Magyar külpolitika, 1943 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - A nemzetközi jog eredete. Gajzágó László könyve [könyvismertetés]

MAGTAR KÜLPOLITIKA 7 voltak másokkal szemben támasztott igényei, viszont eltökélt elhatározása lett, hogy integritását és szabadságát minden körülmények között megőrzi, ha kell, fegyverrel megvédelmezi, A jelenlegi világháború kitörésekor 1 lelsinki hü maradt e politikai alapelvhez, a semlegessé!.! álláspontjára helyezkedett. A Szovjet-Unió azonban elérkezettnek látta az időpontot, tekin tettel a Moszkva és Berlin között akkor fennálló megegyezésre, hogy megkezdje előretörését. Így került sor 1939 telén a finn-orosz úgynevezett „téli háborúra", amely szinte páratlanul áll a maga nemében. A kicsi ország nem habozott, hogy felvegye a védekező harcot hatalmas erejű támadó szomszédjával szmben. E hadjárat végső kimenetele ismeretes. Finnország megmentette Iilletlenségét és önállóságát, nemzeti becsületét örök időkre megalapozta, de a békeszerződésben mégis olyan teriileteket kényszerült a SzovjetUniónak átengedni, amelyek elvesztése létérdekeit veszélyeztette. Ilyen körülmények között került sor a németszovjet-viszony hirtelen fordulatára, a Szovjet Unió ellen indított német támadásra. Finnország nem sokkal a német ellenségeskedések megindudulása után ismét fegyvert ragadott és a maga részéről is hadiállapotba került az évszázados régi ellenséggel. Ez a hadiállapot azóta is fennáll, — bár a hadmüveletek hónapok óta jelentéktelenek. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben ismételten elhangzottak olyan finn nyilatkozatok, amelyek Helsinki háborús céljait pontosan körvonalazták. Ezekből kiderül, hogy a finn külpolitika továbbra is hü marad eddigi alapelveihez. A fin nek azért fogtak fegyvert, hogy országuk függetlenségét és békéjét biztosítsák, integritását megőrizzék. Tehát azért, hogy az 1939-es téli háborúban elveszített területeket visszaszerezzék és a Szovjet-Uniót határaiktól távol tartsák. Ismételten megállapították, hogy nincsenek imperialista céljaik. Kelet-Karélia Finnországhoz csatolásáról például soha semmiféle hivatalos nyilatkozat nem hangzott el. most pedig szó sem esik róla. E tényből, valamint a finn-szovjet hadműveletek arányainak jelentéktelenségéből a külföld egy része azt a következtetést vonta le, hogy Helsinki különbékét keres. A most megejtett elnökválasztás után c hírek fokozatosan megszaporodtak. Megerősítésükre több ízben felemlítették a tényt, hogy Amerika Finnországgal mindmáig nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, sőt újabban ismét Helsinkibe küldte előbb vissza hívott követét. E találgatásoknak véget vetett az a finn hivatalos jelentés, amely határozott formában cáfolt meg minden különbékéről szóló találgatást és hangsúlyozza, hogy az ország továbbra is elszántan folytatja önvédelmi harcát. Finn részről több ízben hangsúlyozták, hogy az ország az európai háborúval egyidőben saját védelmi háborúját vívja és egyedüli célja e védelem biztosítása. Helsinki távol áll a nagyhatalmak vetélkedései tői és törekvéseitől, senkinek érdekeit nem szolgálja, de saját nemzeti eszményeihez marad hű, ha fegyverrel kezében áll határain. A nemzetközi jog eredete. — Gajzágó László könyve. — örömmel fogadjuk ezt a könyvet, mely több, mint pusztán történeti munka. Ez a könyv a nemzetközi jog igazolása a nálunk, e tekintetben, oly tájékozatlan közönség előtt. A nemzetközi jog a tudományok közt nem látszik elsőrendű csillagzatnak. Van, vagy nincs, - gondolják, egyre megy. Holott a nemzetközi jog az emberi szellem legnemesebb alkotása és az emberiség egyik felszabadítója. Mai napság az emberek azt a tudományt szeretik, amelyik ajándékot ad nekik, autót, vasutat, rádiót, ruhát, cukrot, kenyeret. Ma nincs szükség lord Baconra, hogy gyakorlatiasságra tanítson, hiszen nincs lecke, melyet — és szinte minden mást feledve — jobban megtanultak volna az emberek. A kis csoport, mely az emberiség legfőbb javát és erejét a gondolatban látja, úgy él, mint szigetén a hajótörött tudós és varázsló Prospero, várva, míg el jö csodatevésének, hatalmánaórája. Minden gondolkozó hatalmas varázsló és minden varázslónak eljő a maga ideje, mikor hatalmát bebizonyíthatja. Nemcsak a technikai és gazdasági tudományok ajándékozhatják meg az embert. A legkülönb és legnagyobb adományok az elvont tudo mányok ajándékai. Ezek váltják meg az embert a tudatlanság rabszolgaságából, ezek ajándékozzák meg szabadsággal, erkölccsel, ezek adnak neki jogrendszereket, ezek adnak neki államot, hazát. A nemzetközi jog az ember földi jogának legmagasabb és legszélesebb kiterjesztése, tehát szolgaságból és jogtalanságból való megváltásának legfejlettebb rendszere. Ezért nem is származhatik másból, mint a legegyetemesebb megváltás tanából, a kereszténységből. A nemzetközi jog atyjának a közhiedelem a nagy hollandus Hugó Grotiust tartja, akinek a háború és béke jogáról szóló müve régi idők óta a nemzetközi jog alapvető műve. Gajzágó László, minden tisztelettel Hugó Grotius iránt, bemutatja nagy munkájában a nemzetközi jog első iskoláját, a spanyol skolasztikusokét, akik a biblia és kanonjog segítségével írták meg nagy műveiket a háború és béke jogáról, az igazságos és igazságtalan háborúról, oly finom elmeéllel és oly erkölcsi finomsággal, mely gondolataikat ma is élővé és hatékonnyá teszi. Ortega, a spanyolok nagy modern gondolko: dója, egyik értekezésében némi szomorúsággal állapítja meg, hogy a spanyolok csak a nagyot akarás szenvedélyével ajándékozták meg a világot. Ez állításnak nem lehet ör\endetesebb cáfolata Gajzágó László könyvénél, mely bizonyítja, hogy Spanyolország a nemzetközi jog bölcsője. Gajzágó László maga is a nemzetközi jog finom disztingválója. Pontosan látja a különbséget valódi és ál-nemzetközi jog, tudomány és tudománytalan, vakító propaganda között, ismeri a gyakorlatba átvitt valódi nemzetközi jog, vagyis