Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 3. szám - A polg. törv. rendtartás revisiójához - Észrevételei a kolozsvári ügyvédegyletnek az úrbéri s rokon birtokviszonyok rendezéséről a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatokra [3. r.]

- 27 — miből hitelezője kielégítést nyerhet, vagy nem bir. — ha igen ugy arról a hitelezőnek vagy van tudomása vagy nincsen, — ha van tudomása, foglalás alá veheti és követelése kielégítésére fordíthatja, ha nincsen tudomása és előle az adós eltilkolja, elrejti, harmadik személyekre átruházza vagy elidegeníti, ugy az adósnak ebbeli cselekvénye csalás, feltéve hogy ezen cselekvényáltal a hitelező károsodik; úgyde ezen csalás orvoslására nem alkalmas tehát helytelen eszköz a felfedező eskü, mivel a csaló a bünfenyitő vizsgáló biró elől is eltitkolandja vagyonát és a hitelező a bünfenyitő uton is csak akkor jutna kielégítéshez az eltitkolt vagyonból, ha annak létezését bebizonyítja, ezt pedig nem eszközölheti az adós felfedező esküjével, vagy az eskületétel megtagadása folytán a fenyítő eljárás megindításával. De a felfedező eskü tiltott esz köz is lenne az igazság kideritésése, mert a csalót törvényeink és az igazság értelmében esküre bocsátani nem szabad, annál kevébé kényszeríteni, pedig a csalóról fel lehet tenni, hogy a fenyítő eljárástól félvén, ennek kikerütése végett hamis eskü letételétől sem fog irtózni, ily ember azután bár mennyire fogná is magát esküvel kötelezni, hogy jövőben szerezhető vagyonát, még keresményének egy részét is hitelezője kielégítésére forditandja, esküszegövé váland e részben is. Ide járul hogy a fenyítő vizsgátatnak helye sincsen mig az alapjául szolgáló büntetésre méltó cselekvénynek tényálladéka hiányzik; ezen tényálladékot pedig nem pótolhatja sem a felfedező eskünek akár megtagadott akár hamisan teljesített letétele, mivel előbb bizonyosnak kell lenni, hogyaz adósnak volt vagyona, miből a hitelező kielégítést nyerhetett volna, és melyet'; az adós eltitkolt. — Mindezen érvek hangosan szólnak a felfedező eskü behozatala ellen. Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Senimitöszéki határozatok. — A kézadás nem helyettesitheti az esküt, l és nem fogadható el törvényes bizonyítási módj nak. (11567 sz. 1870 évi November 26.) j — A váltótörvényszék az 1840. XV. t. cz. I II. .r 18. §-ában részletezett ügyeken kivül, j más ügyekben még önkéntes alávetés alapán sem bíráskodhatok, és illetéktelen még akkor is, ha a ' törvénykezési rendtartás életbeléptetése után- helybenhagyott társulati alapszabályokban illetékes bíróságul kiköttetett. (13011 sz. 1870 évi deczember 15.) — Oly ítélet alapján, mely az alperest bizonyos ingatlan átengedésére csak a rajta fekvő zálogössszeg lefizetésének feltétele alatt kötelezi, biztositási végrehajtásnak nincsen helye. (13384 j sz. 1870. évi decz. 30.) — Az adóslevélként beperelt váltóra a i kötelezett aláírása után irt azon kitétel „zahli bar in Pesth" az adós által elfogadottnak nem | tekintethetvén, az illetékesség megállapítására alapul nem szolgálhat. (13735 sz. 1870 évi deczember 31.) Ügykimutatása a legfőbb itélőszéknek, 1870-dik évre. Beérkezett ügydarabok Elintéztetett a tanácsokban Összesen elintéztetett Összes hátralék Polgári Úrbéri Váltó Büntető Multévi hátralék 11. III. IV. V. VI. 7553 I 675 11960 435 : 3297 | 6860 ^6860* őszesen 18820 Elintéztetett ezekből a tanácsokban egyenkint 3471 1199 4670 35631 773 4336 915 268 1183 670 17713167 355 844 778 131 3522 909 12564 2900|15464 15464 Összesen 15464 Előadó működött összesen 15 15 58 ülés tartatott összesen Szabad kir. Pest város törvényszéke s egyes bíróságainak 1870. jan. 1-től 1870. decz. 31-ig bezárólag terjedő kimutatása. I. Polgári törvénvszékhez : 1870. évben befolyt 59920 db. II. Telekhatósághoz : 1870. évben befolyt 11861 db. III. Pestvárosa főbirájához (elnöki) : 1870. évben befolyt 1947 db. IV. Vidéki törvényhatóságoktól : Kézbesítés s egyéb intézkedések telteié végett befolyt . . . 14070 db. Összesen 97798 db. V. Pestvárosa fenyitőtörvényszékénél: 1870. évben befolyt 14160 db. VI. Pest bel- és lipótvárosi egyesbiróságnál : 1870. évben befolyt 24680 db. VII. Pest-terézvárosi egyesbiróságnál : 1870. évben befolyt 17006 db. VIII. Pest-józsef- s ferenczvárosi egyesbiróságnál : 1870. évben befolyt . . . • • • 14104 db. Vagyis összesen 167748 elintézendő ügydarab, melyből elintéztetett .... . . . 165769 db. Hátralékban maradt 1979 db. Ha már most egybevetjük, hogy 1869. évben 127061 darab, 1870. évben pedig 167748 darab, tehát egy év alatt 40687 ügydarabbal több folyt be, nyilván kiderül, hogy Pest városa törvényszéke s egyesbiróságainál az ügyek száma évről évre óriási mérvben növekszik, és igy csakis a városi törvényszék és egyesbirák fáradbatlan ügybuzgalmáról, és az elnöklő főbiró erélyességéről tesz tanúságot azon körülmény, hogy a befolyt 167748 ügydarabból összesen 165769 intéztetett el, és az 1871. évre átvitt elintézetlen ügydarab száma nem több mint 1979. Érdekes tudni 1870. évben Pestvárosa fenyítő törvényszéki fogdájában letartóztatva volt vizsgálat alatti s elitélt fegyenczekszáma mikép változott : 1870. évi jan. 1-én volt vizsgálat alatti fegyencz 79 fi, 10 nő ... • 89 fő. 1870. év folytán szaporodott 1993 fi, 557 nő • • • • 2550 foÖsszesen 2639 fő. Ebből részben vizsgálat alól felmentetett, részben szabad lábra helyez1216 1216 3356 ügy darab, azaz 3514 darabbal kevesebb mint a múltévben. tetett, részben más hatósághoz áttétett 587 fi, 189 nő. . . . 776 fő. Jogérvényesen elitéltetett 1352fi,357nő 1709 fő. Összesen 2485 fő. Maradt tehát ítélet nélkül . 130 fő. Felebbezés alatti . . . . 24 fő. Összesen 154 fő. letartoztatott 2550 fe1942 fő. 229 fő. 395 fő. 16 fő. 4 fő. Ezen 1870. évben gyencz közül volt : I Kómái katholikus .... Református s evangélikus Héber : Görög nem-egyesült j Görög katholikus . Összesen 2550 fő. A magyar korona tartományaiban születtek közül volt 1773 fi, 522 nő 2295 fő. Idegen 220 fi, 35 nő . . • • • • 255 fő. Összesen 2550 fő. Hasonlítsuk össze, 1869. évben volt fegyenczek számát 2332 fő, 1870. évben volt 2550 fegyenczek számával kiderül, hogy 1870. évben Pest városa fenyitő-törvényszékénél 322 fővel volt szaporodás. A marosvásárhelyi m. kir. úrbéri törvényszéknek ügykimutatása 1869. évből átvett egyes beiktatott ügydarabok száma. ... • • • 4881 1870-ben szaporodott 2823 összesen 7704 Ezen fennebbi számokból 1870-ben részint ülésen, részint ülésen kivül elláttatott 5267 Hátralékban maradt ....... 2437 Ezen ügydarabok között az érdemleges perek száma következő : 1869- dik évről maradt . . . 3674 1870- ben szaporodott . ? a perek száma összesen 3681 Ezen fennebbi perekből I-ső bíróságilag véglegesen elintéztetett : Itéletileg 919 Végzésileg elállás folytán . . 187 Egyesség folytán . . 108 összesen 1214 Ezek szerint az 1870. év végével függőben maradt érdemleges perek száma 5 2467 összesen Egyleti közlemények. * (M e g h i v á s) a budapesti ügyvédi egyletnek 1871. évi január 22-én d. u. 4 órakor az egylet helyiségeiben tartandó rendes évi közgyűlésére. Napirend: 1. Jelentés a lefolyt évi működésről. 2. Szavazatszedő-bizottság kiküldetése és az egyleti tisztikar és választmány választása. 3. Az 1870. évi számadások feletti határozat. 4. Az 1871. évi költségvetés megállapítása. 5. Az egyleti közlöny iránti intézkedés. 6. Az egyleti kezelést tárgyazó netáni indítványok. Kelt Pesten, 1871. évi január 10-én. — Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos egyleti titkár. * (A „budapesti ügyvéd-egylet" költségvetése 187l-re.) Remélhető bevétel: 41 alapító tag záloglevelei kamataiból 452 ft, 261 beltagtól 3132 ft, 26 kültagtól 208 ft, öszszesen 3792. Kiadás. 1. Segélypénztárra 10% 380 ft. 2. Szállásra 845 ft. 60 kr. 3.Szállásfelszerelésre 200 ft. 4. Szolgára 300 ft. 5. Világítás és fűtésre 150 ft. 6 Pénz-beszedőre 100 ft. 7. Kihordónak 210 ft. 8. Nyomtatványok s Írószerekre 630 ft. 9. Lapok s könyvekre 280 ft. 10. Pénztárnoki átalány 35 ft. 11. Titkán átalány 300 ft. 12. Rendkívüli kiadás és segélyekre 361 ft. 40 kr. összesen 3792 ft. Jegyzet. A 7. és 8. pontok alatt érintett összegekből egy-egy szakosztálynak 20—20 forint, — a 9. pont. alattiakból pedig 50—50 ft közvetlen rendelkezése alá adandó. Pesten, január 6. 1871. Polgár Mihály m. k. egyleti pénztárnok. Dr. Györy Elek m. k. az I. szakosztály jegyzője. Dr. G e r1 óczy Gyula m. k. a II. szakosztály jegyzője. Dr. Priedmann Bernát m. k. a III. szakosztály jegyzője. Dr. Siegmund Vilmos m. k. a IV. szakosztály jegyzője. * (A budapesti ügyvédi egylet első és második szakosztálya) mult héten tárták évi zárüléseiket. Az első szakosztályban tárgyaltatván a kolozsvári ügyvédi egyletnek munkálata az úrbéri törvényjavaslatok felett, ezen munkálat tekintettel Erdély saj^g?8 viszonyaira, az igazságügyi ministenum kiváló figyelmébe ajánltatnihatároztatott; ezen határoza nak előadójává a rendes ülésben dr. Gyory Elek ur választatott, ki a vonatkozó felirata terv dolgozásával is megbízatott, A szakosztály.. sum adások jóváhagyattak. - A másodigmko£ tályban felolvastatván a nagyváradi ug>vedi e y létnek a személyfogság W«n{íJ£Jffi ^üksétressé vált törvénvhozási intézkedéseket Ur gyaS favallata, az véleményes j elentéstétel végett