Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 7. szám - Dél-Amerika és a háború

ti MAGYAR KÜLPOLITIKA háború szempontjából sem közömbös, vájjon sikerül-e a közös amerikai blokk kialakítása, vagy sem, egységes lesz-e e déli földrész magatartása, vagy sem. Arra talán nem gondolnak sokan, hogy DélAmerika katonai segítséget is jelenthet. Az USA valószínűleg erre számít, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a délamerikai haderő távolmaradása vagy lényeges csökkentése az angolszász hatalmak számára egy fontos erőforrás kiesését jelentené. De nemcsak elméletben jelent-e Dél-Amerika katonai segítséget? Ennek katonaságát a közelmúltban nem próbálták úgy ki, hogy erejéről pontos képet tudnánk alkotni. Figyelembe véve azonban a színes törzsek szerepét máshol, arra kell következtetnünk, hogy itt nem lebecsülendő hadviselő elemekről van szó. Argentínában pedig spanyol telepesek utódai laknak, többen arra következtetnek, hogy ez inkább az új nemzeti Spanyolországgal lesz szolidáris. Braziliát már kissé másképen kell megítélni, viszont Columbiában, Ecuadorban és Peruban már nagyobb százalékot tesznek ki a színes lakók, ezek kellőképen irányítva a harcokban jól felhasználhatók. Nem szabad azonban azt sem elfelejtenünk, hogy a színes emberek nemcsak kíméletlenül mennek neki az ellenségnek, hanem elégedetlenségük esetén fellázadnak saját hazájukban. Katonai szempontból tehát, ha nem is tudjuk pontosan lemérni Dél-Amerika befolyását, továbbá nem tudunk az adott körülmények között az egyes délamerikai államok politikai magatartásáról pontos képet alkotni (ez még változhatik is a háború számos megnyilvánulásával kapcsolatban), de nem mondhatjuk azt, hogy Dél-Amerika teljesen figyelmen kívül hagyható a végső kialakulás szempontjából. A gazdasági körülményeket figyelembe véve, hasonló megállapításra kell jutnunk. Európában most mindenképen az önellátás biztosítására törekszenek. A tengelyhatalmak és Japán közös gazdasági együttműködéssel igyekeznek minden újvilági bojkottmozgalmat ellensúlyozni. Nagyjelentőségű azonban a délamerikai termelés az angolszászok szempontjából, akiknek gazdasági érdekköréből Európa nagyrészt kikapcsolódott, a velük nem ellenséges országokkal való kereskedelmüket pedig rendkívül megzavarta a tengeralattjáró-háború. Dél-Amerika tehát a mai körülmények között sok tekintetben az angolszászok gazdasági hátterét adja meg. Ez annál is fontosabb, mert az északamerikai hadiüzemek elveszik bizonyos mértékig a talajt a gazdasági termelés elől, ezt valahonnan pótolni kell. Brazília nemcsak a kávétermelés szempontjából bír óriási jelentőséggel, Ecuador elsősorban mint kakaótermelő állam jön számba, de e két államnak más szempontból is van gazdasági ereje. Ha tehát DélAmerika, bármilyen előre nem látható okból kifolyólag, megszűnnék az USA gazdasági utánpótlója lenni, feltűnően csökkenne Észak-Amerika nemzetközi súlya. Hogy ez milyen döntő a most folyó háború szempontjából, azt fölösleges bővebben indokolni. Az elmondottakban távolról sem merítettük ki Dél-Amerika jelentőségét. Nemcsak nem lehet ezt rövid tanulmány keretében elintézni, hanem nem is állnak e szempontból az adatok elég hiánytalanul rendelkezésünkre. Továbbá nem is látjuk eléggé világosan egész Dél-Amerika politikai állásfoglalását, bár egyes jelekből lehet már ezekre következtetni. Annyi azonban az elmondottakból is megállapítható, hogy Dél-Amerikát nem lehet teljesen mellékes szereplőnek tekinteni a most folyó háborúban. Egészen másképen alakulhat ki a háború végső kifejlése aszerint, hogy Dél-Amerika miként érvényesíti befolyását. A tengelyhatalmak még azt is remélik, hogy a spanyol befolyás érvényesülhet a spanyol leszármazottaknál, míg az angolszászok az egyre erősödő északamerikai befolyás érvényesülésében bíznak. Dél-Amerika tengerpartjai közelében már voltak számottevő tengeri ütközetek, ezek azonban eddig még csak mellékállomásai voltak a háborúnak. De ha ezek megismétlődnak és esetleg Japán még errefelé is felvonulna flottájával, a véres háborúba még jobban belesodródhatik Dél-Amerika, mint azt ma valószínűnek tartjuk. Bármiképen is alakul ki tehát a jövő helyzet, annyi bizonyos, hogy a délamerikai befolyás nem egészen alárendelt, amit az is bizonyít, hogy vetekednek e délii földrész egyes államainak megnyeréséért és még fökozottabb jelentő.séűe lesz DélAmerikának akkor, ha a háború tovább tart és még szélesebb területre kiterjed. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revizdós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János. „NIFE" Akkumulátorgyár és Villamossági Rt. BUDAPEST, IX., VASKAPU-UTCA 20. Gyártja és szállítja világhírű „NIFE" akkumulátor batériát minden célra. — Gyárt és szállít továbbá elsőminőségű szárazelemet minden típusban.