Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 20. szám - A miskolczi ügyvédi egylet észrevétele az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyában

— 234 aliára leendő elővételét. — Ily tapasztalati el'ótmények után nem lesz nehéz a jövendőt magjósolni, hogy mi várand majdnem az uj szóbeliség és közvetlenség mellett hazánk peres teleire? — Egészen hasonló sors. A beti), a holtbetü itt is tesz ugyan kísérleteket bizonyos látszólagos czáfolatokra nézve. De ezeket ismét az élet öli meg. Ilyen pl. hogy ma nincsen előkészitő eljárásunk mint lenne a javaslat szerint, hogy megelőzőleg közbejött Írásos beadványokból, csak a felperesi és alperesi kérelem fog felolvastatni a szób. tárgyalás megtartása előtt: és hogy a tárgyalási jegyzőkönyv egészen másként lesz szerkesztve, mint ez mai prrdtartásnnk tartja. - De hát az előkészitő eljárás épen az, melynek illusiói félreismei hetiének. A javaslat értemében nem az iratok, hanem a szóbeli előadás képezeudi az ítélet alapját (ennek ellenkezője csak írásos eljárásnál engedtetik meg, hol a feleknek két-két írásbeli perbeszédtik van); továbbá felperes a szóbeli tárgyaláskor is megváltoztathatja keresetét. Mire való volt tehát heteket, hónapokat tölteni az előkészítő periratokkal, mikor ezek a szób. tálalásnál egészen meghiusitatnak ? Ivek halmazára terjedő keresetlevelek, és kétszer vagy háromszor oly hosszú ellenbeszédek fognak felolvastatni. Mennyi idő telik ebbe? Ezután jő maga a szób. tárgyalás, e szerint ismétlése, bővítése, illustratiöja mindannak, mit a két fél írásosan előterjesztett, s a bíróság már végig hallgatott. Mely szób. tárgyalást az elnök ugy vezessen, hogy az ügy minden oldalról kellő világosságot nyerjen, a tényállás tisztába hozassék, minden kétely elhárittassék stb. Hiszi-e valaki, hogy mindezek csak ugy sebtibeu fognak megejtetni és hogy egy ilyen közönséges mindennapias tárgyalás, nem legalább is órákat veend igénybe? Következik a tárgyalási jegyzőkönyv. Felveendő e jegyzőkönyvbe a felek kölcsönös előadása indokokkal, a tényállá> okmányokkal, érvelésekkel, bizonylatok s törvényiéi alkalmazás tekintetében, e szerint a jegyzőkönyv tartalmazni fogja kétségtelenül az egész tárgyalás menetét, s igy ott leszünk e jegyzőkönyvvel is egészen hol a mai perrendtartás szerkezete mellett vagyunk, melyet azonban tönkre tett a gyakorlat". Ezekkel czikkiró ur beigazoltnak hiszi azt, hogy jelenlegi sommás eljárásunk sokkal gyorsabb, mint a jövendőbeli szóbeli eljárás az első bíróságnál, a hol csak a restantiák fognak szaporodni. „A mi itt a mai szóbeli sommás utu tárgyakra imigy felhozottan áll, áll az — folytatja czikkiró ur -- azon többi ügyekre is, melyek mai eljárásunk szerint mind Írásbeliek, de az uj javaslat útmutatásához képest két részre oszlónak : előkészitő eljárásbeliekre és ismét Írásbeliekre ibonyolultabb ügyeknél. Szóbeli tárgyalás rendeltetik ezeknél is , tehát ugyanazon hoszszadalmasság , mely fennebb előadatott. A mint itt is, ép oly megfoghatlan az ugy nevezett előkészitő ügyeknél, miszerint a szóbeli tárgyalás alkalmával felperes megváltoztathatja keresetét, eltérhet az előkészítő periratoktól, ugy még sokkal feltűnőbb az írásbeli pereknél azon rendelkezés, hogy ezeknél nem a szóbeli előadás, hanem a periratok képezik alapját a birói Ítéletnek, mely periratok tehát már ezen netaláni különbözet felismerése szempontjából, is elejétől végig mind felolvasandók lesznek. Ugyan mi czélból tartatik meg tehát az a napokra terjedhető szóbeli tárgyalás ? Ma minden halasztó kifogások, miüden mellékes közbeneső kérdések iránt jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik : illetőség, valamely okmány aggályossága iránt történik kifogás, a felek rövid jegyzőkönyvbe beírják észrevételüket, beavatkozó jelentkezik, közös okmányokról van szó, halasztás, igazolás, zárlat stb. stb. merül fel, mindezen kérdéseknél hasonló jegyzőkönyv vétetik fél a felek által. Tanuk, szakértők hallgattatnak ki, ezt egy kiküldött teljesiti, mialatt a társasbiróság egyéb teendőit végzi; mindezekben s számtalan ilynemű mellékkérdésekben ma a törvényszék mint elébe került teljesen felszerelt elkészített tárgyakban itél, s ugyan hány ily kérdést dönthet el egy ülés alatt ? Az uj javaslat szerint minden, de minden tárgyalás az első biróság előtt történik, a felek jelenlétének hozzájárulásával. Tehát tömérdek apróságok egytől egyig igénybe veendnek a biróság részéről 4 embert, szükséglik mindezek az ügyvédeket, de még a feleket is, kik egy-egy kérdésnél várakozással, tárgyalással együtt legalább is egy fél napot vesztenek, ha valamely terjedtebb szóbeli tárgyalás előttök — nem várakoztatja meg őket még a következő napra is?! Nem-e egy oly bátralékörvénybe sodorná ily eljárás jogszolgáltatásunkat, melyből pár év múlva aligha lenne menekülés." „A fellebbezések tekintetében a javaslat egy eddigelé nálunk nem ismert aerát állit fel, rémítő időveszteséggel járót. A fellebezésre, úgynevezett fellebbezési keresetre és erre netalán adottt ellenféli nyilatkozatra, szób. tárgy, rendeltetik meg, mint ezt az első bíróságnál láttuk s pedig minden peres esetre nézve egyaránt, legyen a járásbirósági, előkészitő vagy Írásbeli törvényszéki. Tehát azon összes érdekeltek, kik — mint láttuk — az elsőbiróságnál annyi idővesztéssel tárgyaltak le valamely pert, szóbeli uton, itt a főtörvényszék színe előtt újból ezen hosszu — hogy ne mondjam — torturán hajtatnak keresztül. Nem egyszer elhalasztó is lesz a főtörv. határozat, kivált miután mindkét fél uj kérelmet és bizonyítékokat is terjeszthet olo a főtörv. tárgyalásnál. Ekkor a felek másodszor is végig járhatják ezen egész procedúrát. Ha pedig feloldó olyan itélet is következhotik be, mint ma (nem tudom!), akkor még az elsőbiróság is újból szóbeli tárgyalásra hivandja meg a feleket, A másodfokú bíróságnál a törvényes okokból meg nem jelent fél igazolással élhet; ez is szóbelileg tárgyaltatik, s ha az igazolásnak hely adatott, természetesen ismét azon összes felekkel együtt tartatik meg a tárgyalás, kik már első alkalommal berendelve voltak. Ugyan hány szób. tárgyalásra kelletik e szerint egy perben az érdekelteknek bejárni a főtörvényszéket?" „Semmiségi panasznak az uj eljárásban i'sak 2-odfoku bírósági határozat ellen van helye. De itt is minő körülményességekkel, tehát menynyi idővesztéssel ? A semmiségi panasz ismét kereset alakjában adatik be, egy ennek székhelyén jogosult ügyvéd ellenjegyzésével. Itt előbb (ugy látszik, egy külön tanács) a panasz megengedhetősége, vagy megadása iránt határoz- Ha az első eset áll be, a semmitőszék (egy má<ik tanácsa) szóbeli tárgyalásra hivja meg a feleket, és még ezek mellet a királyi ügyészt is, ki minden esetben meghallgatandó. Tehát megint szób. tárgyalás a felekkel, a kii. ügyészszel. Hány — nem nap, de hét, igazabban hónap kellend arra, hogy egy semmiségi panasz a távolról vidékről — Erdélyből például — Pesten a semmitőszéknél benyujtatván (miro még előbb egy pesti ügyvéd megkeresendő), a felek megidézése, ezekkel, a szób. tárgyalásnak megtartása után valahára érdembeli végeliutézést nyerjen ? ! Hogy hasonló eljárás mellett idő tekintetében, a legki- J méletesebb kifejezést használva, másról mint va- ' lóságos időpazarlásról, szó sem lehet — talán említenem is felesleges." Hogy egyébiránt tökélyés alaposabb igazságszolgáltatás tárgyában sem nyújt reményt az uj perrendtartási javaslat az az előadottakból — czikkiró ur szerint — önkéntelenül következik. „Míg nálunk a peres eseteknek sokkal kissebb része, talán 100 közül 10 szövevényesebb, több egymással ellentétesen találkozó kérdések megoldásától függ: addig a másik sokkal nagyobb rész egyszerűbb, világosabb, könnyen megérthető, s igy azonnal le is bonyolítható. Kérdek már most mindenkit, helyes-e valamely államnak azon intézkedése, mely szerint egy fárasztóbb, hosszadalmasabb eljárást átalánositson, csak azért, mert száz eset közül az igazságot ez uton véli jobban kideríthetni, midőn hasonló körülményesség kilenczven esetben már előzetesen szükségtelennek, merőben feleslegesnek tűnik ki?! Ha már tökéletességről, a peres viszonyokat jobban, alaposabban kiderítő eszközökről beszélünk; akkoron ezeket egészen másutt keressük, a nagyszámú birákból álló társasbiróságokban. Soha sem tudom magammal elhitetni, hogy közelebb álljon a tökélyhez pl. egy oly eljárás, mely háromszor-négyszer annyi időt szükségei, mint mai rendszerünk szükségli ezt nem egy, de számos egyéntől, nem egyszer, de ugyanazon ügyben többszörösen. Költség tekintetében épen nem állunk törvénykezésünkkel valami olcsón, azokhoz a nagy bélyegekhez és illetékekhez most még az ügyvédnek annyiszoros eljárása, tanúnak mindannyiszor dija, minden érdekeltnek utazási, ellátási költsége elsőbiróságoknál szintúgy, mint főtörvényszékeknél, járulna. Mindezek aligha oda nem vinnék a perlekedés lehetőségét szegény honunkban, mind ez áll a közgazdaságáról ismeretes Angliában, hol a perlekedés csekélyebb összegek miatt már csak nem lehetetlen. Ez a tökély?!" A tökélyt czikkiró ur más tényezőkben keresi. Első ilyetén tényezőként tekinti „nemcsak rendes codificált tőrvényeket, hanem ugyanezen törvényeknek hosszu évek során keresztül gyakorlati életét, az esetekből merített hiányoknak, hibáknak, hézagoknak pótlása, kiegészítése által." Második tényezőnek tekinti „a közigazgatás lehető legszabatosabb rendezését az administratio minden ágában, mert ez a szorosabb jogmiveletek nagyobb részébe jelentékenyen — beleékel." E tényezők nálunk még nagyon hiányzanak — mint czikkiró ur mondja, — a míg pedig az igy van, addig maga a szóbeliség és közvetlenség, különöseü oly alakban mint az nálunk meghonosittatni szándékoltatik, jogállapotainkon nem hogy segíteni de rontani fog. (Kissé terjedelmesebb kivonatban közöltük Széher ur czikksorozatát, mert ugy a tárgy melylyel az foglalkozik, mint a czikksorozat írója kiváló figyelmet méltán igényelhet, ép azért és mert álláspontunk a tisztelt czikkiró úrétól egészen különböző, fenntartjuk magunknak észrevételeinket egy önálló czikkben elmondhatni. Szer k.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Senimüfiifzéki határozatok. — Az előleges biztosítási végrehajtási ügyekben igazoló keresetnek helye nem lévén, ennek be nem adása miatt a legfoglalt ingók zár alól fel nem oldhatók. (247. sz. 1871. évi január 18.) — Törvényes korú hajadonok személyes ügyekben önképviseleti joggal birnak. (1626. sz. 1871. évi február 17.) — Birói szemlét rendelő végzés ellen külön semmiségi panasznak nincsen helye. (471. sz. 1871. évi február 19.) — Fellebbezés és semmiségi panasz indokai egy beadványban elő nem adhatók, az ily módon benyújtott semmiségé panasz figvelembe nem vehető. (2680. sz. 1871. évi márczíus 14.) — Ha a végrendelkező házasfelek egyike, csupán nagykorú gyermekek hátrahagyásával halt el, s ezek a hagyaték leltározását nem kívánták, utóbb azonban ezen örökösök valamelyike kiskorú örökösök hátrahagyásával hunyt el, az elhalt nagyszüle vagyona ezen kiskorúak érdekében leltározandó. (1531. sz. 1871. évi marczius 22.) — Telekkönyvi peres ügyekben keletkezett két alsó bírósági összhangzó határozatok ellenében is van helye további íellebbezésnek. (2816. sz. 1871. évi marczius 29.) — A perújítást elkésettségénél fogva megtagadó itélet ellen csak fellebbzésnek és nem semmiségi panasznak van helye. (3232 sz. 1871. évi april 5.) — Lelkészi jövedelmeknek csak 300 ftot meghaladó része foglalható le. (3466 sz. 1871. évi april 14.) — Rendes perekben a végrehajtás szóbelileg nem kérelmezhető. (3666. sz. 1871. évi april 14.) — A sommás uton hozott de nem hirdetett, hanem kézbesített itélet ellen 15 nap alatt benyújtott fellebbezés mint törvénves határidőben beadott elfogadandó (3805 sz. 1871. évi apr. 25.) — A legfőbb itélőszéknek az elsőbirósági Ítéletet helybenhagyó ítélete ellen semmiségi panasznak nincs helye, ha annak idején az elsőbirósági itélet ellen semmiségi panasz nem adatott be. (4447. sz. 1871. évi april 25.) Egyleti közlemények. * (A budapesti ügyvédi egylet harmadik szakosztályának) f. hó 8-án tartott ülésében tárgyaltatvá'n Dr. Csukássy Károly urnák — lapunk mellékletében is közlött — indítványa a büntetőjogi illetőség kérdésében, az némi csekély módosítással elfogadtatott és a rendes ülés elé terjesztetni határoztatott. Az előadással Dr. Csukássy ur bízatott meg. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és. nyugdíjazások. * (0 Felsége személye körüli ministeriumhoz) Somossy József osztály tan. czimmel és jeléggel felruházott elnöki titkár, valóságos osztálytanácsossá; H i r s c h Károly ministeri titkár, elnöki titkárrá; és dr. Szaxun János fogalmazó min. titkárrá neveztettek ki. * (A belügyministeriumhoz:) B e rde Mózsa belügymin. osztálytanácsos saját ké-