Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 25. szám - Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához [3. r.]

— 283 — san, hogy Gyárfás ur jómódú ember; nem kérdem, de tudom bizonyosan, hogy ha tisztviselő, akkor vagyonhoz nem ez uton jutott; ha pedig ügyvéd, akkor már nem fiatal ember. De hát feltéve, hogy Gyárfás ur, mint vagyonos ember is kész a szervezéskor hivatalt vállalni; felteheti-e, hogy a vagyonos, tehát eo ipso idős ügyvédekből annyi követője lesz, hogy azokból az összes birói kar kiállítható. Bizony a vagyonos ügyvédek nem sokan fognak az igazságügyi ministernek alkalmatlankodni ; koruk megkívánja a nyugalmat, s pénzök, vagyonuk e kívánalomnak enyhe párnát nyújt. Qnid tuuc? kinevezendő a jelenlegi tisztviselői kar, mely nagyrészt a földbirtokos osztályból választatott, de vagyoni qualificátióján kivül egyébbel nem bir. Jogegyenlőségről beszélünk, a jogegyenlőséget hangoztatjuk országgyűlésen, lapokban s a megye termeiben. Uram bocsásd meg e nagy bűnünket! Hisz ma holnap a jogegyenlőség e „nagy" hazájából mindnyájunknak ki kell vándorolnunk — a tőzséreket kivéve. A felsőházban most a „rendek" szólanak, tervben van, hogy ezután a nagy birtokosok fognak dictiózni; megyékben a virilisek intézkednek, — törvényhozás és közigazgatás a vagyonosok kezébe van letéve; most ime ön előáll és kívánja, hogy a törvénykezés orgánumai is csupán és kizárólag a vagyonos osztályból neveztessenek ki. Jellem, képesség, tudomány az mind chimera; a pénz egyedül üdvözítő. Szorgalom ? Uram isten hát hol és miért szorgoskodjék az ember? Hisz a szorgalomnak tért kell nyitni, azt pedig elzárják önök a principio midőn kimondják: tisztviselő nem lehetsz, mert pénzed nincs; a közügyekben részt nem vehetsz, mert pénzed nincs; a törvényhozás factora sem lehetsz, mert pénzed nincs; légy napszámos, r légy juhász avagy kondás. És ezt önök jogegyenlőségnek nevezik. .. . Igen, de ön azt mondja, hogy mind ez meddő okoskodás; ott van a birói vagyoni felelősségről szóló 1871-ki törvény. Tudjuk mindnyájan; tudta azt a törvényhozás is, hanem azért még sem látta szükségesnek a szegényebb, de más minden qualificátióval felruházott egyéneket a bírósági tisztségből kizárni. A birói felelősségről szóló törvény szükséges, elkerülhetlen volt. Ha a biró szándékosan vagy mulasztása miatt másnak kárt okozott: feleljen, számoljon érte. Azt azonban talán fölösleges is Gyárfás urnák fejtegetnem hogy kisebb mulasztásokért a legszegényebb biró is felelhet; szándékos kárt pedig csak akkor fog okozhatni, ha a remélt haszon felülmúlja állásának, jellemének, becsületének összes értékét. Ily eset ritkán történhetik, és ha igen, akkor nincs annyi cautio, mennyi ez eset elhárítására szükséges, elégséges lehetne. Egy biró százezerekre menő kárt okozhat, s akkor a cautio ötvenezernél kevesebb nem lehet. Különben a jelen ügy illustrálására elég legyen még felhoznom, hogy ministereink is felelősek s becsülethiány, és jellemteleuség, roszhiszemüség esetében talán egy kicsikét több kárt okozhatnak egyeseknek és az államnak, mint egy kinevezendő biró; hanem azért még senkinek sem jutott eszébe olyforma törvényt indítványozni, hogy: „minister csak az lehet ki egy millió forint cautiót képes felmutatni." Váljon mint mondana Gyárfás ur emez öldöklő jogegyenlőségi szörnyűséghez? Higye el, hogy az övé sem különb.*) Horváth Boldizsár volt igazságügyminister ur, Csemegi Károly, királyi igazságügyministeri helyettes államtitkár úrhoz, mint az igazságügyministerium vezetőjéhez, a következő búcsúlevelet intézte: Méltóságos ur! Itt a haza határain kivül kaptam ő felsége legmagasb leiratát, a melyben engemet, saját kérelmen folytán, az igazságügyministeri tárcza további vezetésétől legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott: Ez okból nem vehetek önöktől, a mint óhajtottam volna, személyesen bucsut. Érzékeny fájdalommal válok el az ügytől, a melyen lelkem egész melegével csüggtem, s a mely gondjaimnak egyetlen tárgya volt; s fájdalmamat még inkább növeli a tudat, hogy önöktől bur-suzva oly férfiak sorából lépek ki, a kik nemcsak az ügy szeretetében s a munka tértiéiben osztoztak velem, hanem személyem iránti rokonszenvük által is mindannyiszor uj meg uj lendületet adtak gyenge erőmnek, valahányszor a küzdelmek súlya alatt kimerült. Fogadja mltgod s mltgod által fogadják az igazságügyministerium összes tisztviselői hálás köszönetemet a rokonszenvért s azon buzgalomért, a melyet négv évi hivataloskodásom alatt irántam s az általam képviselt ügy iránt tanúsítani szíveskedtek, és engedjék remélnem, hogy azon baráti érzületet, a mely minket eddig egymáshoz fűzött s a mely hivataloskodásom legszebb emlékei közé tartozik, irányomban ezentúl is fenn fogják tartani. Isten adjon önöknek erőt és türelmet a további munkára, de adja meg önöknek azt is, a mi a férfiú küzdelmeinek legszebb s legnagyobb jutalma, — a mi, fájdalom, tőlem megtagadva ]0'n? — adja meg önöknek mielőbb a munka kedvező sikerét. Badpnben, 1871. évi június hó 10-én. Horvát Boldizsár. az ügyvédi karral egy értelemben vetette mee az űgyvédrendezés alapját, - meggyőződésünk éa rokonszenvünk egész lelkesültségével támogattuk Legyen On meggyőződve arról, hogy az elvrokonság és ügyszeretet kapcsait a jövőben csak szilárdítani óhajtjuk, és hogy azon szívből eredő tiszteletet, melylyel a minister iránt viseltettünk csak azon önzetlen barátság múlja felül, melylyel Önt újra mint kartársunkat üdvözöljük. Fogadja Ön nagyrabecsülésünk és baráti ragaszkodásunk ismételt őszinte kifejezést. Pesten 1871. június 15. A budapesti ügyvédi egylet választmánya Dr. Busbach Péter, alelnök Dr. Siegmund Vilmos, titkár. Bittó István igazságügyi minister ur a „budapesti ügyvédi egylet"-hez következő levelet intézte. Ő cs. és apostoli királyi Felsége f. hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem igazságűgyministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ezen terhet és nagy felelősséggel járó hivatalt azon reményben fogadtam el, hogy feladatom keresztül vitelében, mely egyes ember erejét messze tul haladja, nem maradok a hivatolt közegek támogatása nélkül: egyedül. Nagy és terhes feladatom egy részét a gyakorlati igazságszolgáltatás feletti őrködés, egy másik jelentékeny részét pedig azon törvényeknek elkészítése képezi, melyek mostani jogállapotunk javítása czéljából szükségeseknek mutatkoznak. Az ügyvédi egyletek hivatva vannak mindkét irányban közreműködni s közreműködésükre annál inkább számitok, mivel csak igy remélem feladatom sikeres megoldását elérhetni. Kérem tehát önöket, hogy a közjó érdekében velem közreműködni szíveskedjenek s legyenek meggyőződve, hogy én ezen reménylett szíves támogatásnak nagy fontosságot tulajdonitok. Pesten, 1871. június 15. Bittó István s. k. \ Adalékok a polgári törvénykezési rendtartás revisiójához. A budapesti ügyvédi-egylet igazgató választmánv Horváth Boldizsár volt igazságügyi minister úrhoz következő válasz-levelet intézte : Igen tisztelt kartárs ur! Büszkék voltunk mindig arra, hogy az ügyvédi kar egyik legjelesebb tagját hivta volt meg a nemzet és király bizalma alkotmányos életünk újra ébredésének pillanatában az igazságügy vezetésére, büszkék voltunk arra, hogy tisztelt kartárs úrban a ministeri széken oly hü védőt és buzgó terjesztőt találtak azon szabadelvű reformeszmék, melyek érdekében csak sajnálnunk lehet hogy Ön azok diadalát mint vezér ki nem vívhatta. De viszont őszinte örömmel üdvözöljük ismét körünkben, kettős örömmel azért, mert fáradhatlan buzgalommal ígérkezik továbbra is, és velünk vállvetve hazai igazságszolgáltatásunk reformjára közreműködni. Ha szerény müködödési körünkben Önt mint ministert lehetőleg támogattuk, az csak annak jele volt, hogy méltányoltuk az önzetlen odaadást, a lelkes buzgalmat, melylyel Ön magasztos reformeszméinek létesítésén fáradozott, — Ön birta a mi bizalmunkat ép ugy mint az országét és igy csak hazafiúi kötelességet teljesiténk, midőn azt ki e bizalomnak teljes erőből megfelelni törekedett, és ki az igazságszolgáltatás felvirágoztatására és különösen az ügyvédi kar hanyatlott tekintélyének emelésére mindent megtett, fmit ez idő szerint tenni lehetett, és *) Mi seni osztjuk és osztottuk Gyárfás urnák a bírák vagyoni felelősségére vonatkozó nézetét, illetve javaslatát, de az eszme, melyet czikkiró ur felvetett, előreláthatólag érdekes vita alapját képezendvén, a vonatkozó czikknek szívesen tért nyitottunk és most is készek vagyunk e kérdésben a tárgyilagos és minél több oldalú vitatkozásoknak lapunkban tért engedni, mert a felvetett és hasonló kérdések élénk megvitatását épen most, a reformok korszakában, csak üdvösnek tartjuk. S z e rk. Mihajlov i Cs Miki ó s legfőbb itélőszéki tanácselnök úrtól. X(Folytatás.) V-d i k C z i m. I-s ő F e j e z e t. 254. §. így volna szerkesztendő; ezen szavak „sommás perekben" valamint ezek is .rendes perekben pedig" kihagyandók volnának, és az utóbbiak helyébe ezen szó „illetőleg" volna teendő. Mert a mint a §. jelenleg van szerkesztve, arról, vájjon a sommás perekben akkor, midőn az itélet a 124. §. esetében kézbesittetik a meg nem jelent félnek szinte a kézbesítéstől számitassék e a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő, nincs intézkedés, miután a szerkezet szerint sommás perekben kivétel nélkül csak a kihirdetéstől, rendesekben pedig a kézbesítéstől számítandó a kötelezettségi határidő. Uj §. Ha a biró a kereset tárgyának valamely része felett nem határozott, az illető félnek joga van a a bíróhoz az iránt folyamodni, hogy póthatározat által a mellőzött kérdésre nézve is intézkedjék. Azon eset, melyről ezen uj §. intézkedik gyakran fordul elő, és arról sem az ideig, törvk. szabályokban, sem az nj perrendartásban nincs intézkedés, mert ezen esettel azon eset, melyről a 297. §. intézkedik, midőn t. i. a birói határozat a kérelmen tul terjeszkedik, nem azonos. 256. §. Ezen szavak .Midőn" egészen a végig kihagyandók volnának. Ezen §-ba oly szabály vétetett íel. mely az 1848. év előtti törvénykezésnek árnyoldalát képezte, minthogy a végrehajtási eljáráshoz utasíttatván némely kérdések, például mennyit öröklött az alperes mint örökös, és igy mely összeg eréjeig tartozik a felperesi követeles törlesztéséhez járulni, ebből a legbonyolódottabb perek támadtak, mi a felek jogait veszélyeztette, s érvényesitésöket nehezítette. Lzen intézkedése a 25t>. §-nak nem csak anomalicus azon okból mivel az itélet például egy társasbiróság