Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - A Karagyorgyevics per [2. r.]

- 286 — is kérdezősködjék, s csak a gyilkosság előtt fi­gyelmeztette Radovauovics Pált arra, hogy meg­történhetik, hogy a szándékolt forradalom, egy más hatalomnak majd alkalmul s okul szolgá­land arra, hogy Szerbiát leigázza, de Radovauo­vics Pál erre azt válaszolá, hogy ettől nem tart, mert cselekvényük nemzeti jellegű, de ha ez megtörténnék is, rosszabb dolguk nem lehetne, mint a minő most van, s kérte is őt, hogy ezen összeesküvésnél Karagyorgyevichet ne compromit­tálják, megjegyezvén: hogy ha a forradalom ki­ütése után. a nemzetgyűlés összejövend, ott ő oda fog működni, hogy Karagyorgyevks csa­ládja a trónra visszahozassék, és hogy 8 Kara­gyorgyevichnek tudtára is adta azon módozato­kat, melveket ő kiválasztott arra, hogy családja az uralomra juthasson, és csak azt köté ki. hogy az általa kijelölendő egyének 10-évig ministerek lehessenek. Karagyorgyevich azonban erre azt válaszolá, hogy az ilyen dolgokra már nem való, hanem ha teheti, gondoskodjék gyermekeiről a kik a kikötött feltételt is kétségkívül elfogadják. d) Ezen czélra nézve a nevezett egyének ta­nácskozásaiban résztvevő Radovanovics Ljubomir is azt vallja, hogy ezen forradalom, nem egyes emberek, hanem a közszabadság érdekében szán­dékoltatott, hogy igy a nemzet visszahelyeztes­sék azon jogába, hogy mind a kormányforma, mind az uralkodó személye felett szabadon vá­laszthasson. e) Maga Radovanovics Pál is. vallomásá­nak meehitelesitett 41-pontja végén, elébbi vallomását helyreigazitólag az mondja, hogy őt s választandó uralkodó személye nem igen ér­dekelte, ő csak azt akarta, hogy egy szabad, nemzetgyűlés jöhessen össze, s a kormányforma iránt határozhasson, és csak ha ez fejedelmi kormányzást választana, lett volna azon, hogy fejedelemmé Karagvorgyevich Péter választas­sák/ kinek ő a 42-ik pont szerint egy alkotmá­tervet elis küldött a végből, hogy ha azt elfogad­ná, irja alá, és jöjjön. Ezen forradalmi tervek s törekvések azon­ban, melynek ezen gyilkosság egyik állítás szerint következményéül. — a másik szerint pe­dig egyik eszközéül. — tüntettetik fel a fejede­lem megvilkolása, még igen kezdetleges állapot­ban találta: mert maga Radovanovics Pál is, vallomásának 43-ik pontja alatt, midőn előadja, hogy az általa kigondolt terv szerint, a gyil­kosság megtörténtével Sztankovics Fülöp köte­lessége lett volna, Jadics Liubomirral. Athanas­kovics Athanázzal, Ifkovics Vidojeval, Petrovics Bogoszával és Petrovics Blagojéval, Belgrádot fellázítani. Krisztics és Blaznevácz ministereket elfogni, s megölni s és hatalmat kezébe ragadni, hogy az ország kormányát. Matics Demeter s Boskovics Sztoján társaival együtt ő is átvehesse, — hozzá teszi, hogv ezen tervről Jadics Ljubo­miron és Ifkovics Vidojén kivül. — másnak nem szólt, sőt hitelesítéskor azt is viszszavonta. hogy ezt Ifkovicscsal is közölte volna, az pedig tel­jesen beigazolt tény, kogy SztankovicsFülöp kinek ezen tervezett forradalom előidézésénél oly fon­tes szerepet kellett volna játszania — Szerbiát, a gyilkosság megtörténte előtt, már 24 nappal elhagyta s azon idő alatt itt Pesten tartózko­dott, — Jadics Ljubomir is ki Radovanovics Pál bizalmát leginkább birni látszott — a gyil­kosság napján Belgrádból távol volt. Ifkovics Vidoje továbbá azon vallomását, hogy a gyil­kosság napján, a fentebb előadott tervhez ké­pest, a kaszárnyánál állt volna, a végtárgyalás­nál, mint 4-napi éheztetés által kikényszerittetett visszavonta, — Petkovics Blagoje tagadta szin­te, hogy a kaszárnyánál lett volna; annak pe­dig, a Directorinm tagiául kijelelt Maric éa Demeter és Boskovics Sztoján. e tárgyban még csak megkérdezve is lettek volna a közlött ira­tokban egy betű nyoma sincs, egyedül csak Athanaskovics Athanáz, s Petrovics Bogotav is­merték be azt, hogy ők, Rogic Stanoje utasítá­sára, a . gyilkosság napján, valamint már elébb is, fegyvertelenül csakugyan a kaszárnya körül­ácsorogtak, hogy az adandó jelre Chriszticset és Blaznevaczot elfogják, de ezek közül is Athanas­kovics tagadja azt, hogy ő gyilkossági szándékról, még a gyilkosság napján is tudott volna. Mi­dőn pedig a gyilkosság megtörténtét meghal­lották, Petrovics Bogotav egyenesen haza ment Athanaskovics pedig Radovanovics Pált kereste fel. Maga Radovanovics Pál is bár vallomásá­nak 43-ik pontja alatt azt vallja, hogy a gyil­kosság megtörténte után, — Tophsiderből, hol Ljubomir testvérével együtt, az adandó jelre egy j távcsővel vigyázott, azonnal Belgrádba hajtatott, hogy ott a fentebb már előadott terve végre­hajtásához szükségelt intézkedéseket megtegye, - Belgrádba érkeztével mást nem tett, mint a hozzá menő Athanaskovicsot, a rendőrséghez elküldötte a végből, hogy ott nézze meg mi tör­ténik, Athanaskovics pedig e helyett, hogy szem­lélődéseinek eredményét Radovanovicsnak tud­tára adta volna haza ment, említi még Radova­novics Pál azt Í3, hogy ő egy alkalommp' Mar­zelovics Gvorgy kapitányt is kérdé az iránt, hogv forradalom esetére hajlandó volna-e velük tartani, mire ez azt válaszolá hogy: „ha ez iránt felsőbb parancs érkeznék hozzá igen," s ugv hiszi, irt is utóbb egy rendeletet a hadügy­minister nevében, de az elküldve nem lett s végre, hogy Majsztorovics Antal Í3 megígérte volna, hogv a szmedetorói kerületet fellázitand­ja s ezt Majsztorovics Antal, a vizsgáló bizott­mány előtt is beismerte, do a végtárgyalás al­kalniávali hitelesítésénél, mind kikényszeritett­nek álütottat viszavonta Tény végre még az is, hogy a gyilkosság megtörténtétel fennáló kormány ellen, egyetlen egv kar, vagy hang sem emelkedett föl, s maga n belgrádi törvényszék is, a fenntebb emiitett, és ki is végeztetett egyének ellen hozott, s 239 nsz. alá mellékelt Ítéletében azt; hogy ezen gyil­kossággal az államra nézve, nagyobb veszély is volt eszközölve, csak a terhelő körülmények közt hozza fel. Ezek szerint tehát, a sok nagy hangú és czélzataira nézve is különfélekép előadott szóbe­beli tervezgetéseken kivül, a gyínrosság alkal­mával, — az állítólag előidézni szándékolt for­radalomra, tényleg kimutatható más előkészület nem tétetett, — vagy legalább nem látszik té­tetettnek. minthogy 2 fegyvertelen s vidéki egyén, Rogic utasítására — amint beva^ották Chrisz­tics s Blaznovics ministerek elfogatása végett, a belgrádi kaszárnyához állíttatott, a Hk azon­ban, az állítólagos feladatuk teljesítése helyett, — a gyi'kosság hallatára azonnal szétmentek. Ezek után tehát ha irásszerüleg igazolva volna is az, mi a vádlevélben állíttatik, hogy t. i. Radovanovics Pál. a forradalom kitörésére tett in­tézkedéseit azért sem hozta, — hozhatta moz­gásba, — mert a kormány a gyilkosságról, — Radovanovics Pálnak Belgrádba lett érkezte előtt már értesülvén: a szükséges ellen intézkedéseket azonnal megtette, a fennebb előadott előkészüle­tek kezdetleges jelentéUelenségét tek'ntve min­den esetre még cs?k puszta feltevés maradhat az, hogy a gyilkosság alkalmával, egy valóságos s egvenesen az elsőrendű vádlott érdekében elő­idézendő foiradalom, — megkezdése komolyan szándékba lett volna véve, és hogy ezen gyil­kosság is, ezen állítólagos forradalmi törekvé­sek következménye volt. vagy az, annp'c létesitheté­séhez eszközfii szolgálandott volna, mely felte­vés azonban alig talál több támogatást; nrit mind Radovanovics Pálnak 1-sö é.) pont alatt előadott azon vallomása, — hogy húsvét tájban látva a segélyül vállalkozó egyének gyengesé­gét : — tervének kivitelét az őszre halasztotta el, — vagy pedig — ami tán szinte oly valószínű, azon gyanítható számítása, hogy az uralkodó fejedelem meggyilkolása esetében — ennek egyenes leszármazó örökösei hiányában , a Ka­ragyorgyevics család javára, _ egy forradalom úgyis mulhatlanul bekövetkezni fog. 4-szer. Azon vádra nézve, hogy a közvet­len tettesek, ezen gyilkosság elkövetésére, bárki által is, pénzzel, vagy Ígérettel felbérelve lettek volna: a. ) Rogic Sztanoje, Radovauovics György ós Szilárd ez iránt megkérdezve sem lettek. b. ) Maric Lázár pedig vallomása 19-ik pont­ja alatt, határozottan azt állítja, hogy neki pénz sem nem adatott, sem nem igértetett, s azon alkalommal is midőn Radovanovics Pállal össze­szólalkozott, s ez neki pénzt kinált, határozottan kijelenté, hogy , Vérét pénzen nem adja el." A 29 p. alatt azt mondja ugyan, hogy húsvét tájban kérte volna Radovauovics Pált, hogy Rogicsnak adjon valamit, s Radovanovics Pál ezt meg is igérte, s utóbb mondta is, hogy már adott, s adand is még valamit; Rogic azonban erre nézve kikérdezve nem lett, s ezek folytán Radovanovics Pálnak, a vád alapjául fenn­tebb előadott azon állítása, hogy mind Maiiénak, mind Rogicnak, fejenkint 10 aranyat adott vol­na, ezek részéről megerősítést nem nyer, de kü­lönben is maga Radovanovics Pál is, va^omá­sának azon pontja alatt (43 p.) a hol azon — j kölcsönzést emliti, — előre bocsájtja azt, hogy a kérdéses czélra, pénzt senkitől sem kapott, g neki ez Ígérve sem lett. — Ha tehát Radova­novics, Mariénak vagy Rogicsnak valamit csakugyan adott volna is, ezen adomáay, csak saját erszényéből kölcsőnzöttnek tekintethetik. Azt azonban mind Maric, és Rogic béig. merték, hogy az általuk használt fegyvereket, Radovanovics Páltól kapták, s Radovanovics Szilárd is beismerte azt hogy az általa használt revolver, testvére — Radovanovics Pál tulajdona volt, s azt hozta el ennek lakásáról. A fennforgó gyilkosság elkövetőinek ezen előadott vallomásaiból tehát kitűnik hogy.: 1- ször is a véghez vitt gyilkosság eszméje, Maric Lázár ágyában fogamzott, s ennek, az e végre utóbb összeszövetkezett társaivali érint­kezése előtt — már eltökélt akaratából szár­mazott, s maga a gyilkosság ténye is, az 8 ta­tanácsára s terve — s intézkedései szerint haj­tatott végre és, hogy Maric, e végre által fel­bujtva volt, társai közül pedig Rogic Sta­noje az ő hívására, s rábeszélésére, Radovano­vics György utóbb mindketttőjűk felszólítására, — legutóljára pedig Radovauovics Szilárd Rado­vauovics György felhívására csatlakozott hozzá. 2- szor, hogy a gyilkosság elkövetésének indoka, egyedül, és kizárólag magán bosszú — és elkeseredés volt: 3- szor, hogy a már elhatározott gyilkosság által elérendő egyéb czélra nézve, Radovano­vics Pállal s Ljubomirali összebeszélésük foly­tán, elfogadták azt is, hogy ezen gyilkosság al­kalmul s eszközül szolgáljon Radovanovics Pál külőnbőzőleg előadott forradalmi törekvései !é­tesithetésére, de ezen czéllal s annak mikénti elérhetésével nem törődtek, s abba nem is avat­koztak, s reájuk ezen czél, sem buzditólag, sem akadályzólag nem hatott. • 4- szer, hogy ezen gyilkosság elkövetésére felbérelve nem voltak, s pénz nekik sem nem adatott sem nem igértetett, csupán csak a fogva volt Maric s az e körül tartózkodó vagyontalan földije: Rogie Stanoje láttatott el Radovanovics Pál által fegyverekkel. Ezek előrebücsájtásával s tekintetbe vételé­vel továbbá : 5- ször, Radovanovics Pálnak, az előadott vád alapjául A) alatt felhozott vallomása is, azon kivül, hogy az, szembesítés által sem lett mege­rősítve, megerotlenittetik már az által is, hogy Radovanovics Pál a törvényszéki hitelesítés al­kalmával, azon vallomását, mint kínzás által ki­kényszérittetet visszavonta, —s azt állitotta, hogy a fennforgó gyilkosság, s forradalmi törekvések —tárgyában, közte és Karagyorgyevich Sándor közt semmiféle értekezlet, vagy egyezmény nem tör­tént, az általa moudott időben, nem is Pesten, hanem Szerbiában Topolyáu volt, Karagyorgye­vichtől e czélra pénzt sem közvetlenül, sem köz­vetve nem kapott „s így abból másnak sem adha­tott, s e részbeni vallomása, csak azért esikar­tatott ki, mert Vilotijevics András ezt állította, hogy neki pénzt adott volna, és ezek helyett a hitelesítésénél csak azt ismerte be, hogy 1868­dik év elején midőn azon tervről volt szó, hogy a fejedelem Tománia házánál elfog assék, s lemond ás rákényszeríttessék, ezen ter­vet Tritkovicsnak megírta, s midőn febr. 10-én ez ügyben Temesváron öszejöttek, átadá az ál­tala, és Ivanovits Vladimír által már 3—4 évvel elébb készített tervet azon utasítással, hogy azt, Karagyorgyevich Péterrel közölje a végből hogy ha ez, az uralomra jutni óhajtana, azon alkotmányt irja alá és jöjjön, — a mely, közle­mény valódisága azonban, amint alább tüzetes­sen előadatni jog, — Trifkovics Pál által ta­gadtatik. G-szor. Ezen törvényszék előtti vallomás hi­telességét pedig uem rontja le, a belgrádi bör­tönészek I alatt idézett vallomása sem, mert ezen vallomások, azonfelül hogy érdekelt felek által is tétettek, csak a felvigyázatuk alatt levő börtö­nökben történhetett dolgokra vonatkozhatnak, mig ezekkel ellenkezőleg, — az elitélt rabok kö­zül, nemcsak Radovanovics Pál, hanem Majsztoro­vics Antal, Nenadovics Szvetozár s Ifkovics Vi­dóje is, a törvényszék előtt azt állították, hogy elébbi vallomásaik tételére, különösen az utolsó az éheztetési módot is megnevezve, csakugyan kényszerítve voltak s a miatt azt, mindannyian vissza is vonták. 7. Radovanovics Pálnak a börtönből irt s 11-dik szám alatt idézett levele, sem szolgálhat bizonyítékul arra nézve, hogy ezen visszavonás, csak az ott kikötött jutalom elnyerésének remé­nyében történt, mert:

Next

/
Oldalképek
Tartalom