Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 1. szám - Jogeset. Felsőbánya városának a m. k. bányászati kincstár elleni szerződés teljesitési ügye [1. r.]

a ministerelnök budgetjébe vétessék fel, minek ellenében Bp. a „P. L."-ban erélyesen reclamálja ez összeget az igazságügyi minister számára, mint a kinek ressortjába tartozik szerinte kizárólag a codificatio, ugyanezt érveli a „P. N.u is miga„N.f.L." és a „R." egy az összes ministenumok codificáló munkálatainak teljesítésével megbízandó államtanács felállítását sürgeti. (Mi megvalljuk a codificatio tágasb értelmének megfeleló'leg magunk is egy, hogy ugy mondjuk egyetemes codificáló testület felállítását óhajtjuk — neveztessék az azután államtanácsnak, vagy egyszerűen codificáló bizottságnak — mely hivatva lenne az összes ministeriumok törvényalkotó munkálatait teljesíteni, azaz mindannyi ministerium törvény vázlatait alkotni, mely azonban mint ilyen hivatásánál fogva minden megkívántató függetlensége mellett is, csak az összministeriumnak lenne alárendelhető. A szűkebb értelemben vett codiíicatió létesítésére azonban természetesen egy önálló és független szakemberekből alkotott kisebb hatáskörű testület felállítása is tökéletesen elégségesnek mutatkozik, a mely kizárólag az állam és magánjog anyagi és alaki részének feldolgozására volna hivatva, mely azonban ismét csak az igazságügyministeriumnak lenne alárendelhető, mert ennek eminens hivatása az anyagi és alaki állam- és magánjog alkotása és fejlesztése. — A fennforgó viszonyok között — bármennyire óhajtanók is a codificatio gyökeres reformját — a szűkebb hatáskörű testület szervezése is nyereség lenne reánk nézve s igy ennek felállítását is örömmel fogjuk üdvözölni. Szerk.) A „Pester Lloyd-ban Dr. Bródé Lipót ur egy jogesetet közöl, mely legközelebb a semmitőszék eldöntésének tárgyát képezendi. Az eset a következő: Egy részvénytársulat telkeket vevén. azokat nevére telekkönyveztette, utóbb e telkeken gyári épületeket emelt, ezekben gépeket felállított, de az épületek létezését telekkönyvileg ki nem tüntette. Adósságokba keveredvén a társulat, ezek egy része telekkönyvileg bekebeleztetek, természetesen már miután az épületek a telekkönyvezetttelkeken fennállottak és ezekben a gépek elhelyezve voltak, — más része az adósságoknak nem kebeleztetett be. — Miután a társulat azonban lejáratkor kötelezettségeinek meg nem felelt, azon hitelezők kik bekebelezést nem nyertek, beperelték sőt végrehajtást is intéztek ellene, és ezen pusztán ingókra elrendelt végrehajtás foganatosítása alkalmával a gépeket is, melyek befalazva sat. voltak, lefoglatlatták; a jelzálogos hitelezők a befalazott és a fenékföldbe helyezett gépeket ingatlanoknak tekintvén, melyek ingókra rendelt végrehajtás utján le nem foglalhatók, az oszt. polg. tkkönvvnek nálunk jelenleg is érvényben levő 293. 294. és 297 §§. valamint a perrendtartás 423. §. értelmezése nyomán a foglalást megsemmisíttetni kérték, a végrehajtatók azonban abból indulva ki, hogy sem az épületek, sem a gépek telekkönyvezve nincsenek, a lefoglalt gépeket jogosan hiszik ingókként lefoglalhatóknak és biztosan remélik, hogy a foglalás ellen intézett semmiségi panasz elvettetik. (A jelzálogos hitelezők felfogását közlővel egyetértőleg magunk is osztjuk, mert az kétségtelen törvényen alapul, míg foglaltatók érvelése nézetünk szerint világosan törvénybe ütközik. Szerk.) A „P esti Napi ó"-ban panasz emeltetik azon semmitőszéki döntvény ellen, mely az ügyvédsegédeket a gyakorlat egyik leglényegesebb mozzanatától foszja meg, t. i. a tárgyalások ellátásától. (A panasz minden esetre indokolt, mert az ügyvédi gyakorlat egyik fötényezőjét képezik a tárgyalások, és ha azoktól elzáratnak a joggyakornokok, és igy a Iheoreticus képzettség helye3 alkalmazásának elsajátítása részükre lehetlenné válik, — akkor az ügyvédi gyakorlat, az irodai munkálkodásnál továbbra nem terjedvén, csak egyoldalú és félszeg maradna, hogy pedig az ily gyakorlat a czélzott sikert nem biztosítja, azt bővebben igazolni sem kell; kétséget nem szenved azonban hogy az ügyvédsegédek csak főnökeik ellenőrködése és ezek felelőssége alatt tárgyalhatnak. Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmitoszéki határozatok. — Az előjegyzett követelés behajtása, habár az előjegyzés igazolásával kapcsolatosan is. akár alperes személyes bíróság akár azon bíróság által eszközölhető, melynek területén az ingatlan fekszik, a választásnak azonban csak ha! son bíróságok kőzött van helye. (10262 sz. ' 1870 évi november 2.) ! — Oly árverés semmis, melyről csak az azt i rendelő végzésnek és árverés megtartása utáni időben tett kézbesítése által értesíttetik alperes. (10656 sz 1870-évi november 23.) — Eendes perekben alperes meg nem jelenése folytán a perrendtartás 111. §-ának alkalmazásakéretvén,a bíróságnak nem áll jogában a bizonylatieljárást megindítani az az a felperesileg hivatolt tanuk kihallgatását elrendelni. (10989 sz. 1870. évi november 25.) — Olyan becsületsértési perek, melyekben 30 frtnál több sértési dij nem követeltetik, a községi biróságok illetősége alá tartoznak. (11659 sz. 1870 évi november 25.) — A biróságok illetéktenlesége miatti kifogás magánál a tárgyalásnál is előadható, ha nem rendes kereset, hanem csak egyszerű kérvény adatott be, s a törvényszék nem perfelvételre, hanem csak a folyamodó ellenfelének meghallgatására tűzött ki határnapot. (4575 sz. 1870 évi deczember 3.) — A közalapítványi uradalmak elleni keresetek csak a közalapítványi ügyigazgatóság ellen intézhetők, nem pedig az uradalmi fotisztségek ellen. (12517 sz. 1870 évi deczember 7.) Egyleti közlemények. * (Meghívás.) A budapesti ügyvédi egyí let negyedik szakosztálya f. é. január 4-én esti l 6 órakor az egylet helyiségeiben ülést tart, j melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Tanács1 kozás tárgyai: A kivonatos és kivonat nélküli ! perelőadás iránti szakosztályi előadói vélemény; a szakosztályi évi számadások. Pest 1871 évi január 2-án, elnöki megbizásból Dr. Siegmund Vilmos, szakosztályi jegyző. Kinevezések, választások, áthelyezések kitüntetések és nyugdíjazások. * (Az i gaz s ágü gymini s ter) Szijjártó Zsigmond váltótörvényszéki jegyzőt a legfőbbitélőszékhez tanácsjegyzővé; Jankovich Dénes pénzügyministeri segédfogalmazót a m. kir. curia semmitőszéki osztályához segédfogalmazóvá ; végre Dezső Mihály kir. táblai segédfogalmazót ugyanazon minőségben a pesti kir. váltótörvényszékhez nevezte ki. * (Röszner Jenő) pénzügyministeri osztály tanácsocs nyugdíjaztatott. * (A pestvárosi törvényszéknél) megürült jegyzői állomásra nem kevesebben mint negyvenhatan folyamodtak; a törvényszék részéről ez állomásra Hüv ös Károly, Csery Kálmán és Dr. Preiszler György tollnokok jelöltettek ki. Vegyes közlemények. •(Legújabb csődök.) Pest váró störvényszékénél: Wolf és Waldmann czég ellen, perűgyelő Dr. Reich József, bejelentési határidő martius 29—31 tömeggondnok választás Jan. 13. — P o 11 Lipót és Róza hitestársak ellen, perügyelő dr. Pauler Gyula, bejelentési határidő martius 22—24, tömeggondnok választás jan. 12. * (Legújabban következő törvények szentesittettek:) az 1871. év jan. és febr. hónapjaira vonatkozó índemnityről, — a jövedelmi-, föld-, ház- és személyes kereseti adóról, _ a dohányjövedékről, — a czukoradáról, — bor- és husíogyasztási adóról, — a pénzügyi törvényszékekről, — a bélyeg- s illetékek-, valamint a dijakról, — az adók biztosításáról s behajtásáról, — a házközösségéről szóli szerződések bélyegmentességéről Horvát Szlavonországban, ^- végre a pesti sugárútról szóló törvények. * (Megyei számvevőszékek.) Az 1848. XI. törvényczikk 5. §-a rendeli, hogy a megyei számvevőszékek az árvái és birói számadásokat megvizsgálják s ezek felett Ítéleteket hozzanak, melyek II. folyamodásilag a kir. itélő- és a báni táblához felebbezendők. Az 1848-ki törvényhozásnak ezen intézkedését a megyék s a megyei törvényhatóságok újra felélesztése alkalmával némely megye ismét életbeléptéié és a fentebb hivatkozott szakasz rendeletének megfelelő számszéket szervezett, mely az érintett számadásokat megvizsgálta, ítéleteket hozott és foganatosított mint bármely más elsófolyamodásu törvényszék Az 1868. L1V. törvényczikk azonban azon rendeletével, hogy a megyében a polgári ügyekre nézve a bíráskodást elsőfolyamodásilag a szolgabíró esküdttársával s a megyei törvényszék gyakorolják; az által továbbá, hogy a kivételes bíróságokról szóló 21—28. §-okban birói hatósággal biró megyei számvevőszékekről említés nem tétetik; végre azon általános elvnél fogva, hogy a későbben hozott törvény a hasontárgyu előbbit rendszerint megszünteti, a megyei számvevőszékek birói hatáskörét megszűntette. Mindamellett némely megye számvevőszéke tovább is bíráskodott és csak legújabban semmisittetett meg a semmitőszék által egy ily számvevőszéki ítélet, mint azt lapunkban is érintettük. Ezen semmitőszéki határozat ellen most az illető megye a belügy ministeriumn ál panaszt emelt — melynek miképi elintézése iránt a fennebbiek szerint alig foroghat fenn kétség. * ((A felekezetnélküliek esküje.) Bécsben, hol három év előtt még a konkordátum nyűge alatt éltek, a felekezetnélküliekre nézve eltörlik az esküt. A főtörvényszék egy előfordult eset alapján ugyanis azt indítványozta az igazságügyministernek, hogy a törvénybozá3 utján hasson az eskü eltörlésére a felekezetnélkülieknél, miután az állami törvények értelmében senkit sem lehet vallási tett elkövetésére kényszeríteni; oly egyének tehát, kik istent nem ismerik el a legfőbb lénynek s igy azt tanúul sem hívhatják fel, eskü helyett ünnepélyes kézszorítással erősítsék állításaikat. * (A népszámlálás napjaiból) eredő perről értesül az „Ellenőr" mely a napokban fog eldőlni a királyi tábla előtt. Egy oláh falu lelkésze ugyanis az életkor rovatba 7 évesnek irta be magát. Az összeírást eszközlő kisbirótól e miatt megtámadtatván, azt felelte, hogy az ő időszámításához senkinek semmi köze. A nap sem egyformán süt mindenkire s az ő esztendeje nem 365 napból áll, mint a másé. Az érv nem győzte meg a kisbirót s a szóvitának tettleges folytatása lett, mire nézve az ottani bíróságnak kellett ítéletet mondani. Ebbe azonban a vesztő fél nem nyugodott bele s igy került a pör feltornyosodott irományaival együtt a pesti királyi tábla elé. * (Pest város vizs gál a ti fogházának állapota.) A vizsgálati fogház a soroksári-utczában van egy bérház udvarán, hol az épület földszinti és földalatti üregei börtönné alakitvák. Az egyes tömlöczök ajtain meghajolva kell átbújni. A szegletekben az ürítő csöprök 17—18 embernek szolgálnak használatul, ugy, hogy az ajtó felnyitására bűzhödt levegő csap ki. A ventilatió pedig téli időben is csak az ablaknyitás primitiv módján eszközölhető. A foglyok sétahelye az épület mögött levő négyszögletű és deszkákkál készített szemetesudvar, mely bokáig érő hóval és mocskos vizzel van teli. A fürdő-szobák részére már kijelöltettek ugyan az alkalmas helyiségek, de még mindig csak in spe léteznek. Egy két javítás ugyan történt, mióta az igazságügyminister átvizsgálta a helyiségeket, igy az ellátás jobb, a 20 éven alóli ifjak külön szobában záratnak el, de a fentebbi leirás még mindig nagy nyomorúságra mutat, melyen Pest város erélyes főbírája mint biztosan hiszszük segíteni nem késend, mert ily helyiség mellett a vizsgálati fogság valóságos börtönbüntetésnél is súlyosabb. * (Az ügyvédi vizsgát) a lemult évnegyedben 96 jelölt tette le sikerrel. * (Heves és Szolnok megye) évnegyedes bizottmányi közgyűlésein következő kimutatások terjesztettek elő: a) Az egri törvényszék elnöke részéről: A polgári törvényszékhez az év folytán beérkezett s a mult évről hátralékban maradt ügydarabokból elintéztetett 7889 db, hátralékban van 490 db. A telekkönyvi törvényszékhez beérkezett s hátralékban maradt darabokból elintéztetett 8400, hátralékban van 350. A fenyítő törvényszékhez beérkezett s hátralékban maradt darabokból elintéztetett 2416 hátralékban van 98. A számvevői törvényszéken mindazon birói s árvaügyi számadások, melyek a számvevői hivatal által előkészítve beterjesztettek, el is intéztettek, s igy itt semmi hátralék sincs. Elintéztetett pedig az egész évben birói számadásokra vonatkozó ügydarab 286, árvaügyi pedig 149. Elnök másodalispáni külön ügjdarabok száma az egész évben 2058; ezek mind elintéztettek, csak a folyó 10 db maradt hátralékban, b) A szolnoki törvényszék elnöke részéről: Mult évről hátralékban maradt 706 polgári, 244 fenyítő, 33 telekkönyvi ügydarab, a folyó évben pedig beérkezett 4J1U polgári, 1505 fenyítő, 4514 telekkönyvi darab. Ugyanitt a rablétszám: 101. * (Egy késedelmes adófizető.) A kir. pénzügyministerium az igazságügyministenumot felkérte, hogy az illavai országos fegyintézet után 1859. évtől egész 1870. évig felgyűlt 132000