Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 20. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevétele az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában

— 234 ­aliára leendő elővételét. — Ily tapasztalati el'ót­mények után nem lesz nehéz a jövendőt magjósol­ni, hogy mi várand majdnem az uj szóbeliség és közvetlenség mellett hazánk peres teleire? — Egészen hasonló sors. A beti), a holtbetü itt is tesz ugyan kísérleteket bizonyos látszólagos czá­folatokra nézve. De ezeket ismét az élet öli meg. Ilyen pl. hogy ma nincsen előkészitő eljárásunk mint lenne a javaslat szerint, hogy megelőzőleg közbejött Írásos beadványokból, csak a felperesi és alperesi kérelem fog felolvastatni a szób. tár­gyalás megtartása előtt: és hogy a tárgyalási jegyzőkönyv egészen másként lesz szerkesztve, mint ez mai prrdtartásnnk tartja. - De hát az előkészitő eljárás épen az, melynek illusiói fél­reismei hetiének. A javaslat értemében nem az iratok, hanem a szóbeli előadás képezeudi az íté­let alapját (ennek ellenkezője csak írásos eljá­rásnál engedtetik meg, hol a feleknek két-két írásbeli perbeszédtik van); továbbá felperes a szóbeli tárgyaláskor is megváltoztathatja kerese­tét. Mire való volt tehát heteket, hónapokat töl­teni az előkészítő periratokkal, mikor ezek a szób. tálalásnál egészen meghiusitatnak ? Ivek halmazára terjedő keresetlevelek, és kétszer vagy háromszor oly hosszú ellenbeszédek fognak fel­olvastatni. Mennyi idő telik ebbe? Ezután jő maga a szób. tárgyalás, e szerint ismétlése, bő­vítése, illustratiöja mindannak, mit a két fél írá­sosan előterjesztett, s a bíróság már végig hall­gatott. Mely szób. tárgyalást az elnök ugy ve­zessen, hogy az ügy minden oldalról kellő vi­lágosságot nyerjen, a tényállás tisztába hozassék, minden kétely elhárittassék stb. Hiszi-e valaki, hogy mindezek csak ugy sebtibeu fognak meg­ejtetni és hogy egy ilyen közönséges mindennapias tárgyalás, nem legalább is órákat veend igénybe? Következik a tárgyalási jegyzőkönyv. Felveendő e jegyzőkönyvbe a felek kölcsönös előadása indo­kokkal, a tényállá> okmányokkal, érvelésekkel, bi­zonylatok s törvényiéi alkalmazás tekintetében, e szerint a jegyzőkönyv tartalmazni fogja két­ségtelenül az egész tárgyalás menetét, s igy ott le­szünk e jegyzőkönyvvel is egészen hol a mai per­rendtartás szerkezete mellett vagyunk, melyet azonban tönkre tett a gyakorlat". Ezekkel czikkiró ur beigazoltnak hiszi azt, hogy jelenlegi sommás eljárásunk sokkal gyor­sabb, mint a jövendőbeli szóbeli eljárás az első bíróságnál, a hol csak a restantiák fognak sza­porodni. „A mi itt a mai szóbeli sommás utu tár­gyakra imigy felhozottan áll, áll az — folytat­ja czikkiró ur -- azon többi ügyekre is, melyek mai eljárásunk szerint mind Írásbeliek, de az uj javaslat útmutatásához képest két részre oszló­nak : előkészitő eljárásbeliekre és ismét Írásbeli­ekre ibonyolultabb ügyeknél. Szóbeli tárgyalás rendeltetik ezeknél is , tehát ugyanazon hosz­szadalmasság , mely fennebb előadatott. A mint itt is, ép oly megfoghatlan az ugy ­nevezett előkészitő ügyeknél, miszerint a szó­beli tárgyalás alkalmával felperes megváltoztat­hatja keresetét, eltérhet az előkészítő periratok­tól, ugy még sokkal feltűnőbb az írásbeli perek­nél azon rendelkezés, hogy ezeknél nem a szó­beli előadás, hanem a periratok képezik alapját a birói Ítéletnek, mely periratok tehát már ezen netaláni különbözet felismerése szempont­jából, is elejétől végig mind felolvasandók lesz­nek. Ugyan mi czélból tartatik meg tehát az a napokra terjedhető szóbeli tárgyalás ? Ma min­den halasztó kifogások, miüden mellékes közben­eső kérdések iránt jegyzőkönyvi tárgyalás tarta­tik : illetőség, valamely okmány aggályossága iránt történik kifogás, a felek rövid jegyzőkönyv­be beírják észrevételüket, beavatkozó jelentke­zik, közös okmányokról van szó, halasztás, iga­zolás, zárlat stb. stb. merül fel, mindezen kér­déseknél hasonló jegyzőkönyv vétetik fél a felek által. Tanuk, szakértők hallgattatnak ki, ezt egy kiküldött teljesiti, mialatt a társasbiróság egyéb teendőit végzi; mindezekben s számtalan ilyne­mű mellékkérdésekben ma a törvényszék mint elébe került teljesen felszerelt elkészített tár­gyakban itél, s ugyan hány ily kérdést dönthet el egy ülés alatt ? Az uj javaslat szerint min­den, de minden tárgyalás az első biróság előtt történik, a felek jelenlétének hozzájárulásával. Tehát tömérdek apróságok egytől egyig igénybe veendnek a biróság részéről 4 embert, szük­séglik mindezek az ügyvédeket, de még a fele­ket is, kik egy-egy kérdésnél várakozással, tár­gyalással együtt legalább is egy fél napot vesz­tenek, ha valamely terjedtebb szóbeli tárgyalás előttök — nem várakoztatja meg őket még a következő napra is?! Nem-e egy oly bátralék­örvénybe sodorná ily eljárás jogszolgáltatá­sunkat, melyből pár év múlva aligha lenne me­nekülés." „A fellebbezések tekintetében a javaslat egy eddigelé nálunk nem ismert aerát állit fel, ré­mítő időveszteséggel járót. A fellebezésre, úgy­nevezett fellebbezési keresetre és erre netalán adottt ellenféli nyilatkozatra, szób. tárgy, ren­deltetik meg, mint ezt az első bíróságnál láttuk s pedig minden peres esetre nézve egyaránt, legyen a járásbirósági, előkészitő vagy Írásbeli törvényszéki. Tehát azon összes érdekeltek, kik — mint láttuk — az elsőbiróságnál annyi idő­vesztéssel tárgyaltak le valamely pert, szóbeli uton, itt a főtörvényszék színe előtt újból ezen hosszu — hogy ne mondjam — torturán haj­tatnak keresztül. Nem egyszer elhalasztó is lesz a főtörv. határozat, kivált miután mindkét fél uj kérelmet és bizonyítékokat is terjeszthet olo a főtörv. tárgyalásnál. Ekkor a felek másodszor is végig járhatják ezen egész procedúrát. Ha pedig feloldó olyan itélet is következhotik be, mint ma (nem tudom!), akkor még az elsőbiró­ság is újból szóbeli tárgyalásra hivandja meg a feleket, A másodfokú bíróságnál a törvényes okokból meg nem jelent fél igazolással élhet; ez is szóbelileg tárgyaltatik, s ha az igazolásnak hely adatott, természetesen ismét azon összes felekkel együtt tartatik meg a tárgyalás, kik már első alkalommal berendelve voltak. Ugyan hány szób. tárgyalásra kelletik e szerint egy perben az érdekelteknek bejárni a főtörvény­széket?" „Semmiségi panasznak az uj eljárásban i'sak 2-odfoku bírósági határozat ellen van helye. De itt is minő körülményességekkel, tehát meny­nyi idővesztéssel ? A semmiségi panasz ismét kereset alakjában adatik be, egy ennek székhe­lyén jogosult ügyvéd ellenjegyzésével. Itt előbb (ugy látszik, egy külön tanács) a panasz megen­gedhetősége, vagy megadása iránt határoz- Ha az első eset áll be, a semmitőszék (egy má<ik tanácsa) szóbeli tárgyalásra hivja meg a feleket, és még ezek mellet a királyi ügyészt is, ki min­den esetben meghallgatandó. Tehát megint szób. tárgyalás a felekkel, a kii. ügyészszel. Hány — nem nap, de hét, igazabban hónap kellend arra, hogy egy semmiségi panasz a távolról vidékről — Erdélyből például — Pesten a semmitőszék­nél benyujtatván (miro még előbb egy pesti ügyvéd megkeresendő), a felek megidézése, ezek­kel, a szób. tárgyalásnak megtartása után vala­hára érdembeli végeliutézést nyerjen ? ! Hogy ha­sonló eljárás mellett idő tekintetében, a legki- J méletesebb kifejezést használva, másról mint va- ' lóságos időpazarlásról, szó sem lehet — talán említenem is felesleges." Hogy egyébiránt tökélyés alaposabb igaz­ságszolgáltatás tárgyában sem nyújt reményt az uj perrendtartási javaslat az az előadottak­ból — czikkiró ur szerint — önkéntelenül kö­vetkezik. „Míg nálunk a peres eseteknek sok­kal kissebb része, talán 100 közül 10 szöve­vényesebb, több egymással ellentétesen találkozó kérdések megoldásától függ: addig a másik sok­kal nagyobb rész egyszerűbb, világosabb, könnyen megérthető, s igy azonnal le is bonyolítható. Kérdek már most mindenkit, helyes-e valamely államnak azon intézkedése, mely szerint egy fárasztóbb, hosszadalmasabb eljárást átalánosit­son, csak azért, mert száz eset közül az igaz­ságot ez uton véli jobban kideríthetni, midőn ha­sonló körülményesség kilenczven esetben már elő­zetesen szükségtelennek, merőben feleslegesnek tűnik ki?! Ha már tökéletességről, a peres vi­szonyokat jobban, alaposabban kiderítő eszközök­ről beszélünk; akkoron ezeket egészen másutt keressük, a nagyszámú birákból álló társasbiró­ságokban. Soha sem tudom magammal elhitetni, hogy közelebb álljon a tökélyhez pl. egy oly el­járás, mely háromszor-négyszer annyi időt szük­ségei, mint mai rendszerünk szükségli ezt nem egy, de számos egyéntől, nem egyszer, de ugyan­azon ügyben többszörösen. Költség tekintetében épen nem állunk törvénykezésünkkel valami ol­csón, azokhoz a nagy bélyegekhez és illetékek­hez most még az ügyvédnek annyiszoros el­járása, tanúnak mindannyiszor dija, minden ér­dekeltnek utazási, ellátási költsége elsőbiróságoknál szintúgy, mint főtörvényszékeknél, járulna. Mind­ezek aligha oda nem vinnék a perlekedés lehe­tőségét szegény honunkban, mind ez áll a köz­gazdaságáról ismeretes Angliában, hol a perleke­dés csekélyebb összegek miatt már csak nem le­hetetlen. Ez a tökély?!" A tökélyt czikkiró ur más tényezőkben keresi. Első ilyetén tényezőként tekinti „nemcsak rendes codificált tőrvényeket, hanem ugyanezen törvényeknek hosszu évek so­rán keresztül gyakorlati életét, az esetekből me­rített hiányoknak, hibáknak, hézagoknak pótlása, kiegészítése által." Második tényezőnek tekinti „a közigazgatás lehető legszabatosabb rendezését az administratio minden ágában, mert ez a szo­rosabb jogmiveletek nagyobb részébe jelentéke­nyen — beleékel." E tényezők nálunk még nagyon hiányzanak — mint czikkiró ur mondja, — a míg pedig az igy van, addig maga a szóbeliség és közvetlen­ség, különöseü oly alakban mint az nálunk meg­honosittatni szándékoltatik, jogállapotainkon nem hogy segíteni de rontani fog. (Kissé terjedelmesebb kivonatban közöltük Széher ur czikksorozatát, mert ugy a tárgy melylyel az foglalkozik, mint a czikksorozat írója kiváló figyelmet méltán igényelhet, ép azért és mert álláspontunk a tisztelt czikkiró úrétól egé­szen különböző, fenntartjuk magunknak észrevé­teleinket egy önálló czikkben elmondhatni. Szer k.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Senimüfiifzéki határozatok. — Az előleges biztosítási végrehajtási ügyek­ben igazoló keresetnek helye nem lévén, ennek be nem adása miatt a legfoglalt ingók zár alól fel nem oldhatók. (247. sz. 1871. évi január 18.) — Törvényes korú hajadonok személyes ügyekben önképviseleti joggal birnak. (1626. sz. 1871. évi február 17.) — Birói szemlét rendelő végzés ellen kü­lön semmiségi panasznak nincsen helye. (471. sz. 1871. évi február 19.) — Fellebbezés és semmiségi panasz indokai egy beadványban elő nem adhatók, az ily mó­don benyújtott semmiségé panasz figvelembe nem vehető. (2680. sz. 1871. évi márczíus 14.) — Ha a végrendelkező házasfelek egyike, csupán nagykorú gyermekek hátrahagyásával halt el, s ezek a hagyaték leltározását nem kívánták, utóbb azonban ezen örökösök valamelyike kis­korú örökösök hátrahagyásával hunyt el, az el­halt nagyszüle vagyona ezen kiskorúak érdeké­ben leltározandó. (1531. sz. 1871. évi marczius 22.) — Telekkönyvi peres ügyekben keletkezett két alsó bírósági összhangzó határozatok ellené­ben is van helye további íellebbezésnek. (2816. sz. 1871. évi marczius 29.) — A perújítást elkésettségénél fogva megta­gadó itélet ellen csak fellebbzésnek és nem sem­miségi panasznak van helye. (3232 sz. 1871. évi april 5.) — Lelkészi jövedelmeknek csak 300 ftot meghaladó része foglalható le. (3466 sz. 1871. évi april 14.) — Rendes perekben a végrehajtás szóbeli­leg nem kérelmezhető. (3666. sz. 1871. évi april 14.) — A sommás uton hozott de nem hirde­tett, hanem kézbesített itélet ellen 15 nap alatt benyújtott fellebbezés mint törvénves határidőben beadott elfogadandó (3805 sz. 1871. évi apr. 25.) — A legfőbb itélőszéknek az elsőbirósági Íté­letet helybenhagyó ítélete ellen semmiségi pa­nasznak nincs helye, ha annak idején az első­birósági itélet ellen semmiségi panasz nem ada­tott be. (4447. sz. 1871. évi april 25.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvédi egylet harmadik szakosztályának) f. hó 8-án tartott ülésében tárgyaltatvá'n Dr. Csukássy Károly urnák — lapunk mellékletében is közlött — indítványa a büntetőjogi illetőség kérdésében, az némi csekély módosítással elfogadtatott és a ren­des ülés elé terjesztetni határoztatott. Az elő­adással Dr. Csukássy ur bízatott meg. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és. nyugdíjazások. * (0 Felsége személye körüli mi­nisteriumhoz) Somossy József osztály tan. czimmel és jeléggel felruházott elnöki titkár, valóságos osztálytanácsossá; H i r s c h Károly mi­nisteri titkár, elnöki titkárrá; és dr. Szaxun János fogalmazó min. titkárrá neveztettek ki. * (A belügyministeriumhoz:) B e r­de Mózsa belügymin. osztálytanácsos saját ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom