Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 6. szám - Moldvai magyarok

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA „Cseh (nem „cseh-szlovák") és jugoszláv barátság" címmel a lap ez év január 20-iki számában jelent meg. Ez közli az érdeklődőkkel, hogy Benes „Csehszlovákia elnöke" január 19-én Londonban lunch-öt adott Péter „Jugoszlávia királya"' tiszte létére. Jelen volt a két „államfőkön1' kívül a lunchon Sramek .csehszlovák miniszterelnök" és Jovanovics, „jugoszláv miniszterelnök" is. Kz alkalom mai — írja a lap — elhatározták, hogy a csehszlovák-lengyel és görög-jugoszláv szövetséget .egymáshoz fogják kötni". Azonban — jegyzi meg zavart hangon a kommüniké - ez csak akkor jöhet majd létre, ha a cseh szlovák fentérintett megállapodást majd „átalakították" egy valódi cseh-lengyel federációra. Az erre vonatkozó előkészítő tárgyalások — folytatja a lap — az ugyancsak fentismertetett Balkán-Unióra vonatkozó megbeszélések megkezdése előtt bár már megindultak Csehszlovákia és Lengyelország között, de később „abba maradtak". Hogy miért, azt nem írja a Times. Ennek ellenére megnyugtatja olvasóit, hogy a tárgyalások újból megindulva valószínűleg mégis már „rövidesen" kedvező eredménnyel fognak bezárulni. Valószínű az is, — teszi hozzá a lap - hogy az Uj-Középeurópa c két szövetség egyesítése alapján fog majd létre jönni. Benes a lunch-ön elmondott beszédében kijelentette, hogy az új rend Európában csak regionális szerződések, illetve konfederációk alapján képzelhető el, viszont Péter király — óvatosan — csak arról nyilatkozott toastja során, hogy ő, miként elhunyt apja is, mindenkor nagyrabecsülte és fejlesztette országának í Csehszlovákiához fűződő barátságát. Ennyit mond a Times közleménye, harmadik szövegünk. Azóta csend van s a nagy londoni lap által rövidesen befejezőnek jelzett tárgyalások a két hataVni csoport között úgy látszik még most sem fejeződtek be, sőt nincsen hírünk a lengyel-csch-szlovák federációs tárgyalások sikeres lezárásáról sem. A három szöveg kétségtelenül azt mutatja, hogy egyes fejekben még mindig az ábrándok takarják el a valóságot. Az új európai realitás azonban azt kívánja, hogy a jövő csak olyan független és önálló államok baráti viszonyára támaszkodjék, amely nem külső behatásra, feltételek megtartása eseten, előre kiagvalt megállapodások és uniók alapján- jön majd létre, hanem szabad akaratból, a kölcsönös igények kielégítése s a középeurópai államok nemzeti egységének és jellegének figyelembe vételével. A Budakalászi Textilművek Klinget Henrik Rt. mérlege. A Budakalászi Teltiliművek Klinger Menrik Rt. t. évi rendes közgyűlésen az előző évi nyereség áthozattal együtt 1' 290.490.07 nyereséget állapít meg, amelyből a közgyűlés osztalékra részvényenként '12.— pengőt, tehát összesen 240.000.— pengőt fordít. Olvassuk és terjesszük a Magyar Külpolitikát Moldvai magyarok. Most jelent meg egy könyv a moldvai magyarokról, mely, azonkívül, hogy tökéletes leírása a Moldvában élt és élő magyarság helyzetének és történetének, egyúttal a magyar lelkiismeret feljaj dulá&a is. Figyelmeztetés arra, hogy mi a kötelességünk a magyar hazától távol élő testvérekkel szemben. A moldvai magvarok őstelepülők. Nem is éltek soha Magyarországban. Hzer évnél régibb idő óta Moldva a lakóhelyük és történetileg és lelkileg mégis elszakadtak és száműzettek Nemes ik mi, ők is érzik ezt. A moldvai magyar ének szerint: Moduvának nagy az híre. Istenem, végy ki belőle. Mert, ha ki nem véssz belőle, Megemészt a bánat benne. Honnan e soha ki nem aludt honvágy a soha nem látott haza után? Az az emlékezés pedig, amellyel a magyarságtól a vándorlás idején elszakadt;-kra gondolunk, ma is eleven. Julián barát rokonkereső szenvedélye minden magyarban él. És él az a fájdalom is, hogy e testvérek nem találták meg az igazi. Istentől kijelölt hazát. Hogyan? Hát valamely nép nem találhat hazát akárhol a föld kerekén? Nem mindeüv. borát, búzáját hol termeli? Hol építi városait? Hol születik, hol temetkezik? Nem, nem mindegy. Minden népnek Istentől kijelölt és választott hazája van, ahol hivatását teljesítenie kell nem azért, mert ott jó sora van, vagy nincs, hanem, mert ott k^detése, isteni és történelmi hivatása van. A magyarság földiében ezt a hivatását szereti és ezt szereti tulajdon népében is. \ legmélyebb nemzeti öondolat és nemzeti törvény ebben a verssorban él: Itt élned, halnod kell. Éppen ezért mindem, a határon túl került magyar a nemzet valódi vér- és lélekvesztesé'ge és mindegy, hogy ezek a magvarok most, vagy ezer év előtt vesztek el számunkra. Mindig ott él bennünk és bennük a történelmi parancs, hogy ezeket a magyarokat visszaszerezzük a magyar föld és a magvar történelmi hivatás számára. Sicu'usnak a moldvai magyarokról írt könvvének értéke, eltekintve történeti érdemétől, az ősi, juliáni feliadat folytatásának parancsában van. A magyar történelmi hivatás mai parancsa az ország megtartása mellett a magyarság teljes számban való megtartása is. A moldvai magyarok, székelyek, csángók, egymilliónyian voltak. Ma számuk nem több mintegy kétszázezernyinól. Ma, a népesség áttelepítési korában, még visszaszerezhetők. Hasztalan követelnénk számukra kisebbségi jogot. Ezek a joyok folyton csökkennek, a moldovai magyarság számával együtt. Mi azonban sem idehaza, sem a határon túl, nem akarunk sem a kihaló, sem a beolvadó népek sorában szerepelni. A moldvai magyarok maguk folyamodnak hozzánk, maguk érzik a magyar történelem útját, mikor bízván Magyarországban, fölkiáltanak: