Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - A nemzetközi jog jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA A ÜAOYAK REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM. 5. S Z. BUDAPEST 1945 A nemzetközi jog jelentősége. Törökország egyetemi nemzetközi jogi tanszéket állított fel és ennek, fontosságát kie.neite azzal, hogy az avató beszédet a török külügyminiszter mondotta. —Vájjon, — kérdezte beszédében a török külügyminiszter — most, mikor úgy látszik, a jog minden nyoma eliünt a világból, helyénvaló-e felavatni a nemzetközi jog intézményét? A nemzetközi jog fontosságának és elvi töretlenségének kiemelése és hangsúlyozása ma, talán, fontosabb, mint valaha. Hiszen Krisztus maga mondotta: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, mert nem jöttein az igazakat hívni, hanem a bűnösöket." A nemzetközi jog tanítása és fontosságának megmutatása ma sürgetőbb, mint valaha. Ma. mikor szinte az egész világ háborúban áll. és kivétel nélkül minden nemzet a háború közvetlen, vagy közvetett hatását szenvedi, mint a vízözönböl az Ararát hegye, mentőoromként a nemzetközi jog szelleme int felénk. Törökországnak elmúlhatatlan dicsősége lesz. hogy a nemzetközi jog eredményeinek elhomályosulása idejében tisztán ragyogtatta fel a nemzetközi jog elvi értékeit és ezzel mintegy a jövő útjára mutatott. Az egész világ érdeklődése azt keresi, milyen lesz a jogrend a háború után, — és, miután megtanultuk a háborúra való előkészülést, most meg akarjuk kezdeni a békére való előkészülés nem kevésbbé nehéz feladatát. Ebben a feladatban a legnagyobb szerepet a nemzetközi jog viszi. A törvényesség helyreállításának megkísérlése — mondotta megnyitó beszédében a török külügyminiszter — a leghatékonyabb eszköz annak az anarchiának elnyomására, melyet ma propagálnak. Ha eddig azí hittük, hogy a nemzetközi jog tudósok magánszórakozása, vagy diplomaták politikai alchimiája. most már tudnunk kell. hogy ez minden népnek, sőt minden embernek kenyere, szabadsága és élete. Meg kell tanulnunk, hogyan kell a népeknek egvmás"mellett élniök békében, mert az igazat meghallva, ezt, még mielőtt igazában megtanultuk volna, elfelejtettük. A nemzetközi jog elismerése, hite. tanítása, gvakorlása nem. mint sokan hiszik, kerékkötője a népek életének. A nemzetközi jog nem jelenti a nének lelkének, vérének megalvadásá*. sea) a ie'cn állapot megdermeszrését, ami ellenkezik minden nép élettanával. Éppen Törökország példája mutatta meg a lausanne-i szerződésben, hogy a nemzetek egymásközti jogi igényei békés úton is elérhetők. Mintahogy Törökország a lausanne-i tárgyalás alat; kitűzte külügyminisztériuma ormára a nemzetközi jog lobogóját, nekünk is örökké magunk előtt kell látnunk ezt a lobogót. A nemzetközi jogtudomány a keresztény művelődés virága. De éppen, mert az, van benne egyetemes terjeszkedési vágy. Mindenhová el akar szállni, üdvösségéből mindenkit részeltetni. A nemzetközi jog általános kiterjeszkedése az emberi jogok teljessé válását jelenti. Míg a nemzetközi jog minden népre ki nem terjeszkedik, míg mindenütt jelenvalósága fel és el nem ismertetik, addig minden ember — kivétel' nélkül — rabszolga egy kicsit. Talán szabad a Föld egy pontján és bizonyos szűk feltételek között, de jogtalan és rab másutt. Talán mozoghat egy szűkebb, vagy tágabb karámban, de tiltott terület neki minden más hely, mely fölött az egyetemes jog. ahogy a nemzetközi jogot nevezni kellene, nem feszül. Mert ne higyjük, hogv — mivel a nemzetközi jog ma csak államoknak államokkal való jogi cselekedeteivel foglalkozik, a nemzetközi jog nem mindnyájunk kincse és birtoka. A nemzetközi jog egyetemessé válása jelenti a Föld jogi felfedezését a földrajzi fölfedezés után. Mintahogy a földrajzi fölfedezés előtt el volt előttünk zárva az újvilág, úgy vagyunk most is bezárva egy szűk jog herkulesi oszlopainak zsugorodott világában. ^z ember télies földi szabadsága a nemzetközi jog teljességétől függ. A nemzetközi jog, végeredményben, szabadságunk, tehát emberi méltóságunk teljessége. Az így felfogott nemzetközi jog pedig egyúttal a béke leghatalmasabb rendező elve is. Az oly nagy erőfeszítés, mint a mostani világháború, eredménye nem lehet valami kicsinyes, rendszertelen változás. Ez méltatlan volna az áldozatokhoz, melyeket az emberiség hozott. Ez az eredmény nem lehet sem ötletszerű határeltolás, vagy nyersanyag elosztás, nem lehet pusztán a pénz ráncbaszedése, még a szociális javítások sem mutatkozhatnak végső és legfőbb célként. Mindez magában méltatlan és kicsinyes volna ily ropnant erőfeszítéshez mérten. A háború után. — minden gondolkozó és minden igazi államférfiú érzi ezt, — az embereknek meg kell tanulniok. hogyan kell méltányosan egymás mellett élniök. Hogyan lehet az emberi kultúrát, az emberi méltóságot megóvniok. hogy nc mondiuk. megtalálniok. Ha nem ismerjük el a nemzetközi jogot és parancsait, akkor hiába volt minden szenvedés. Ak-