Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 12. szám - Finnország és Kelet-Karélia

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA szókkal kerül kultúrközösségbe, amennyiben a görögkeleti hitet választotta, szemben a finn­karéliai néppel, mely a luteránus vallás bíve volt. A lakosság Kelet-karéliában túlnyomórészt fölcb míveléssel, halászattal, vadászattal foglalkozik, de vannak kereskedőik is. középosztályuk vagy ér­telmiségi rétegük soha nem fejlődött ki. A népes­ség számát pontosan nehéz megállapítani. Egy 1920-ból származó szovjetorosz kimutatás 200.000 lélekről számol be, amelyből 61 százalék finn, 37.5 százalék pedig orosz. Egy tizenhárom évvel ké­sőbbi, 1933-ban összeállított szovjet statisztika már 350.000 karéliairól tud. A Finnorszég és keletkaréha közötti szellemi kapcsolatok tehát meglehetősen új keletűek, ko­moly politikai együttműködés pedig még soha sem valósult meg. A kelet-káréliai finnek nemzeti ön­tudatát a Kalcva'a-éposz múlt századbeli felfede­zése élesztette fel. Finnország is ezzel egyidöben fordult az összetartozás érzésével a ke'eti hatá­rain túl élő testvérnép felé. Akkor alakult meg Helsinkiben a „Karéliai Aakadémiai Társaság", amelynek célja e finn nemzeti gondolat ápolása lett. Finnország ez időben a cári orosz birodalom önkormányzattal rendelkező tartománya volt, érthető tehát, ha Szentpétervár gyanakvással és rosszalással nézte az ilyen nemzeti mozgalomnak erjedését. Sőt a Finnországban élő nagy befolyású svéd kisebbség is aggályoskodott, mert eddigi ki­váltságos helyzetét, előjogait féltette. E tisztán kulturális megmozdulásnak nem is lett semmi következménye, egészen az 1914-es vi­lágháborúig, illetve a cári Oroszország összeomlá­sáig. Ujabb lehetőségek akkor nyíltak meg, ami­kor a felszabadult és állandó függetlenségét telje­sen visszaszerzett Finnország leverte saját vörös forradalmát és megalkotta nemzeti államát. A ke­let-karéliai szabadságmozgalom vezetői már 1918 márciusában hivatalos kérelemmel fordultak a finn kormányhoz, hogy szabadítsa fel őket az orosz uralom alól. A finn szabadságharc akkor éppen legnehezebb szakaszában volt, Mannerheim lehe­tőségei e kérés tejesítését nem engedték meg. A marsai még csak akkor fogott paraszt-hadserege megszervezéséhez, csekély számú haderejét nem gyöngíthette meg. Finn részről ennek ellenére el­határozták, hogy legalább is önkéntes alakulato­kat küldenek a kelet-karéliaiak segítségérc. Anglia 1919 elején elismerte a finn íüsjg<'t1en­séget. Éz év februárjában egy karéliai küldöttség jegyzéket intézett Angliához, Franciaországhoz, Olaszországhoz, az Egyesült Államokhoz, Bel­giumhoz és Svédországhoz, amelyben ugyancsak segítséget kért és azt az ajánlatot terjesztet­te elő, hogy Kelet Karélia további sorsa, állami ho­vatartozása, illetve függetlensége felől népszava­zás döntsön. E kérelmet Finnország is támogatta. F diplomáciai lépésnek azonban semmiféle követ­kezménye nem lett. Nemsokkal utóbb. 1919 ápri­lisában újabb finn csapatok indultak a Kelet-Ka réliai határon túlra. A helyzet a egész 1919-es évben nem tisztá­zódott. Az angolok az év végén hagyták el Kelet­Karéliát. kivonulásuk előtt megalakították a ka­réliai ellenforradalmi fehér orosz kormányt, amelynek székhelye Petsamo volt. Y.z az árnyék­kormány azonban sem katonai, sem anyagi erők­kel, sem pedig diplomáciai kapcsolatokkal nem rendelkezett, úgy hogy nem tarthatta fenn ma­gát A Szovjet 1920 elején váratlanul azt az el­határozását nyilvánította ki, hogy az ellenforra­dalmi orosz kormánnyal szemben hajlandó egy karéliai nemzeti kormány elismerésére. Ennek ér­dekében hadat indított a fehérorosz kormány el­len, amely Petsamoból Finnországba menekült. .A szovjet csapatok Kelct-Karéliát megszállták, de itt már ll>2() ős?én forradalom tört ki. F"inn sza­badcsapatok és önkéntesek is csatlakoztak a karé­liaiakhoz. Hiába vonultatott fel a szovjet hadve­zetőség harmincezer főnyi, repü'őgépekkcl, páncé­losokkal és tüzérséggel felszerelt hadsereget, hiába verte le pár hónap aatt a kelctkaréliai ellenállást, az időnként fellágoló harcok 1922-ig tartottak. kelet karélia 1922-ben küldöttséget menesz­tett a Népszövetséghez es kérte, hogv történjék intézkedés sorsa megkönnyitésére. Genf ezúttal is csődöt mondott. A szovjet a dorpati béke előírá­sainak, a kelct karéliai önkormányzat megvalósí­tásának csak látszólag tett eleget. Felállított egy ,,karéliai munkástanácsot"', amelynek terrorja alatt „népszavazást" tartatott meg. Az előzmények folytán nem is lehetett csodálni, hogy az ..egysé­ges népakarat" egy olyan kormányzat mellett nyilvánult meg, amely nyomban elhatározta, hogy csatlakozik a Szovjetuióhoz- 1923 ban megalakult .,karéliai Önálló Szocialista Szovjetköztársasága", amelynek vezetőjt Gylling Eduárd helssinkii egye­temi tanár lett. Gylling mtggyőződéses kommu nista, de a mellett nemzeti érzésű finn volt. Olyan lelkesedéssel fogott a kcletkaréliai finn kultúra felvirágoztatásához, hogy a Kreml szemében idő­vel gyanússá vált. 1935-ben letették tisztéről. Moszkva ettől kezdve mellőzte a karéliaikat és még a karéliai kommunistákat sem engedte veze­tő szerephez. A köztásaságot ezután orosz kom­munisták kormányozták. Amikor 1939 őszén megindult a finn-szovjet úgynevezett téli háború, Moszkv a enyhítette szi­gorát, síit a karéliai finn nemzeti öntudat feléb­resztésére törekedett. Tette pedig ezt abban a re­ményben, hogy Kelet-Karélia finn kommunistái lelkesen csatlakoznak a finn néphadsereghez, amelynek céija Finnország elfogalása és bolsevi­zalása lett volna. A Finnországból menekült kuu­sinen finn kommunista vezér kelet-karéliában alakította meg azt az ellenkormányt, amelynek ni mogatása Moszkva számára ürügy lett a Finnor­szág elleni hadüzenethez. Amikor azután a hősies finn ellenállás megmentette az ország független­ségét, karélia elnyomatása tovább folytatódott. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt Felelős vezető: Duchon János

Next

/
Oldalképek
Tartalom