Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 18. szám - Milyen hatása van a közvetlenség és nyilvánosságnak

- 211 — hogy ő biharmegyei Bagamér községében született Egri Armos Lajos, e szerint ügye áttétett a megyei bünfenyito törvényszékhez. Itt már állhatatos maradt ezen utóbbi névhez, de mivel illetősége nem tünt ki s egyéb terhelő körülmény sem merült fel ellene, mint ilyen, szabadon bocsáttatott. Szabadságának első hetében M.-Keresztesen mint Papp Gergely fogatott el azért, mert a házaknál a megszökött Ballá Gergely, később Wesselényi László, végre Balságby személyében szerepelt; minthogy M.-Keresztes városházánál magát az ajtó sarkára felakasztotta s szerencséje vagy szerencsétlenségére az őr által levétetett, feltehető volt, hogy megsokalván annyi hurczoltatását,j felfedendi valahára valódi vneét; ő azonban az ujabb kihallgatásnál kiadta magát zentai születésű nemes lovag Papp Gergely, Íráshamisítás és csalás miatt megszökött honvédőrmesternek. Miután e bűntény a vallott névre bebizouyodott, átkiséretett a honvédekhez. Itt azonban ismét lemondott Papp Gergely nevéről s Egri Armos Lajossal helyesitette azt, s miután ily nevű honvéd nem létezett, visszakisértetett a bünfenyito törvényszékhez. Gyanítják, hogy ezen sajátságos egyén csak azért választá magának Bibarmegye börtönét belebbezésül, hogy czimborája : Ballá Gergelynek használjon, vagy mivel másutt elkövetett bűntényeinek telfedezésétől tart. Vallomásai oly zavartak, hogy abból nem lehet kiigazodni; elmondja magát váltóhamisitó, csaló, sikkasztónak s több oly bűntény végrehajtójának, melyek reá nem bizonyíthatók, igazi bűntetteit azonban elhallgatja, ügy látszik, kedvét leli a bíróságok boszantásában. Először tébolyra gondoltak, de ilyennek semmi jelét nem adja. * (Említettük máriapunkban) azon 1700 finak történetét, melyet egy szobaleány a „Frohner szálloda" egyik vendégszobájában találván feljelentette a hatóságnál, az a tulajdonost egy év és egy napi jelentkezésre hivatalosan felszólitván, miután tulajdonosul senki sem jelentkezteti, a városi hatóság kérdést intézett a belügyministeriumboz, hogy a talált öszzeg a találónak kiadható-e. A belügyministerium az ügyet az igazságiigyministeriumhoz tévén át, az oda nyilatkozott, hogy ez ügy per utján döntendő el. Pest városa jogügyi bizottsága azonban azon véleményét nyilvánította ki, hogy pernek az esetben helye nincsen, mert a találó magának már a jelentkezési határidő elteltével kellő tulajdonjogot szerzett s igy eziránt kétség fenn nem foroghat. * (B i r ó k ü 1 d é s) Az oszt. ált. légszesz világítási társulat Pest város ellen szerződés megsértése végett pert szándékozik indítani, s ez okból folyamodott az igazságügyi ministeriumhoz Pest- Pilis és Soltmegye központi törvényszéke delegálására. Az igazságügyministerium felhívására Pest város hatósága kijelentette, hogy ezen kért biróküldés ellen semmi kifogása nincsen. A per állítólag bizonyos büntetések kiszabása miatt indíttatik, melyeket a városi hatóság a légszesz világítási társulatra szabott, jóllehet a szerrődésben ilyenekről említés nem tétetik.. * („A halálbüntetés kérdése") czim alatt Váradi Mihály úrtól a „Törvényszéki Csarnok" 1871. apr. 25-ki sz. mellékletéül egy kis füzetke jelent meg, melyben szerző ur Kovácsfy Ágoston és Engert Tivadar urak által a halálbüntetés ellen intézett érveléseiket ad absurdum vezetni igyekszik, Mint most halljuk Engert Tivadar ur a halálbüntetés kérdésében Váradi Mihály urnák egy önálló munkálatban válaszolni készül. Annak idejében a nevezettek tudományos polémiájára visszatérünk. * (A 25-ös bi L o ttság) befejezte munkálatait; javaslata szerint felállítandó lenne az egész országban 115 társasbiróság és 406 egyesbíróság, e szerint tehát a bizottság visszatért eredeti alapjához s mellőzte az egyesbiróságoknak a társasbiróságok feletti aránytalan tulysulyra emelését, mi ellen már a törvényhatóságok is kezdenek nyilatkozni, mint például Szeged város utóbbi közgyűlésében határozottan kimondta, hogy a társasbiróságoknak előnyt ad az egyesbiróságok felett, és az utóbbiakra nézve nem osztja a 25-ös bizottság javaslatát. A törvényhatóságok között Szeged város — tudtunkkal — első, mely e tekintetben nyilatkozott. — A bírósági személyzet fizetése tekintetében a bizottság a következőket hozta javaslatba: A törvényszékek elnökei részére Buda-Pesten 4000 ft fizetés és 600 ft lakbér, vidéken 2400 ft fizetés és 300 ft lakbér állapittassék meg; az alelnököknek Buda-Pesten 3000 ft fizetés és 500 ft lakbér; az ülnököknek Budapesten 2000 frt fizetés és 400 ft lakbér, vidéken 1500 frt fizetés 200 ft lakbér; — a jegyzőknek Budapesten 1000—1200 frt fizetés 200 frt lakbér, vidéken 800—1000 frt fizetés 150 frt lakbér; — az irodaigazgatóknak Budapesten 1200 frt fizetés és 300 frt lakbér; vidéken 900—1000 frt fizetés és 150 frt lakbér, a tollnokoknak Buda-Pesten 800 ft fizetés és 200 ft lakbér, vidéken 600—700 frt fizetés és 100 frt lakbér; — az írnokoknak Buda-Pesten 600 forint fizetés és 150 forint lakbér, a vidéken 500 forint fizetés és 100 forint lakbér — telekkönyvezetőnek Budapesten 1000—1200 forint, fizetés és 300 ft lakbér, vidéken 800—1000—1200 frt. fizetés és 200 ft lakbér; •— telekkönyvi segédnek Budapesten 800 frt fizetés és 200 frt lakbér, a vidéken 600—700 ft fizetés és 100 frt lakbér; — a kir. ügyészeknek Budapesten 2000 frt fizetés 500 frt tiazti pótlék és 400 frt lakbér, vidéken 1500 frt fizetés 300 frt tiszti pótlék és 300 frt lakbér ; a kir. alügyészeknek Budapesten 1500 ft fizetés, 300 frt tiszti pótlék és 300 frt lakbér, — vidéken 1000 frt fizetés, 200 írt tiszti pótlék és 200 frt lakbér. Az egyesbirák a törvényszéki ülnökökkel egyenlő fizetésben részesüljenek. Szerkesztői posta. Gy. J. urnák. Halason. A legközelebbi számban közlendjük. F. J. urnák D unaf üldváron. A czikk időközben más lapban közöltetvén, lapunkban többé közzé nem tehető. K. P. urnák helyben. „Perrendünk néhány §§-a gyakorlatban* czimü czikkét adjuk — mihelyt terünk engedi. A pesti kir. itélö tábla ügyforgalmának kimutatása 1871. évi január, február és márczius hórói. 1 Vagyonjogból Kötelezettségekből lő j 4 13 4, 3 85,13; 21122; 118 Í92[55] 420 32.32, 122] 3, 51,15 'üt M 98 1123; 9j2960j 54;45;117;i9;i45,37;20|74|74) 123,15 15,48 97| 114]27 1 P o 1 g á r i Családi jogból Örökös, jogból Tiltott cselekményekből 14 45 -ii í) — 88 23 6 106 227146 14í23[| 851; (j: lb7i 501 i 112 Végrehajtási fok Egyebek 4! 3j 3 i'i. 1| 1[I56|62| 2| 257[ 2U5]n| 9 ja rg 6| 189|12, 148 Bűnt t ó Élet ellen — -5 Ü5 63 íi'.i 156 22' 01 3 Testi épség ellen 4 ||2t9|234| 51 |43|22|40 Becs, ell. | Erkölcsiség ell. Vagyon ellen 1 | 2|14| 9 ;i(i'35 o; 9 "5 ; 4' 4,~'i. 1 •-'2:ii; IÍ4T22 -jn l.'i 11 ::r 7 12 15 1 KM :'. béri 1870. évi hátralék : Polgári . . . 10764 Büntető ... 749 Úrbéri ... 40 Váltó .... 94 Összesen 11647 Járult hozzá 1871. januárban: Polgári . . . 3563 Büntető . . . 1017 Úrbéri ... 81 Váltó . . . . 234 Összesen . 4895 februárban: Büntető . . Úrbéri . . Váltó . . . összesen 3856 1163 106 265 5390 márcziusban: Polgári . . . 4895 Büntető . . . 1439 Úrbéri ... 111 Váltó .... 312 Összesen 6757 Volt tehát elintézendő ügydarab az 1870-ik évi hátralék és az 1871. évi január, február és márczius havakban beérkeztekkel .... 28689 Ebből.elintéztetett 20084 Maradt hátralék . 860S Apadt tehát a hátralék 3042 darabbal. ü r Kendes ta-l Arányogositás 2 sitás Erdő legelő elkülönítés Kiigazítás Úrbérinek kimondás "MSngdr I késség Utkihasitás Haszonbérleti ügyek Költségek Ügyvédi munkadíj Megváltás 49 | 15 21 9 3 1 | 29 LA A 0 r, + /. 2 1 ír 2 3 2 6 Csődper és ügy Váltóper és ügy Végrehajtás Igény Felszámítás 126 I 106 | 131 | 108 Kárté- I Könyvrités I kivonat^ Számadás Letéti _ügy_ 1 Okmány meg-| Ügyvédi IVáltó ügyvéd semmisítés Imunkadij Ivizsga enged I 4 | 68 r , .,, I Felter-1E gvéb inLekuldesJ jesztés |tézfcedések 53- -I 53 I 43~