölcsészeti fakultásokat is, mivel meggyőződésünk az, miszerint valódi, akár jogi, akár egyéb tudományos alapja csak annak lehet, ki helyes és alapos bölcsészeti műveltséggel bir. E nélkül amaz egyoldalúvá válnék, s oly a mult megszokottságaiba visszahajló tendeutiákat mutatna, melyek még ezen uj és czélos intézményt is képesek volnának sikertelenné tenDi." Egyleti közlemények. * (A budapes ti ügy védegylet) igazgató választmányának f. hó 12-én tartott ülésében olvastatván Horváth Boldizsár urnák az egvlethez intézett búcsúlevele : az szívélyesen fogadtatván, határoztatott arra az egyleti választmány nevében szinte levelileg válaszolni és a volt minister urnái Pestre visszatértekor küldöttségileg is tisztelegni. Egyúttal határoztatott: Horváth urnák az igazságszolgáltatás javítása körül tanúsított önzetlen buzgalma s fáradbatlau tevékenysége, és különösen a codificatió és ügyvédrendezés iránti szabadelvű reformtörekvések tekintetében szerzett érdemei elismerését, valamint a budapesti ügy védegylet iránt mindenkor tanúsított rokonszenves előzékenység iránti köszönetei a választmány részéről jegyzőkönyvileg kifejezni, sőt e jegyzőkönyvi elismerés és köszönet kifejezését az egyleti rendes közgyűlésen is indítványba hozni, valamint végre a közgyüléseu Horváth Boldizsár urnák az egylet tiszteletbeli elnökévé leendő választását is indítványozni. A curial döntvényekben kimondott elvek. Semniiliistr.ki hatúvuzutok. — Valamely kérdésnek az alapperben eskü által lett eldöntése, a perujitási keresetnek hivatalból visszautasítására okul nem szolgálhat. (13397 sz. 1871 jan. 12.) — A telekkönyvi rendelet 145. g-a csak a perenkivüli ügyekben keletkezett telekkönyvi végzésekre alkalmazandó. (2810. sz. 1871. márcz. 29.) — Az ügyviteli szabályok 129. §-bau kijelölt eljárás meg nem tartása a prdlás 297. §. I. pontja alá tartozó semmiségi esetet képez (3833. sz. 1871. ápril 27) — Ha a távollévő alperes részére ügygondnok neveztetett, s azzal az ügy a hirdetményi idézés mellőzésével letárgyaltatott az hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet képez. (4838 sz. 1871 május 10.) — A megszüntetett szőlőbeli tartozások megváltására vonatkozó eljárásokra, ugy az azok alapján hozott ügybirósági határozatokra a semmitőszék jogköre ki nem terjed. (47u0 sz. 1871 május 23.) — Ha az árva törvényszék a birtokbiróság hatásköréhez tartozó ügyekben járt el, ezen eljárása hivatalból megsemmisítendő. (4994 sz. 1871 máj. 24.) — Ki valamely ügyben előbb mint biró eljárt, annak későbbi fokozatán, birói minősége megszűntével mint ügyvéd működhetik (4893 1871 máj. 24.) Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (Gróf Huny ady László) Mosonmegye főispánja saját kérelmére folytán felmentetvén, Mosoumegye főispánjává berezeg Eszterház y Pál, továbbá gróf F o r g á c h Ágoston Esztergommegye főispáni helytartója ugyan e megye, s Marton fy Károly ügyvéd Bács-Bodrog t. e. megyék főispánjává neveztetek ki. * (Kozma Endre) Schaiu Antal és dr. Csávássy Gyula kincstári uradalmi ügyészekké neveztettek ki. * (Poy'nár Dénes) belügyministeri fogalmazóvá neveztetett ki. * (Kovács Lőrincz) tiszteletbeli fogalmazó a belügyministeriumuál, ugyanoda valóságos fogalmazóvá neveztetett ki. * (Választás.) Temesmegye első alispánjává Bőth László választatott. Különfélék. * (Legújabb csődök) Neubauer Zsigmond pesti lisztkereskedő ellen, bejelentési határidő august 23—25., perügyelő Keleti Gyula, tömeggondnok választás jun. 30. •(Halálozás) Bogdán Lászlóm, kir. itélő táblai biró és semmitőszéki segédelőadó 46 éves korában Pesten meghalt, és f. hó 18-án temettetett el. * (Pest vár os hatósága) Bogisich Lajos főbíró vezetése alatt f. hó 17-éu tisztelgett az uj igazságügyminister urnái, ki is a városi törvényszék hazafias támogatását kérte ki a megoldandó fontos kérdésekben. * (A budapesti ügyvédi egylet) választmánya f. hó 18-áu küldőtiségileg vett bucsut Horváth Boldizsár úrtól ministeri állásától történt visszalépése alkalmából. A budapesti ügyvédegylet küldöttsége Simon Flórent ur vezetése alatt, Dr. Siegmund Vilmos és Dr. Szontagh Kálmán urakból állott és a volt minister ur által igen szívélyesen fogadtatott. * (Az orosz igazságszolgáltatág terén) .fontos haladás-t jelez az „Odeszky Vjesztnyik' Ezen fontos reform nem egyébből áll, minthogy az orosz államügyészek felügyeletének ezentúl nem csak a rendőrség, hanem a csendőrcsapatok is alávetve lesznek, „mi az igazságszolgáltatás terén mindenesetre örvendetes haladásnak tekinthető." — mint a nevezett lap mondja. Ugyan nagyon szerény igényei lehetnek az oroszoknak. *(Abiharmegyei telekkönyvi törvén ys z ék n é 1) a (elszaporodott hátralékok letisztázhatása tekintetéből a megye közönségének 470. sz. a. kelt felterjesztésére, belügyminister által I 4 Írnoknak felfogadása három hóra 1 ft napi dij mellett engedélyeztetett. A tisztázására váró ügydarabok száma az 1800-at megközelíti. * (Egy furfangos csalás.) A mult évben Kolozsmegyében egy embert Ítéltek el hat heti fogságra. A megyei börtönhelyiségek azonban mind zsúfolva voltak s így a tisztség kénytelen volt az elitéltet addig hazabocsátani, míg hely ürül számára. Az elitélt hazament s várta a becitálást, a mi annak idejében be is következett, s a fegyház lelügyelőnél jelentette magát, hogy ő ez és ez az elitélt, a ki most akarja kiülni a reá szabott büntetést. A felügyelő számbavette, s a fogoly kitöltötte a hat hetet, s hazament is| mét. Most arról tudósítják a megyét, hogy a börtönbüntetést nem az igazi bünos* ülte ki" hanem | egy felfogadott embere, ki a kuezorgásért 10 p frtot kapott. Persze a tisztség most befogatta I mind a kettőt, az egyiket a régi restantiáért, a I másikat a csalási bűntényért. I * (A z nj igaz ságfigy m in is ter) köriI ratólag értesité a hatóságokat hivatala elfoglalá| sáról, melyben egyszersmind az illetőket felkéri, i hogy terhes feladatának megoldásában őt kitelj hetoleg segélyezzék. * (A törvényszékekszékhelyeinek) meghatározása és az ezen törvényszékek életbeléptetése czéljából szükségessé vált intézkedések megállapítására az igazság-, bel- és pénzügyministerium tagjaiból megalakított enquete-bizottság, Halmossy Endre országgyűlési képviselő és igazságügyministeri tanácsos elnöklete alatt f. hó 18-án az igazságügyministerium akadémiai helyiségében első értekezletét tartotta, — melyben az országos statistikai intézet egy kiküldöttje is részt vett. * (Bittó István) igazságügyminister í. h. 13-áu délben jelent még az igazságügyi ministerium helyiségeiben, hol délutáni 2 .óráig értekezett a ministerium eddigi ideiglenes vezetőjével Csemegi Károly ministertauácsos úrral; f. hó 14-én reggel 10 órakor történt a személyzetnek testületi bemutatása — Az igazságügyminister ur hetenkiut kétszer, úgymint szerdán és vasárnapon délelőtti 11 órakor fogadja a feleket. * (Országos csendbiztosi gyűlés.) A „Közrendészeti Lapk-ban olvassuk, hogy az ország több kitűnő csendbiztosa Pesten országos csendbiztosi gyűlést szándékozik tartani, a mi e hó végén, vagy a jövő hó elején létesülne. Feledata lenne e gyülekezetnek: az országos csend- és rendőrség szervezete végett a viszonyoknak megfelelő javaslatot dolgozni ki, s azt a belügymininisterium elé terjeszteni. * (Törvénykezési költségek.) Pest város az 1870-ik évben tényleg felmerült törvénykezési költségei megtérítéséül 248279 frt 25 krnak kifizetését kérte a kormánytól. A belügyminister azonban csak 2221S1 frtot utalványozott. * (Magyar bélyeg Ausztriában érvénytelen.) A magyar levéljegyeket és levelezési lapokat ért tilalom Ausztriában, a kereskedelmi ministerium egy rendeletével, legújabban a magyar bélyegekre is kiterjesztetett, melyek Ausztriában érvényteleneknek jelentettek ki. * (Az igazságügyi ministerium) tisztviselői Horv át Boldizsár urnák hozzájuk, illetve Csemegi Károly ministeri tanácsos úrhoz intézett levele folytán testületileg tették Csemegi ur vezetése alatt bucsutisztelgésüket Horvát urnái. * (Szentesitett törvények.) A legközelebb alkotott törvények mindannyian szentesitettek és jelenleg a hivatalos lapban közöltetnek. Kiemeljük ezek körül azokat, melyek ol-