Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - A visszacsatolt bulgár terület mindig bulgár volt

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 népeknek népekkel való, hanem a végzettel való csatája. És ebben a csatában — és minden más csatában is — a legnagyobb erő a hit, ügyünk igazságában, Istennek tetsző voltában való hit. A magyar revizió megmutatta, hogy a történelem nagyobb, mint az emberi számítás és nagyobb, mint az emberi erő. És az emberi boldogulás, anyagi és erkölcsi boldogulás egyaránt, nem az anyagtól, nem a számítástól, hanem a történelemtől függ. Éppen ezért, érdeklődésünk középpontjában csakis a történelem, elsősorban pedig a magunk történelme állhat. Időszerű, még inkább azt mondhatjuk, parancsoló szükséglet volt tehát a magyar revizió.történetének megírása és kiadása. A revizió története az, amit minden magyar embernek tudnia kell. Tudnunk kell, miért buktunk el? És tudnunk kell, miért, hogyan támadtunk fel. Milyen volt bűneink büntetése? Müven volt felemeltetésünk, megváltásunk? Milyen lesz jövendő sorsunk? Ismernünk kell a magyar multat, hogy teremtő kézzel segíthessük a magyar jövőt. Ha tudatlanok maradunk, ha nem látjuk a mult keresztjét, nem láthatjuk meg a jövő vetéseit sem. Akkor hányt-vetett, veszendő nép leszünk az idők rettentő zajlásában. A revizió történetének nagy tanulsága, hogy öntudatossá tesz s arra sarkal, hogy magunk vegyük kezünkbe mindama fegyvert, mely megtarthatja életünket. A revizió nagy csodája arra az útra igazít bennünket, amelyen eleink, a honfoglalók, honmegtartók jártak. A Magyar Revizió a revíziónak 1920—1941. évi részét foglalja össze. Benne van a fegyverszünetek, békekötések története, diplomáciai munkája, a revíziós mozgalmak története s végre az egész népi és gazdasági változások történetével együtt a mai Magyarország ismertetése is. így vált e könyv, melyet a revizió legkiválóbb tudósai írtak, nemcsak a revizió történettárává, hanem a magyar történelmi magatartás valóságos katekizmusává is. A történelem nem álló tudomány, vetése és aratása örökös. Itt minden születik, növekszik, elhal ugyanazon percben. De azért vannak, még pedig megfellebbezhetetlen törvényei és e törvények talán sehol sem szólnak tisztábban hozzánk, mint a magyar revizió történetében. Hogy kell megállni egy nemzetnek a szerencsétlenség és csapás óráiban, hogy kell hinnie, hogy kell fölemelkednie, hogy kell elítéltből bíróvá, hogy kell kétségbeesett tanácstalanból bölcscsé válnia? hogy kell a nyomorúság mélyéből a boldogság fensíkjára jutnia? — ez a revizió története, ezek a magyar revizió történelmének tanításai. A Magyar Revizió munkatársai — dr. Sziklay János szerkesztő mellett dr. Lukács György ny. miniszter, dr. Horváth Jenő egyetemi tanár, dr. Deési Endre író, dr. Elekes Dezső egyetemi m. tanár, dr. Pados Pál lapszerkesztő — a történelmi anyag biztos kezű munkálói, a legkiválóbb szakemberek. A magyar revizió teljes története a magyar sorsnak valóságos történelmi bibliája, a legidőszerűbb történelmi könyv, és illő, hogy minden magyar ember elolvassa és örök tanítását lelkében őrizze. A visszacsatolt bulgár terület mindig bulgár volt. Irta: Benoff G. P. egyetemi tanár Macedónia, Trácia és a visszacsatolt nyugati részek kullturáját a bulgár nép alkotta meg. A szerb és görög hódítók ezt később tönkretették. A török hódoltság Utolsó idejében megkezdődött az újjáépítő munka, s majd a felszabadított Bulgária népének közreműködésével azt teljesen újjászervezte. Nem helytálló az e kérdésben érdekelt szomszédaink megállapítása, hogy Trácia és Macedónia kultúrintézményeit, nevezetesen templomait és iskoláit a cári Oroszország pénzbeli segítségével álítottuk fel s főleg az 1870-ben létesített bulgár exarchátus közvetítése által. Vitathatatlan történelmi tény, hogy a cári orosz kormány elutasító magatartást tanúsított a bolgár nép azon kívánságával szemben, mely szerint a görög patriárchátustól különálló autonóm bulgár nemzeti tsyhá.íut alakítson. A cári Oroszország politikai;: odairám ult, hogy saját fennhatósága platt létesítsen Bulgáriában orthodox független egyházat hogy ezáltal elérje ennek segítségével is célját a Balkánon, a Dardanellákon és Kis Ázsia területén. Ebből világosan kitűnik, hogy Oroszország nem támogatta az önállóságra törekvő bulgár egyházi irányt. Ellenfeleink megkockáztatták azt az állítást is-, ho<4»" Tráciában és Macedóniában bulgár iskolákat az exarchátus all:tc.;fa fel. Ezzel szemben tény ás valóság az, hogy ezen területek régóta bulgárok által voltak benépesítve 9 már a XIX. század első felében a bolgár felvilágosodási mozgalom idejében, tehát az exarchátus felállítása előtt, nyíltak meg itt a bulgár iskolák. Az 1870-ben felállított exarchátus éppen annak a felvilágosodási mozgalomnak gyümölcse lett, mely felállította e területek bolgár iskoláit s az abból kikerült növendékek ízorgalmazták az exarchátus felállítását. Macedónia és Trácia területén, valamint azokon a bulgár részeken, ahol görög eredeti püspököík székeltek, az egyház liturgikus nyelve az ószláv volt. A bulgár egyházi függetlenség mozgalmának megindításakor, vagyis a XIX. század közepén ezt a nyelvet felváltotta az élő bulgár nyelv s ez a törekvés eredményt ért el Macedóniában és Tráciában is. Már a török hódoltság keserű századainak utolsó idejében megkezdték a szerzetesi iskolák a papoknak Oly irányú kiképzését, hogy bulgár érzelmük mellett a bulgár nyelv hivatott fejlesztői is legyenek. A szerzetesi iskolák mellett lassan-lassan világiak által vezetett iskolák is létesültek s megindult az a törekvés, hogy Tráciában és Macedóniában a görög iskolák helyett ezen a területen is bulgár iskolákat állítsanak fel. A XIX. század harmincas éveiben ilyen buügárnyelvű világiak által vezetett iskolák nagyszámmal voltak Macedónia és Trácia várasaiban, sőt falvaiban is, éppúgy, mint Bulgária többi részén. Ez azért volt lehetséges, mert az említett világi iskoíákat nem az állam tartotta fenn, s így létesítésük társadalmi alapon jött létre éppúgy, mlint Bulgáriában.