Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Vitéz Horthy István

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGá HIVATALOS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM. 2. S Z. BUDAPEST 1942 Vitéz Horthy István Az országgyűlés, az alsó- és felsőház ünnepies együttes ülésén, közfelkiáltással kormányzóhelyettessé választotta vitéz Horthy Istvánt. Az egész ország, apraja-nagyja, kitörő örömmel fogadta ezt a hírt, mely a kormányzó és a nemzet legteljesebb egyetértéséről tanúskodik. Vitéz Horthy Istvánt az egész nemzet osztatlan szeretete fogadja és kíséri az ország második méltóságának helyén, ahová származása és érdeme egyaránt utalták. Horthy István az ország egyik legnemesebb eredetű és szereplésű családjából származik, amely családban megtalálhatjuk a magyarság minden erényét és képességét, a katonai, egyházi, igazgatási, művészeti kiválóságot, az energiát a kormányzásra, a vérhullatásig menő önfeláldozást. A Horthy-nemzetség a magyar erények ragyogó skálája, melybe Horthy István alakja méltón illeszkedik. Horthy István élete a kezdet ívelésén is olyan mozzanatokat tár elénk, melyek a nemzetet nemcsak megnyugtatják, hanem örvendő bizalommal tölthetik el a magyar jövő és Horthy István egybekapcsolásával. Nemcsak vér szerint, szellemében és akaratában, ítéletének biztosságában, jóindulatában is méltó fia dicsőséges atyjának. Noha. szerénységében sohasem állította magát előre, tudjuk róla, hogy bárhová helyezte a sors, mindenütt megállta helyét. Az ország első műszaki férfiainak sorában emlegetik és dicséretet szerzett külföldön is a magyarságnak. Itthon, mint az állami gépgyár vezérigazgatóját, a munkásság bálványozta. Nem volt a munkásságnak olyan kérdése, mellyel ne foglalkozott, nem volt olyan alkalom, melyet a munkássággal való személyes érintkezésre elmulasztott volna. Repülése, melyet kis sportrepülőgépén Indiába tett, fölér a legnagyobb rekorddal. Legutóbb mint a magyar államvasutak elnöke mintaszerű vezetőnek mutatkozott; de itt sem maradt a puszta gyakorlatnál. Valósággal Széchenyi közlekedéspolitikai nyomdokaiba lépett, mikor, mint a Közlekedéstudományi Társaság egyik vezetője, kijelölte a magyar közlekedési politikai elveit és teendőit s maga is több nagyértékű tanulmányt írt a közlekedés problémáiról. Eddigi pályája mutatja, hogy bármilyen helyen volt, ismerte és gyakorolta a kormányzás valódi föltételeit: a jelen helyzet bírálatát, a jövendő feladatait, a cselekvés elveit és, ami a legfontosabb, helyes ítéletet és kellő pillanatban az akarat elszántságát. Horthy István személyében méltó férfiú került Horthy Miklós kormányzó urunk oldalára. Megválasztása tanúságtétel az egész nemzet politikai bölcsesége mellett, de tanúságtétele egyszersmind a magyar alkotmány elevenségének és erőtől való duzzadásának is. A kormányzóhelyettesi méltóság feállítása mindennemű hiányt kiküszöböl az országlásban. A kormányzóság, mint a magyar történelem tanúsítja, mindig dicsőséges korszakot készített elő. Mert a kormányzóság tanúságtétel volt a nemzet bölcsesége mellett, mellyel nehéz sorsban is meg tudta találni és kellő helyre tenni a kellő embert. Akik sokat beszélnek a magyar visszavonásról, most láthatják, milyen egységes tud lenni a magyarság, ha nagy, ha a legnagyobb dologról van szó. Bizonyság erre most a közfelkiáltás, mellyel Horthy Istvánt az egész nemzet egyetemét képviselő országgyűlés a kormányzóhelyettesi székbe szólította. Az atya öröme, aki látja, hogy a nemzet fiát érezte méltónak arra, hogy helyettese legyen, nem nagyobb, mint a kormányzóé, aki teljes hittel és bizalommal oszthatja meg munkáját méltó társával. A nemzet pedig forró imával kéri az Egek Urát, adja meg választottainak a legfőbb jót, amit országvezetőknek adhat, a képességet, hogy különbséget tehessenek jó és rossz között, és vezethessék népüket a boldogulás és dicsőséges nemzeti lét útján.