Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 1. szám - Olasz-magyar összeköttetés évszázadokon keresztül

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA valt az olasz magyar érintkezés. Szent István azután bensőségessé tette ezt az összekötetést. Rómával való egyházi kapcsolatai, olasz papok hazánkban való letelepítése mégjobban összehozta a magyar és olasz kultúrát. A későbbi idők folyamán, II. Géza korában olasz települök érkeztek hazánkba, kik hivatva voltak a kereskedelmi kapcsolatokat a két nép között elindítani. Legjobban kidomborodott a kereskedelmi forgalom a két ország között a velencei megállapodásokban, amikor már jogi formákba öntötték a kereskedelemben rejlő kapcsolatok létesítését. Ez a megállapodás 1217-ben jött létre. De a múlt gyakori éríntke zéseinek emlékei fennmaradtak az utókor számára. Ásatások alkalmával sok emléket tártak fel. így Budapest szívében az Eskü-téri földalatti múzeumban római vár maradványait őrzik. De több helyen is találtak ily emlékeket. (Aquincum. Esztergom stb.). Nagyon sokat köszönhet a magyarolasz barátság a diákok utazásainak és a papság gyakori érintkezéseinek. Bologna, Padua, Velence, Vicenza, Róma, Verona, Milano az állomásai a magyar-olasz szellemi kapcsolatoknak. De gyakori volt, különösen az uralkodók között, a kölcsönös beházasodás. Említést kell tennünk Nagy Lajos koráról, amidőn az előbb említett városo kon kívül még belekapcsolódott Génua és Firenze gazdasági vonatkozásban és Nápoly történelmi vonatkozásban. Itt kell megemlítenünk a nánolyi Anjou-ház szerepét. Mátyás korában a budai udvar nagyobb része olaszokból állott. Nagyon érdekes volt az olasz humanista befolyás a maüyar szellemi életre, de a későbbi idők folyamán is mindig megtaláltuk az olasz vonatkozásokat a magyar szellemi, gazdasági és politikai életben. A török elleni védekezésben is szerepe volt az olaszoknak, főként erődítmények építkezése kapcsán, számos magyar vár építését, olasz mérnökök végezték. A magyarok és az olaszok háborúiban kölcsönösen vettek részt a két nemzet fiai. Garibaldi légióiban magyarok küzdöttek, Monti ezredes légiójában olaszok véreztek a magyar szabadságért. Fényesen emelkedik ki a magyar-olasz hadtörténetből az elmúlt eseményeiben Magyarország a világháborúból megcsonkítva került ki, a talpraállott Olaszország elsőként állt oda a magyar reviziós gondolat diadalrajutásáért. Napjainkban pedig tettekkel is bizonyította az évszázados múltból fo lyólag, hogy magyar barátsága nem muló aktualitásokon alapszik, hanem a két nemzet elmélyült összeköttetéseiből épül fel. A magyar-olasz barátságnak temérdek dokumentációs anyaga van mindkét országban. Vegyük csak a Nemzeti Múzeumot, hol valóságos olasz emlékmúzeum van. Mindjárt a múzeum kertjében áll Széchenyi Ferenc grófnak a múzeum alapítójának szobra, ki 1792-ben Nápolyban járt, hogy ott a királynak koronázási érmet adjon át. Egy római tudós, ki nemrégiben járt a múzeumban, megjegyezte, hogy Széchenyi Ferenc gróf szobra mellett álló római szarkofág szimbóluma a magyar főúrnak a római szellemmel való kapcsolatával. Ugyancsak itt áll Monti Sándor grófnak szobra, ki a magyar szabadságharcban a Piemonti kormány megbízásából érkezett légiójával Magyarországra. Garibaldinak szobrát is itt találjuk, de még számos egyéb olasz vonatkozású emléket is találunk. Sokat hallottunk Magyarországon, hogy Petrarca költészete mily hatással volt Kisfaludy Sándorra, ő maga is büszkén vallotta magát Petrarcá-tól megihletett költőnek. Azok a történelmi diáklátogatások, melyek a múltban annyi szép magyar-olasz találkozást hoztak létre, napjainkban is fennállanak. Különösen a debreceni, keszthelyi és soproni nyári egyetemeken jelentek meg gyakran olasz hallgatók. Az olasz-magyar kulturális egyezmények nagymértékben mozdították elő a szellemi kapcsolatokat a két ország között. Jelentősen növekedett a Községi Takarékpénztár üzleti forgalma Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatósága Szendy Károly polgármesternek, a takarékpénztár elnökének elnöklete alatt tartott ülésében és dr, Liptay Lajos vezérigazgató előterjesztése alapján megállapította a takarékpénztár 1941. üzletévére vonatkozó mérlegét és zárószámadását. Ezek szerint a takarékpénztár mérlege 1,233.672 pengő tiszta nyereséggel zárult. A rendkívüli viszonyokra való tekintettel az igazgatóság a közgyűlésnek csak a mult évi mértékű osztalék fizetését javasolja, másfélszázalék osztalékot és a belső erők további fokozását tartja szem előtt. Osztalék címén 300.000 pengőt fizetnek ki, az intézet rendes tartalékalapja meg fogja haladni a 3 millió pengőt. Az igazgatóság jelentése megnövekedett üzleti forgalomról számol be. Az elért eredmények, valamint a takarékpénztár közismerten kitűnő mobilitása a takarékpénztár vezetőségének e nehéz időkben is helyesen irányított üzleti politikáját igazolják. Az összbetétálíomány 144.3 millió pengő az előző évi 128 millió pengővel szemben. Ezt a számszerűleg is jelentékeny összegű betétemelkedést még értékesebbé teszi, hogy az teljes egészében magánosok betéteiből adódik. A takarékpénztár 19-41-ben is jelentősen résztvett az állami hitelmüveletekben és több mint 6 és félmillió pengő összegben helyezett el erdélyi kötvényt, ebből 4 millió pengőt üzletfelei körében, 2 és félmillió pengőt a főváros, továbbá üzemei és vállalati alkalmazottai jegyeztek. A takarékpénztár a Hitelbankkal és a Kereskedelmi Bankkal közösen egyenlő arányú részesedéssel vesz részt a kormány által kezdeményezett hitelakciónak a lebonyolításában is, amelynek célja a keresztény kereskedők ama részének hitelellátása, amely réteg még nem rendelkezik olyan vagyonnal, ami számára a rendes bankhitel igénvbevételét lehetővé tenné. A váltótárca állománya az előző évi 61 millióval szemben 65.3 millió pengőre emelkedett. Az adósok tétele 51.4 millió pengőre növekedett az előző évi 31.2 millióval szemben. Az évközben jelentős mértékben történt visszafizetések összegeit is újból kihelyezte a takarékpénztár és így egyre szélesedő körben elégítette ki a közönség hiteligényeit. A takarékpénztár érdekkörébe tartozó két vállalat: a Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Rt. és a Parkváros Rt. mindenképpen jó eredménynyel zárta üzletévét. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Reviziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.