Magyar külpolitika, 1942 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 10. szám - Politikai kísérletek

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 dásból támadt-e, szinte a ma történeténeik világá­ban az angol nemzet. Vagy hogyan keletkezett az Egyesült Államok népe, melynek mondhatjuk, hogy csak mély rétege tiszta angol származású" Nemzetek teremtése, fennállása, keverése a Gondviselés titka, mely tetszése szerint állíthat elő vegyületeket és sokkal rikábban tiszta eleme­ket. A politika célja az lehet, hogy kitapogassa a módokat, melyek révén Istennek tetsző módon együtt élhessen más nemzetekkel és fenntarthassa saját princípiumát. Ma szálaira bontva nézzük a nemzetiségi kérdést, távol állván a nagy politikai szintézisek­től. Szent István nagy politikai alkotáson keresztül nézte ugyanezt, innen a Szent Istváni értelmezés nyugalma és felsősége s egyben termékeny és al­kotó volta. Széchenyi a forrongó és forrongás előtti Ma­gyarország lázában élt. István király az alkotás befejező, nagy távlatában. Széchenyi ugyanolyan helyzetben volt, mint a trianoni ország magyar politikusai, akkor is, a tria­noni korszakban is, az ország szabadulandó volt láncaiból. Akkor is., most is az ébredő nemzetisé­gek gyűrűje vett bennünket körül. Senki nem látta azt tisztábban és nem írta le tisztábban, mint Széchenyi. Szavai, melyek — pél­dául — az ébredő germánokról szólnak, prófétai szavak. Széchenyi tragikus lelkének megadatott, hogy pillantást vethessen a jövőbe és e látvány minden tragikus volta mellett is vigasztalást adhatott neki. Megmutatta neki azt, hogy a legnagyobb von­zóerő volt és marad minden ország számára a magasabb, nemesebb jogrendszer, mely terjesz­kedni és nem zsugorodni igyekszik. Khhez a magasabb jogrendszerhez tapad és tapaszt a magasabb erkölcsiség. A nemzetiségek békéje tehát csak az egyenlő jogokat biztosító birodalomban lehetséges. A második vigasztaló mozzanat az, hogyha Széchenvi szerint a nemzetiségi beolvasztás és be­olvadás lehetetlen, a magyarság sem olvasztható be, bármily és bármennyi néppel legyen is körül­véve. A nemzetiséget csak az elvesztett hit, a ke­zéből kisiklotf isteni feladat miatt veszheti el. De nem veszhet el, ha vezérlő csillagai, Szent István és Széchenyi fénylő nyomán halad. Marius. Minden nélkülözhető darab meleg ruhát szolgáltassunk be a harctéren küzdő katonák részére! Politikai kísérletek. Két emigráns kormány megegyezett abban, hogy a müncheni egyezményt meg nem valósuk­nak es a régi csehszlovák államot élőnek tekinti s ezzel újra megkezdődött az elmúlt világháború háttéri diplomáciai aknamunkája Magyarország ellen. Mintha halottak támadnának fel a sírból, hogy éjféli órában az élőket rémítgessék. Valóban, bo­szorkánymunka ez. De vájjon, megijed-e tőle va­lakiv Halott erők halotti leplei hiába jelennek meg előttünk, tudjuk, hogy nincs mögöttük valódi test, valódi lélek. Ma az a boszorkánvkonyha. mely a régi világ­háború füstjében oly sikerrel dolgozott, már hiába főzi mérgeit. Ma öntudatos Magyarország áll vele szemben, nem a Habsburg monarchia elbujtatott országai. Ma Magyarországnak saját hadserege, saját diplomáciája van. Ma Magyarország hallat­hatja és hallatja szavát, ma tudja, milyen sors vár rá és milyet harcol ki magának. Ma nem állunk vezetés nélkül sem harcban, sem diplomáciában. Szemünk nyílt, akaratunk tel­jes. Nem állunk tehetetlenül ellenfeleink előtt és az emigráns kormányok szerződése nem ijeszt bennünket. Hadseregünk nemcsak az ellenséget tartja távol határainktól, hanem a határokat is őrzi, belső erőinket is szilárddá teszi. Az egész magyarság nagy iskolán, a revizió öntudatosító is­koláján ment keresztül. Nemcsak a hadsereg, az ország minden polgára, minden lelke vigyáz az or­szág külső-belső békéjére. Most már nekünk is vannak régi módszereink: a magyar igazságért, a magyar revízióért való küz­delem, az Kurópáért való erőfeszítés küzdelme, mely megtaníthatja az egész világot arra. hogy a magyar önmagát és jövőjét meg tudja védeni! E háború után nem lehet Trianon. Magyaror­szágnak nem szabad megkisebbednie. A régi re­cept, mely szerint Magyarország minden politika bűnbakja, soha többé nem ismételhető meg. A régi politika bűvészkedő mesterei és kísértetei sze­retnék hinni, hogy az idő megállt felettük, az élet megdermedt és minden úgy van, mint hatalmuk órájában volt. De a kisértetek órája ütött és ők nyugodtan visszaszállhatnak sírjukba. Nincs mái­olyan ország, melynek bőrén nyugodtan és veszély nélkül kísérletezhetnének. Különben is, az emigrációk történelméből tud­niok kellene, hogy az emigráció a történelem leg­felszívódóbb, legtünékenyebb eleme. Ha még an\ ­nyian volnának is, nincs gyökerük. Elszakad tőlük nemcsak a föld, nemcsak a nép, hanem a jövő is. Az emigráció a puszta mult, melyek visszatérése nincs. Gyökértelen és elszáradó. A történelem nem fordul vissza kedvükért. De azért nekünk, magyaroknak, százszoros erővel kell figyelnünk, öntudatunk élességét nem szabad elvesztenünk. Az ellenünk való bujtogatás okozta sok szen­vedésünket a múltban, ne okozhassa tovább a jö­vőben. Küzdjünk a bujtogatás ellen minden erőnk­kel, akár kisértetekről, akár valódi erőkről van szó. Ne szűnjünk meg egy pillanatra sem harcolni. E tekintetben ne ismerjünk harci szünetet. Figyel­meztessük önmagunkat, hogy felismerve a ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom