Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 14. szám - A törvénykezési rendtartás 464. §-ához - Jassik Menyhért felperesnek Debreczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata [6. r.]

— 157 — nem nyújtatnék alkalom közülök helyes választásokat tehetni, főnnebb kimutatám. Vagy talán ezáltal alkalom nyittatnék, hogy a jóravaló tehetségek magukat' kitűnő elnökökké képezhessék? Egyáltalán nem, mert hiszen az előadó s törvényszéki elnök functiója elannyira különbözik egymástól, mint például különbözik a jó drámai színészé az igazgatóétól. A eandidatus segédelőadói alkalmazásában, ha benne önképzési ösztön rejlik, kiképezheti magát jó bíróvá, jeles szakférfiúvá anélkül, hogy egy elnöki széket csak középszerű sikerrel foglalhatna is el; anélkül, hogy azon tehetségek, melyek egy elnökben mulhatlanok, legparányibb részben is kifejtetnének. Vagy előny volna e az, ha a kir. tábla hátrányai a candidatusok által földolgoztatván, ez által a közönség bizalma a királyi tábla iránt megrendittetnék ? bizonyára nem, mert azontúl, hogy a másodilletőség tekintélye lenne megtámadva, az ennek körében feldolgozott hátralékok a harmadbiróság előtt élednének föl ujolag. A t. czikkiró tervezete ellen föl lehetne még hozni, hogy a kinevezés által igazságszolgáltatásban! részvételre még fel nem hatalmazott leendő elnökök előadói minőségükben jogalappal nem birnának, hogy bennük, mennyiben csak később lennének kinevezendők, senki sem láthatná a birói függetlenséget stb. de tekintve a már előadott ellenvetések fontosságát, mind arra nincs szükség, hogy kimondhassuk, miszerint a tervezet nem fogadható el. De hát végtére is mi uton adathatnék a alkalom a szervező hatalomnak, hogy az ország összes szaktérfiai közül elnökül a legjelesebbeket szemelhesse ki; hogy módjában legyen azokat sikeresen kitanulmányozhatni ? Ez azon kérdés, mely nézetem szerint a hazai jogászkar által mindenekelőtt megvitatandó volna. Mi követeljük s jogunkban is áll követelni a szervező hatalomtól, hogy a szervezésnél oly módozatokat alkalmazzon, mely zálogául szolgáljon egy lehető jó törvénykezésnek; de e jog másoldalról azon elhárithatlan kötelezettségnek felel meg, mely minden szakférfiúnak azt parancsolja, hogy a szervező hatalomnak e nagyérdekü kérdésben tehetségeihez mérten segédkezet nyújtván, ne várja összedugott kézzel s indifferens arcczal a kedvező vagy kedvezőtlen eredményeket. kétségtelenül inkább beszámíthatók, melv nézet különben is a prrdtás 469. §-ában, mely "szerint jóhiszemű foglaltató irányában, még ha'az igény igazoltnak találtatnék is, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, részben már érvényre emeltetett. bérét és az itt általa megállapitha tóknak vélt fizetéseket 1 általán 25-ös bizottság legutóbbi ülése daczára annak, hogy érdemleges vita és határozat fenn nem forgott, igen érdekes volt, a mennyiben az igazságügyi ministernek felvilágosító előadása az első folyamodásu biróságok szervezése tárgyában kiváló fontossággal bir. A bizottság elnöke a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után előterjeszté, hogy a bizottság határozatához képest az igazságügyminister közlötte a megyékkel a bizottság által a törvényszékek és járásbíróságok számát és székhelyeit tervező munkálatot a végett, hogy az ott megállapított székhelyekhez aj községeket oszszák be. Továbbá előterjeszté, hogy a bizottsági munkálat ellenéhen egyes községektől, egyénektől és megyéktől az igazságügyministerhez és országgyűléshez nagy számú kérvények érkeztek be, melyek ezen bizottsághoz tétettek át; arra 1 százezerén y A törvénykezési rendtartás 464. §-ához. Dr. Held Kálmán ügyvéd úrtól. Az igazságszolgáltatásnak egyik főczélja az, hogy olcsó legyen. Ezen czéllal nagyban ellenkezik azonban a polg. törv. rendtartás 464. §-ának azon intézkedése, mely szerint a végrehajtásoknál az igénykeresetek beadására felhívó hirdetmény, ha a lefoglalt tárgyak becsértéke 300 frtot meghaladt, a hivatalos lapban háromszor közzé teendő. Ezen költekezést csak a kikerülhetlen szükség és a czélszerüség menthetnék. Azonban egyik sem szól mellette. Mert szükségtelen az ismeretleneket egyáltalában valamely foglalásról értesíteni, miután alig képzelhető, hogy valamely lefoglalt tárgynak tulajdonosát a végrehajtást szenvedett, kinél azt találtatik, nem ismerné és czélszerütlen, mert a hirdetvényből különben is ha csak külön értesítést nem vesz az igénylő ki nem veheti, a lefoglalt tárgyaknak minőségét, miután azok annyira körül nem irathatnak. De általánosan elismert tény az, hogy a hiv. lapban közzétett hirdetvény a legczélszerütlenebb módja stz értesítésnek, minthogy azt legfeljebb ügyvédek és birák olvassák, nem pedig magánfelek. Tudjuk gyakorlatból, hogy az igénylők a foglalásnál mindig tudva levők, és hogy igénykeresetek, daczára a hiv. lap utján közzétett hirdetvénynek, soha más mint tudvalevő igénylők részéről be nem adatnak. Felesleges költségszaporitás tehát, ezen hirdetvénynek a hiv. lapbani közzététele, mely annál súlyosabban terheli a végrehajtó hitelezőt, ha az igényt elvesziti. Miért is méltányosnak találnám ha ezen oly formán segitetnék, hogy a hiv. lapbani közzététel vagy egészen elmaradna vagy legalább a közzététel által okozott költségek a jóhiszemű foglaltatónak az igénylő által mindenesetre megtéritetnének, minthogy ennek mint okozónak hívja fel ennélfogva elnök a bizottságot, hogy ezen kérvények és felterjesztések tárgyalása iránt intézkedjék. Horváth Bold. igazságügyminister felemlité, hogy némely megyei közönség az általa kitűzött idő alatt, márczius végéig bizottmányi ülést nem tartván, a határidő meghosszabbítását kérte tőle, s ő április végéig adott hosszabbítást. Ezt tekintetbe véve, abban történt megállapodás, hogy a bizottságnak kerületenkint kiküldendő tagjai dolgozzák fel a beérkezett adatokat, de ne rekeszszék be táblás kimutatásaikat addig, mig az igazságügyminister által az illető megyékhez újra intézendő, s a tárgy sürgőssége szempontjából április végénél rövidebb határidőt szabandó felszólításban kitett határidő letelik, s azután a mint egy országos kerület táblás kimutatása készen lesz és az elnöknek bejelentetik, a rövid kivonatban előterjesztett kérvények feletti tárgyalásra hivja össze az elnök a bizottságot. E megállapodás szerint a dunáninneni kerülakbéreket. melyek íulságoknak egynem sőt inkább részben" nagyon "is csekélyeknek mondhatók. .!ert Buda-Pesten a törvényszéki elnöknek 5000 forint fizetés s 600 forint lakbér, keresk. törvényszéki elnöknek 4000 forint fizetés, 500 forint lakbér, alelnöknek 3000 forint fizetés s 500 forint lakbér, vidéki elnököknek a kategóriák szerint 300o! 25000, és 2100 forint fizetés. Buda - pesti ülnöknek 2000 vidékinek 1500. 1200 és 1100 forint fizetés, s 200 forint lakbér, királyi ügyésznek, járásbirónak úgymint az ülnöknek terveztetvén a fizetés és lakbér, és igy aránylag az alsóbbiaknak. bizonyára a függetlenséghez mérve nemcsak nem sok, sőt ellenkezőleg épen nem elég fizetésnek tűnik fel, ugy hogy "méltán félhető attól, hogy ily fizetés mellett alkalmas egyén vajmi kevés fog birói vagy ügyészi hivatalra vállalkozni. A személyzet igen mérsékelten van az igazságügyi minister által tervezve. A törvényszékeknél három kategóriát állit fel, legkisseíib. melynek kerületi lakossága százezret meg nem halad, második, melynek lakossága kétszáz ezerig számíttatik harmadik a kétfelüli lakossággal biró. Az elsőnél tervez egy elnököt, négy ülnököt, egy pótülnököt, két jegyzőt, egy iktatót, egy iroda tisztet, két írnokot, és a szükséges börtön őri és szolgaszemélyzetet. A másodiknál egy elnököt, hat ülnököt, két pótülnököt három jegyzőt, a szükséges irodai, börtönőri és szolgaszemélyzeteket. A harmadiknál egy elnököt, nyolcz ülnököt, három pótülnököt, négy jegyzőt az iroda és börtön-őri s szolgaszemélyzettel. A járásbíróságokat is három kategóriára osztja a mínisfer a legkissebbnél lenne egy járásbiró. egy aljárásbiró, két irnok, két szolga, két börtönőr; másodiknál egy járásbiró. két járásbirói irnok, három szolga, három börtön-őr. A harmadiknál egy járásbiró, három aljárásbiró, három szolga négj börtön-őr. A legkisebb járásbíróság területének lakossága husznötezerig terjed; ilyen volna a bizottság tervezete szerint 107. A második kategóriájú 40 ezer lakosságig ilyen volna 180. Legnagyobb lélek számú negyvenezeren felül lenne 40. Ezen adatok felsorolása és annak nyilvániletre Andrásy Gyula, a dunántúlira Kézsmárky i tása után, hogy azt, mennyibe került eddig az József, a tiszáninnenire Bánó József, tiszántúlira | igazságszolgáltatás, a vegyes szolgabiróságok s Stoll Károly és Ivacskovics György, Erdélyre Papp Lajos vállalkozván, az eddigi kérvények nekik átadattak. Az igazságügyi ministernek a járásbíróságok illetőségének kiterjesztését és a telekkönyvek decentralisatióját tárgyazó tervezetére vonatkozólag a curiától és a királyi tábláktól beérkezett és a tervezet ellen [irányult vélemények kinyomatni és a bizottsági tagok között szétosztatni határoztatván, csak későbben fogják a tanácskozás tárgyát képezni. Ezután az igazságügyminister tekintettel arra, hogy a bizottság az elsőfolyamodásu bíróságok fizetései tárgyában is véleményadásra van hivatva, — az alsó biróságok s királyi ügyészségek költségvetését terjeszté elő, a szerint, a mint a bizottság a törvényszékek és 'járásbíróságok számát véleményezi. E szerint azok 9 millió 127 ezer 340 forintba kerülnének évenkint. Ez összegre nézve — mint az az igazságügyi mimster előadásából kiderül — a pénzügyminister, midőn vele ez közöltetett, határozottan kijelenté, hogy ezt az ország pénzereje meg nem győzi. Csak azon arányban adhatja meg az országos igazságszolgáltatásra a költséget, melybe Lajthán tul kerül az igazságszolgáltatás. Ott 20 millió lakosság után az igazságszolgáltatás 15 millióba kerül. Magyarországban 13 millió lakos után nem adhat aránylag 10 milliónál többet. Összesen pedig, ha ezen alsó bírósági költséghez a felsőbb törvényszékek, közvádlók, sajtóbiróságok, fegyintézetek négy milliónyi kiadását, vesszük az összes igazságszolgáltatásra Magyarországban 13 millió lenne resolválható. Ezen vélemény ellenében azonban az igazságügyi minister kifejté, hogy Lajthán tul már a közjegyzőség is életbe van léptetve, mely intézmény igen megkönnyíti az alsó biróságok munkáját. Nálunk még ez intézmény nincs behozva, nincs közvetlenség és szóbeliség, tehát kezdetben drágábbnak kell lenni az igazságszolgáltatásnak s csak idővel, ezen könnyítő módok behozatalával lehet lejebb szállítani a biróságok, személyzetét. A minister továbbá közlötte a lajthántuli biróságok, ügyészségek fizetését, lakmas «a közigazgatással egybekapcsolt viszonyok miatt tisztán meghatározni alig lehet, csak hozzávetőleg hatodfél millióra tehetni, és tekintettel arra hogy, az eredeti javaslat szerint az alsóbiróságok költségvetése 6939470 forintra rúgott: abban történt megállapodás, hogy ezen adatokat nyomtatásban osztassa ki az igazságügyminister a tagok közt, hogy kiki megtehesse egybevetéseit, s aztán az elnök által kitűzendő bizottsági ülésben megfontolás alá vétessenek minden körülmények s leginkább a törvényszéki, és járásbirósági illetőség kérdése, mint a mely a fizetések kiszabásánál irányadó. Mindenesetre csak kívánatos, hogy a 25-ös bizottság a járásbíróságok illetősége sat. tekintetében a közvélemény és a szakértők félreérthetlenül nyilvánult aggályait kellő tekintetbe vegye, és hogy ugy a bizottság, mint a minister tervezeteikhez mereven ne ragaszkodjanak, mert ha valahol ugy a birói szervezetnél elmaradhatlanul és évtizedekre orvosolhatlanul megboszulná magát a közvélemény ignorálása. í Jassik Menyhért felperesnek Deb•freczen város közönsége ellen folyamatban lévő zálogváltó perének vázlata. Közli Egri Endre főügyész ur. y (Folytatás.) A 6-ra. A keresetlevélnek azon kitételét, miszerint a jelen zálogváltási perben a kérdéses és birtoknak a zálogbeli kiváltásán tul, egyszersmind mellesleg az illető záloglevelekben foglalt némely, — mint teljesíteni physice lehetetlen — feltételek, és igy törvénytelenek (milyenek az A. alattinak 2-k a B. alattinak 3-ik a C. alattinak 5-ik a D. alattinak 4-ik pontjaiban foglaltak,) melyek szerint egy háromszázad óta osztatlan állapotban levő. mintegy 24,000 catastralis holdból álló, s több száz család örök jogát képező birtokból egy Isten tudja hányad ezernyi ratahtást. azon rátalitásnak mennyiségét és holfekve-