Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 8. szám - Vitéz Horthy István - Örök magyar törvény

MAGYAR KÜLPOLITIKA A OáGYAR REVÍZIÓS L.IGA HIVATALOS LáPJ A XXIII. É V F O L Y A M. 8. S Z. BUDAPEST 1942 Vitéz Horthy István. Vitéz Horthy Istvánnak, Magyarország kormányzóhelyettesének hősi halála igazi magyar tragédia, sorsunk kemény példázata, ismétlődése. Próbatét, mely a magyarságot Szent István napján Szent István szívének legnagyobb csapására, a fiú és örökös elvesztésére emlékezteti. Horthy István a magyarok reménysége volt, nyugodt, boldog, békés jövő reménysége. A nemzeti újjászületés ideje várt rá. A szereteten kívül, mely megragadó alakját körülvette, e reménységnek sugarai tették fényessé arcát. A szeretet csodája tette, hogy mindnyájan fiunknak éreztük őt, aki mindnyájunk atyja leendett volna. Mindnyájan az atya és anya szivével siratjuk és nemzeti tragédiánkat egyúttal családi tragédiának érezzük. Horthy István hősi halála csodálatosan mély egységbe fogta össze a nemzetet. Gyászunkban nincsenek pártok. Egyformán érezzük a fájdalmat és a felelősséget, mely az új helyzettel jár. Horthy István élete példaadás és kötelességteljesítés volt a munka és a harc terén. Nem elégedett meg gépies kötelességteljesítéssel és látszatmunkával. Ahová állt, ott teremtő, bátor és vezető szellem volt, ott új élet, új feladatkör támadt, ott örök példa volt. Nem halt meg, nem halhatott meg hiába. A magyar nem tartozik az alvó nemzetek közé. Nem tartozik azok közé, akik az élettel együtt a boldog, lomha álmodozást óhajtozzák. Ezer esztendő küzdelmei előkészítették a harcos, kemény magyar életre, vitéz Horthy István életére, mely a harc feladatáért ott tudja hagyni a családi boldogságot, a békés munka áldott terét, rangot és méltóságot, hogy felvegye a legnagyobb magyar szentséget: a hősi küzdelmet, a hősi halált és így mutasson példát a haza iránt való hűségre. Holtan és porrá váltan: vitéz Horthy István előre mutat. Olyan élet volt az övé, melyben nem volt törés. Haza, család, munka, ezekbe illeszkedett belé. És ahogy életével példát adott, példát adott hősi halálával is. Legyen a nemzet előtt áldott és örök vitéz Horthy István emlékezete. örök magyar törvény. Mostanában, mint válságos korokban gyakorta, divattá vált a szellemek idézgetése, a tanácstalan lelkeknek e tétova kapkodása. Bár olyan időben élünk, mikor minden, ami sik, felemelkedik és minden, ami hegy, lealacsonyíttatik, nincs okunk arra, hogy magatartásunkat bódult elmék zavaros beszédeihez szabjuk. Nekünk, magyaroknak, örök parancsaink vannak, melyek nem máról-holnapra szólnak. Parancsok, melyek nem csak békés időkben igazítanak útba, hanem a legválságosabb korokban is. E parancsok az örökkévalóságban gyökereznek és ezer esztendeje annak, hogy megszabták a magyar gondolkodás irányait. E parancsok: első királyunknak, Szent Istvánnak fiához intézett intelmei. Szent István király fiának szánta intelmeit, de nem vagyunk-e mindnyájan, magyarok, akik éltünk, élünk, élni fogunk, Szent István király utódai? E parancsokban keltette életre Szent István az európai magyarságot s e parancsok megtartásában lehetünk méltó és igazi utódai, megtartván töretlen nemességében a magyar nemzetet. Nincs magyar és főként nincs vezető magyar egyéniség, aki megszeghetné ez intelmek akár legkisebbikét is anélkül, hogy ki ne lépne a magyar nemzet erkölcsi közösségéből. Szent Istvánnak fiához írt intelmei a magyarság erkölcsi és politikai evangéliuma. A magyar maga is érzi ezt. Minden Szent István napja valóságos népszavazás a Szent Istváni erkölcs és magatartás mellett. A politikus, aki Szent István politikáját folytatja, az egész nép politikáját folytatja. A politikus, ki Szent Isván szavait elveti, az egész magyar nép érzületén és meggyőződésén tesz erőszakot. Mindaddig, míg Szent István intelmei élnek és hatnak, a magyarság erkölcsi értéke, politikai ereje töretlen marad. Elvehetetlen kincs ez. Többet ér meghódított, leigázott területeknél, földi kincseknél. A Szent Istváni intelem és hagyomány a magyar nemzet örökös erkölcsi igazolása. Ez a szövetség, mely megköttetett a Gondviselés és a magyar nemzet között, a magyar nemzet nemesi oklevele, az írás, mellyel belépett Isten gyermekei közé. Mit mond ez a politikai evangélium, melyet uralkodásra szánt fián keresztül, a szent király egész népének adott? Az első fejezet a hitnek minden kételkedés nélkül való megtartásáról szól. Olyanokat — mondja ez írás — akik e hitet osztani, kisebbíteni, vagy gyarapítani akarják, ne táplálj, ne oltalmazz, hogy az Isten ellenségének ne láttassál.