Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 16. szám - A birósági szervezés kérdéséhez - A budapesti ügyvédi egylet emlékirata a birói szervezet tárgyában

Megjelenik mimlcn kedden; a „magyar joííászgyttlés" tartama alatt naponként. A kéziratok bérmentve a s?eíkesztőhez a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendok. ízerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: helyben házhozhordással vapy vidéken bérmentes szétküldéssel: 2 fi-t. neeyedevre feledre . . egész évre . Kiadóhivatal: váczi-utcza 14, sz. Fel el ős szerkesztő: Dr. SIEGMUND VILMOS. Kiadó-tulajdonos: RUDNYÁNSZKY A. TAKTALOM : A bíróság szervezés kérdéséhez. — A budapesti ügyvédegylet emlékirata. — A bűnösséget, nem a bűntényt kell büntetni. Dr. Csukássy Károly úrtól. — Igazságszolgáltatásunk lassúságának okai. Bedő Lajos úrtól. — Semrmtőszéki határozat becsületsértési perben. Csacskó Imre ursól. — A makacsságról a polgári törvénykezési rendtartás szerint. Dr. Hertzka Emil úrtól. — Jassik Menyhért felperesnek stb. Egri Endre úrtól. (Folyt.) — A szatmári ügyvédjelöltek önképzőegyletének észrevételei. — A kolozsvári ügyvédegylet észrevételei. — „Törvényszéki tárgyalások. " — Abonyi — Ujhelyiféle rágalmazási per. — „Vegyes közlemények." Lapszemle. — A legfőbb itélőszéknek ügykimutatása. — A curiai döntvényekben kimondott elvek. — Egyleti közlemények. Kinevezések, választások áthelyezések, kitüntetések stb. Különfélék. — Értesítés. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Y A bírósági szervezés kérdéséhez. (L. Gy.) Lamink mult szára ábau közöltük a pesti e. b. váltótörvényszéknek 1871 évi első évnegyedi ügyforgalmi kimutatását, tanúságául egyrészt a befolyó s elintézendő ügydarabok roppant menynyiségének, de tanúságául másrészt a birák ügybuzgalma és szorgalmának is, melynek tulajdonitható, hogy daczára ez év elt>o negyedében befolyt ügydarabok sokaságának — vagyis 22140 dbnak — egyetlen egy szám hátralék sincsen. E körülmény természetesen nem téveszti el jó hatását a perlekedő közönségre sem, mely látja, hogy ügye nem hever hónapokig sőt évekig a váltótörvényszéknél, hanem lehetőleg gyorsan intéztetik el a nélkül, hogy ezen gyors elintézés az igazság rovására történnék, mert legtöbb esetben a felebbezett Ítéletek a felsőbb biróságok által is helybenhagyatnák és csak kevés esetben változtatnak meg. Ez miudenesetre örvendetes jelenségnek mondható, mert legfőbb s mellőzheti en kelléke a jó törvénykezésnek az, hogy a jogkereső közönség bizalommal viseltessék iránta, és hogy teljes nyugalommal lehessen perének igazságosan leendő eldöntése iránt; e bizalomnak megszilárditására pedig semmi sem szolgálhat inkább mint a főtörvényszékek túlnyomóan helybenhagyó határozatai, mert ezek az első bíróság törvényen alapuló és igazságos elbírálását kétségtelenné teszik. A mennyire el kell ismernünk már most azt, hogy a pesti e. b. váltótörvényszéknek teljesen sikerült a jogkereső közönségnél maga iránt bizalmat ébreszteni, ép annyira méltó kétkedéssel sőt mondhatni aggodalommal tölt el bennünket jövőre e tekintetben az ujabb bírósági szervezeti tervezet, mely a pesti e. b. váltótörvényszék birái számát 8-ról 6-ra leszállittatni javasolja azon téves indokból, hogy a pesti váltótörvényszék illetősége alá jövőben kisebb terület tartozand mint most. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a pesti váltótörvényszéknél beperesitett váltók kilencz tized része olyan, mely Pestre telepíttetett, hogy tehát e kilencz tizedrész előreláthatólag jövőben is a pesti váltótörvényszék illetősége alá fog tartozni, kétségbe kell hogy vonjuk, miszerint az ügyforgalom e törvényszéknél a tervezet életbeléptetése után sokkal kisebb lenne ; de még ha e tekintetben az ügyforgalom valóban kevesednék is, az ebbeli apadást nemcsak hogy pótolja, de bizonyára jóval felül is múlja a váltó törvény szék illetőségének kiterjesztése oly peres ügyekre, melyek eddigelé hozzá nem tartoztak. A tervezet szerint jövőben a váltótörvényszék illetősége alá tartoznának a váltó ügyeken kivül a kereskedelmi és a bejegyzett kereskedők csődügyei is. Eltekintve már most a kereskedelmi ügyektől, ha figyelembe vesszük, hogy némely csődügy a bírónak sokkal több munkásságát és idejét igénybe veszi mint százszor annyi váltóügy, de ha továbbá figyelembe vesszük azt is, hogy a fővárosban magában fordul elő annyi, ha nem több csődeset, mint a vidéken összevéve, semmikép sem láthatjuk indokolva azon tervezetet, mely a pesti váltótörvényszék bírói személyzetének leszállítását szándékolja, mert egyrészről az elintézendők tulhalmaza elveszi a legkitartóbb bíró kedvét is a munkásságtól, másrészről ugy járnánk vele előbb utóbb mint a pesti kir. táblánál, hogy előbb a bírákkal fukarkodtunk, csak akkor szaporítottuk azok számát, midőn a restantiák ijesztő mennyiségét láttuk, s daczára a szaporításnak a restantiák még sem hiányoznak, mert akkor hivattunk már orvost a beteghez, midőn haldoklott, s helyrehozhatlan mulasztásunkat ugy akartuk pótolni. Ne idézzünk tehát zavart elő a pesti váltótörvényszéknél oly intézkedésekkel, melyek tarthatatlansága előrelátható, s ne ingassuk meg iránta eleve is a jogkereső közönség bizalmát, mely e törvényszékben jogainak hü őrét látja és méltán, mert e törvényszék eddigelé az igazságszolgáltatás fő kellékének: az alaposság és gyorsaságnak pontosan megfelelt, ne feledjük hogy sok esetben alkalmazható azon közmondás: „bis dat qui cito dat." Szaporítsuk tehát inkább a budapesti váltó- és kereskedelmi törvényszék bíráinak számát, nem hogy tévesztett irányú gazdálkodási tekintetekből az országnak egyik elismerten mintaszerű törvényszékét bírói létszámának kevesbitésével még mielőtt az működni kezdene tönkre tegyük, és a jogkereső közönség színében diseretitirozzuk. Szűnjünk meg már mindig mindenekelőtt; az igazságszolgáltatás terén gazdálkodni, és az állampolgárok legszentebb érdekeit a roszul értelmezett pénzügyi politika martalékává odavetni. \A- budapesti ügyvédi egylet emlékX irata a birói szervezet tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház! A kassai ügyvédi egyletnek a bírósági szervezet tárgyában a mélyen tisztelt képviselőház elé terjesztett és velünk is közlött emlékiratát teljes mérvben pártolván, kötelességünknek tartjuk a birói szervezet tervezetéhez, különösen pedig a huszonötös bizottság munkálatához az igazságszolgáltatás érdekében, észrevételeinket a mélyen tisztelt ház elé terjeszteni. A hazánkban hangosan nyilvánuló közvéleményt hisszük tolmácsolni, midőn a birói szervezet mielőbbi keresztülvitelét szorgalmazzuk, roncsolt igazságszolgáltatásunk várva várt javítását czélozzuk, midőn legelső sorban a biróságok rendezését kérelmezzük, mert már-már elviselhetlen azon aggasztó, továbbra tarthatlan állapot, melyben jogszolgáltatásunk sinlődik. Igaz, hogy a birói szervezet egymaga nem fog a bajon gyökeresen segíteni, és hogy e mellett jó és codificált, a mai kor színvonalán álló anyagi és alaki törvényekre van szükségünk, de a legjobb törvény is holt betű marad, ha azt jól szervezett biróság nem kezeli, ellenben a kevésbé jó törvény hiányait is pótolhatja a jól szervezett biróság, és a gyors, lelkiismertes és szabatos kezelés. Méltó aggodalommal tölt el azonban bennünket a huszonötös bizottság tervezete az iránt, váljon a kilátásba helyezett birói szervezet azon igényeknek megfelelend-e, melyeket a közönség ahoz köt. Nézetünk szerint a tudomány és gyakorlat mai álláspontjától teljesen indokolatlanul tér el és hazai viszonyainkat félreismeri a huszonötös bizottság, midőn javaslatában az egyes birói rendszert túlsúlyra kivánja emelni a társas birói rendszer felett. Tény az, hogy a társas birói rendszer nyújtja, a több oldalú megvitatás és a szakerők öszmüködése folytán, a lehető legnagyobb biztosítékot, az alapos és pártatlan igazságszolgáltatás iránt ott is, hol rendszeresített törvények és elegendőleg képzett birák vannak. Hazánkban hol — ily törvényekkel nem dicsekedhetünk, hol — ne ámítsuk magunkat — szakavatott és megbízható bírákkal nem rendelkezhetünk oly számban, minőt az egyes bírósági rendszer feltételez, — csakis a birói felelősség és függetlenség elvein alakult társas biróságok túlsúlya fogja ismét megalapíthatni a jogbiztonságot, nem pedig az egyesbirói, különösen azon egyesbirói rendszer, mely a huszonötös bizott-