Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Az ismeretlen Korzika

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Más országokban is ismert volt a régi világban a vendetta vagy vérbosszú, de Korzikán még a közelmúltban, sőt olykor még napjainkban is előfordul. Hajdanában a korzikai olyan volt. mint a vad. A hegyekben éltek és sokan rablásból tartották fenn magukat. Betyárbecsület volt bennük, mert ha valamelyikük elkaparintott egy-egy földet, vagy megszerzett magának rablótámadásból egy házat, azt nem vette el tőle a másik, de sok>zor egészen jelentéktelen sertésért képesek voltak bosszút esküdni és a sértő egész családját kiirtani. Elősegítették a korzikai rabló munkáját a járhatatlan utak. Viszont fenn a hegyekben is tej jel-mézzel folyó kánaánt találtak. Ugyanis tej. méz és hús volt a főtáplálékuk. melyek be szerzésére nem kellett lemenni a városba. Érdekes volt, hogy becsületességükben annyira mentek, hogy az állataikat jelzéssel látták el és ahhoz más nem nyúlt. A génuai igazságszolgáltatás igen gyenge volt és a gyilkolást nem büntette szigorúan. \ vérbosszúban ők igazságszolgáltatást láttak, melyet maguk gyakoroltak. A vendetta valóban egy barbár igazságszolgáltatás volt. A korzikai szerette a hazáját és a családját. És éppen ezen szerette a vérboszszút alkalmazni, hogy szeretettjein esett sérelmet megtorolhassa. A korzikai a vendettát dalokban fejezte ki, a bosszú dala sokszor messzire elhangzott a hegyekből egészen a tengerpartig. A dal szövege legtöbbször az elesett panasza volt. A gyilkos kettőtől félhetett, az igazságszolgáltatástól, kik a gaztettet megbosszúlják. A gyilkos az értől, ki a gaztettet megbosszulja. A gyilkos az erdőbe menekült és ott elrejtőzve élt. A gyilkos hozzátartozói viszont felfegyverzik magukat, bevonulnak házaikba és körülötte őrszemeket állítanak ki. A vendetta alatt állók élete nyomorúságos volt. Sokszor 10—15 évig is élték ezt a félemlített életet, mert a korzikai nem felejt. A korzikai barát volt életre és halálra, de egyben ellenség is életre és halálra. A sziget nagyon sok értéket és még több érdekességet rejt magában. A korzikai városokban oly élet folyik, mint minálunk egy kisebb vidéki városban. Sok idegen szót hallani a városokban, ami azt bizonyítja, hogy van idegenforgalma. A kis szigeten öt városka van: Bastia. Ajacció, Calvi, Corte és Sarténe. Ajacció a sziget főhelye, híressé vált, mert itt született Bonaparte Napóleon, ki nagyon szerette ezt a helyet és sokszor visszajött, de még többször visszavágyott erre a helyre. Bastia a legnagyobb városa és itt van a sziget legforgalmasabb kikötője. A kikötő jobb oldalát hatalmas fekete szikla zárja el, melyet a nép Leone-nak nevezett el. mert egv oroszlánhoz hasonlít. Bastia nevét a üénuaiak által épített bástyáiról nevezték el. A génuai kormányzónak itt volt a székhelye. 1799-ben, amikor a franciák megszállták a szigetet, akkor is Bastia maradt a főhely, csak ezután lett a fővárosa Ajacció. Szellemi, ipari és kereskedelmi központja ma is Korzikának. A két város polgárai irigyek voltak mindig egymásra. A Via Traversen hat-hét emeletes keskenv házak vannak. A város összes utcái márványkőből vannak kirakva, melyet a szigeten bányásznak. A márványnak vöröses színe van és így érdekes színt ád az utcáknak. Az igazságügyi palotája is márványból épült, de, dacára bőséges márványbányáinak, a házak nagyrésze mégsem épült belőle. A város háttere pompás látvány. Narancs, citrom, gesztenye és mandulafák váltakoznak a csodásan zöld olajbogyókkal. De a többi város is hasonlóan romantikus, a tengerpartja és a városok mögött elterülő hegységek felejthetetlenné teszik az idegennek Korzikát. Hősi halál, l'app Sándornak, Módos József vezlrigaZgató személv; titkárinak hősi halála nemcsak a Magyar I'amutipar Kt.-nak, amclvnck közszeretetben álló tisztviselője volt. hanem az egész textiliparban és sajtóban is őszinte, mély részvétet keltett. Papp Sándor néhány évvel ezelőtt került a vállalathoz, ahol fiatal kora dacára, a reábízott sok körültekintést és tapintatott igénylő titkári teendőket a legnagyobb odaadással és hozzáértéssel látta el. A szimpatikus fiatalember rövid idő alatt sok barátot szerzett, akik mind szerették és becsülték benne a vállalat iránt való őszinte, maradéktalan munkakészséget és odaadását. Papp Sándor a múlt évben vonult be, eleinte sűrűn érkezett hír róla. majd idén az év elején értesítés jött, hogy megsebesült, Ezután hosszú ideig nem jött értesítés, majd megérkezett a híradás, hogy a donmenti harcokban kapott súlyo* sebesülése következtében március 21-én hősi halált halt. Papp Sándort, aki tartalékos zászlós volt, özvegy édesanyja és menyasszonya gyászolja. A MAGYAR-OLASZ BA&K RÉSZVÉNYTÁRSASÁG igazgatósága április 14-én Cav. do Gr. Cr. Romanelli Guido olasz királyi ezredes elnöklete alatt tartott ülésén megállapította az intézet 1942. évi mérlegét. A fontosabb mérlegadatok a következők: a takarékbetétek és folyószámlabetétek 115,605.060.01 pengős összege az elmúlt évi jelentéssel szemben nem mutat számottevő változást. A váltótárca az állam által a mult évben kibocsátott kincstári jegyek átvétele folytán 83,333.946.12 pengőre emelkedett az 1941. évi 71,144.718.41 pengővel szemben). Az adósok 32,167.674.97 pengő összegű tétele, egyrészt korábbi inmobil kihelyezések, másrészt rövidlejáratú igényhitelek viszszafizetése folytán, csökkent. Az értékpapírok és érdekeltségek 4.031.673.77 pengő összege csaknem változatlan maradt. Az államadóssági kötvények összege a rendszeres törlesztések következtében visszaesett, mig az ingatlanok tétele: 2,325.132.04 pengő, nem mutat említésre méltó változást. A záloglevelek jelzálogkölcsönök visszafizetése következtében az. 1941. évi 21,284.741.66 pengőről az 1942 évben 20,617.150.09 pengőre csökkentek, mig a kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök tétele 11,503.211.66 pengő volt az előző évi 12.001.299.46 pengővel szemben. Az elmúlt évben új jelzálogkölcsönöket nem folyósítottak. A forgalomban levő záloglevelek és kötvénvek összege az 1942. év végén 28.966.781.20 pengő. Az intézet összforgalma az előző évi 3.872.987.000 pengőről 4,353.459.000 pengőre emelkedett. A költségek, rendes leírások, a régi nyugdijasok nvugdijainak fedezése, valamint a tisztviselők rendkívüli fizetéspótlékából és a végkielégítésekből eredő kiadások elszámolása után, az elmúlt üzletévben az üzletvitelből elért nyereség összege í.034,331.003 pengő, ehhez járul az áthozott nvereség összege, 349.627.13 pengő, a nyereség tehát összesen 1,383.958.16 pengő. A régi nyugdíjasok nyugdijtartalékának juttatott 510.000 pengő összegű javadalmazás levonása után 873.958.16 pengő nyereség ma/adt rendelkezésre, amelyre vonatkozólag az igazgatóság a közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogv 20.147.33 pengő az ingatlanértékcsökkcnési tartalék és 500.000 pengő az elismert vállalati nVugdíjpénztár javára fordíttassák, mig A fennmaradó 353.810.83 pengő az új számlára vitessék át. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János-