Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 8. szám - Vitéz Horthy István - Örök magyar törvény

MAGYAR KÜLPOLITIKA A OáGYAR REVÍZIÓS L.IGA HIVATALOS LáPJ A XXIII. É V F O L Y A M. 8. S Z. BUDAPEST 1942 Vitéz Horthy István. Vitéz Horthy Istvánnak, Magyarország kor­mányzóhelyettesének hősi halála igazi magyar tra­gédia, sorsunk kemény példázata, ismétlődése. Pró­batét, mely a magyarságot Szent István napján Szent István szívének legnagyobb csapására, a fiú és örökös elvesztésére emlékezteti. Horthy István a magyarok reménysége volt, nyugodt, boldog, békés jövő reménysége. A nem­zeti újjászületés ideje várt rá. A szereteten kívül, mely megragadó alakját körülvette, e reménységnek sugarai tették fényessé arcát. A szeretet csodája tette, hogy mindnyájan fiunknak éreztük őt, aki mindnyájunk atyja leen­dett volna. Mindnyájan az atya és anya szivével siratjuk és nemzeti tragédiánkat egyúttal családi tragédiának érezzük. Horthy István hősi halála csodálatosan mély egységbe fogta össze a nemzetet. Gyászunkban nincsenek pártok. Egyformán érezzük a fájdalmat és a felelős­séget, mely az új helyzettel jár. Horthy István élete példaadás és kötelesség­teljesítés volt a munka és a harc terén. Nem elé­gedett meg gépies kötelességteljesítéssel és lát­szatmunkával. Ahová állt, ott teremtő, bátor és vezető szellem volt, ott új élet, új feladatkör tá­madt, ott örök példa volt. Nem halt meg, nem halhatott meg hiába. A magyar nem tartozik az alvó nemzetek közé. Nem tartozik azok közé, akik az élettel együtt a boldog, lomha álmodozást óhajtozzák. Ezer esz­tendő küzdelmei előkészítették a harcos, kemény magyar életre, vitéz Horthy István életére, mely a harc feladatáért ott tudja hagyni a családi boldog­ságot, a békés munka áldott terét, rangot és mél­tóságot, hogy felvegye a legnagyobb magyar szent­séget: a hősi küzdelmet, a hősi halált és így mu­tasson példát a haza iránt való hűségre. Holtan és porrá váltan: vitéz Horthy István előre mutat. Olyan élet volt az övé, melyben nem volt tö­rés. Haza, család, munka, ezekbe illeszkedett belé. És ahogy életével példát adott, példát adott hősi halálával is. Legyen a nemzet előtt áldott és örök vitéz Horthy István emlékezete. örök magyar törvény. Mostanában, mint válságos korokban gya­korta, divattá vált a szellemek idézgetése, a ta­nácstalan lelkeknek e tétova kapkodása. Bár olyan időben élünk, mikor minden, ami sik, felemelkedik és minden, ami hegy, lealacsonyíttatik, nincs okunk arra, hogy magatartásunkat bódult elmék zavaros beszédeihez szabjuk. Nekünk, magyaroknak, örök parancsaink van­nak, melyek nem máról-holnapra szólnak. Paran­csok, melyek nem csak békés időkben igazítanak útba, hanem a legválságosabb korokban is. E parancsok az örökkévalóságban gyökerez­nek és ezer esztendeje annak, hogy megszabták a magyar gondolkodás irányait. E parancsok: első királyunknak, Szent Istvánnak fiához intézett in­telmei. Szent István király fiának szánta intelmeit, de nem vagyunk-e mindnyájan, magyarok, akik éltünk, élünk, élni fogunk, Szent István király utódai? E parancsokban keltette életre Szent István az európai magyarságot s e parancsok megtartásá­ban lehetünk méltó és igazi utódai, megtartván tö­retlen nemességében a magyar nemzetet. Nincs magyar és főként nincs vezető magyar egyéniség, aki megszeghetné ez intelmek akár leg­kisebbikét is anélkül, hogy ki ne lépne a magyar nemzet erkölcsi közösségéből. Szent Istvánnak fiához írt intelmei a magyar­ság erkölcsi és politikai evangéliuma. A magyar maga is érzi ezt. Minden Szent István napja való­ságos népszavazás a Szent Istváni erkölcs és maga­tartás mellett. A politikus, aki Szent István politikáját foly­tatja, az egész nép politikáját folytatja. A politi­kus, ki Szent Isván szavait elveti, az egész magyar nép érzületén és meggyőződésén tesz erőszakot. Mindaddig, míg Szent István intelmei élnek és hatnak, a magyarság erkölcsi értéke, politikai ereje töretlen marad. Elvehetetlen kincs ez. Többet ér meghódított, leigázott területeknél, földi kincsek­nél. A Szent Istváni intelem és hagyomány a ma­gyar nemzet örökös erkölcsi igazolása. Ez a szö­vetség, mely megköttetett a Gondviselés és a ma­gyar nemzet között, a magyar nemzet nemesi ok­levele, az írás, mellyel belépett Isten gyermekei közé. Mit mond ez a politikai evangélium, melyet uralkodásra szánt fián keresztül, a szent király egész népének adott? Az első fejezet a hitnek minden kételkedés nélkül való megtartásáról szól. Olyanokat — mondja ez írás — akik e hitet osztani, kisebbíteni, vagy gyarapítani akarják, ne táplálj, ne oltalmazz, hogy az Isten ellenségének ne láttassál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom