Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Magyar lélek - magyar munka [könyvismertetés] - Törökország helyzete

MAGYAR KÜLPOLITIKA Törökország helyzete. Irta: dr. Sármándi Sándor Most, amikor az afrikai harcok nagy arányban kibontakoznak és Törökország új választások előtt áll, mindenképen érdemes ezen Európából csaknem teljesen kiszorult ország helyzetét vizs­gálnunk Tiszta képet azonban csak akkor ka­punk, ha a történeti múltját és a jelenlegi külpoli­tikai vonatkozásait egyaránt figyelembe vesszük. Törökország kegyeiért vetekedtek és vetekednek ma is a nagyhatalmak, nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy a török birodalom ter­mészetesen saját szemszögéből nézi a világesemé­nyeket. Általában úgy tekintenek Törökországra, mint egy virágzásán és nagyhatalmán túljutott nem­zetre, melynek szerepe a nemzetközi politikában meglehetősen alárendelt. Vannak ellenvélemények is, már pedzették a közelmúltban a félhold feltá­madását, ez azonban legfeljebb távöli történeti le­hetőség. Külömben is tudjuk, hogy Törökország már .Musztafa Kemal pasa alatt szakított a szigorú mohamedán tradícióval, megszüntették a nők lefá­tyolozását és bevezették a latin írást, mindazonál­tal a mohamedánizmusnak elég nagy tábora van anyaországán kívül is, nem tarthatjuk tehát telje­sen kizártnak a mohamedán erők összefogását. Törökország az elmúlt világháborúban a köz­ponti hatalmak oldalán küzdött, de végeredmény­ben véve nem egészen osztozott a vesztes államok sorsában, hanem Kemal pasa vezetésével lerázta az ellenséges igát és tulajdonképen első volt, mely a béketerveken rést ütött. Törökország eredmé­nyes háborúja azonban nemzetközi vonatkozás­ban nem terjedt tovább, ezért — noha rést ütött a békediktátumokon — nem támadta azokat alap­jukban véve meg. Az ántánt, noha számításait a török öntudat bizonyos mértékig keresztülhúzta, nem tartotta érdemesnek a közelkeleti kérdést új­ból megzavarni, Törökország tehát konszolidáló­dott. Kemal országa nem akart tovább hódítani, megtalálta helyét a győzelme után kivívott határok között. Inönü elnöklete alatt pedig változatlanul haladt a nagy, elhalt vezér nyomain. Legutóbb is azt hangoztatta, hogy nincsenek területi igényei, de viszont nem engedi meglévő jogait semmilyen irányban csorbítani. Minden semlegességét megőrzött európai or­szág komolyan mérlegelte a helyzetet. Hogy Svéd­ország kívül maradt a háborún, abban kétségkívül annak is szerepe volt, hogy az északi német hadjá­rat gyorsan végetért, a keleti front pedig most már olyan széles, hogy a hadmüveletek ott bonyo­líthatók le. Svájc központi helyzete ellenére is a szigorú semlegesség mellett tartott ki, még bel politikájában sem simult hozzá a tengelyhez, de közelében sincsenek harcok. Portugália nagy gyar­matbirodalmának bevonásával építette ki szigorú semlegességét. Törökország csak kis mértékben európai állam, de távol áll — legalább is egyelőre a nagyázsiai mozgalomtól, az európai érdekelt­ségektől, ellenben kevésbé, tehát nem lehet azt mondani, hogy a jelenlegi háborút páholyból nézi. Irodalom Magyar lélek — magyar munka. Radisics Elemér szerkesztésében olyan dísz­munka jelent meg, mely összefoglalóan és szemlél­tetően mutatja a magyar szellem munkáját európai életének ezer esztendeje alatt. Nap jainkban a harc — nagyrészben — Európa fogalmának értelmezéséért folyik. Mii jelent Európa fogalma? Mettől meddig terjed Kurópa? Mik az ismertető jelei? Ezt végeredményben mégis a szel­lem dönti el. Hol van Európa? Ott, ahol a magasba vágyó lélek, a nagyot és szépet teremteni akaró és tudó szellem lakik. A fegyverek helymeghatározása mellett annak a nyilt és sima diplomáciának is szerepe van, mely a szellem fegyvereivel (küzd és nemes propagandá­jával hathatósan segít a küzdő hadseregnek. Ez a diplomácia és ez a propaganda, mely mu­tatja, hogy a magyarság szerves alkotórésze az európai kultúrának, a küzdő nemzetnek mintegv a szellemi fegyvereket, a lelki okokat szolgáltatja. Kgyetlen utalás, vagy ujjmutatás az ilven érve­lésre és nem kell tovább bizonyítani, mit alkot­tunk, mit védünk, mit akarunk fenntartani Euró­pában. E könyv bizonyítja, hogv Európa nemcsak földrajzi, hanem szellemi hazánk is. Nemc-ak kap­tunk tőle, adtunk is neki. Azt mondhatnók, hogy a betű és a magyarság \ érhelileg tartoznak együvé. Soha, bármily mos­toha .sorsban sem feledkeztünk meg a szellemről. Költőink ikatonák voltak és megfordítva. Mátyás király hatalmának emlékét legjobban csodálatos könyvtára tartotta fenn s ha Corvinái­nak egy-egy elhurcoilt kötete hazakerült, úgy érez­tük, hogy vallóságas diadalban, igazi revízióban volt részünk. A Magyar lélek — magyar munka című könyv szabad, szárnyaló és mégis hiteles összefoglalása a magyar kultúrának szinte a Corvinák díszes ki­állításában. A könyvnyomtatás gépi munkájának legfőbb törekvése, hogy utóiérhesse a kézimunka töké'e­tességét. A nyomdatechnika haladása, még a leg­olcsóbb képes kiadvánvokban is. erre utal. A gép szolgálni akarja az ember szomját a szépség után. Radisics Elemér könyve nemcsak tartalma, ha­nem külseje, remek képei, nemes betűi, gondos szerkesztése révén is a magyar kultúra fényes bi­zonyítéka. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom