Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 8. szám - Churchill és Irán

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA tarthassa. Az agrárreformot arra használták fel, hogy a földet magyar kezekből szláv kezekbe juttassák, magyar földből dúsan jutalmazták és a színmagyarság közé telepítettek a cseh légionáriusokat, a középbirtokok egész tömegét hasították ki azoknak a cseh hivatalnokoknak javára, akik az elnyomó cseh uralom érdekében számbavehető szolgálatokat tettek. A városokat megtömték cseh tisztviselőkkel, hogy azok magyar jellegét mesterségesen lerontsák. Cseh tisztviselők inváziója árasztotía el Szlo\enszko és Kuszinszkó hivataliait, iskoláit, bankjait és egyéb intézményeit és, a kinevezési rendszer lehetővé tette, hogy ne csak az állami hivatalokat töltsék meg csehekkelrv/. ... f hanem, hogy a régen önkormányzattal birt me/ (. jlllirClIlII (*S gyek, járások ós községek vezetésébe is beerőszakolják Prága embereit és akaratát. Nagykultúrájú régi magyar városokat községi szervezetre fokoztak le, hogy cképpen egészen a cseh kerületi és járási hivatalok parancsuralma alá kerüljenek. A főhatalmakkal kötött kisebbségi szerződés egyetlenegy pontját sem tartották be. hanem a kisebbségekhez tartozókat másodrendű állampolgárok gyanánt kezelték, őket birtokaikból kiforgatták, személyes szabadságukban és nyelvük szabad használatában gátolták, iskoláikat bezárták avagy elnemzetlenítették. hivatalaikból kiüldözték, járandóságaikat be szünteti ék, nyugdíjjogosultságukat nem ismerték el, a politikusokat és publicistákat állandóan államellenes perekkel zaklatták, a lapokat elkobozták, sőt betiltották, a felvidéki ipart tönkretették, mert abban a cseh ipar konkurrenciáját látták. Csonkamagyarországgal szemben ismételten vámháborúi produkáltak, a magyarokat teljesen elzárták a magyar anyaország kultúrájától, az ügyvédi, orvosi, mérnöki é-letfoglalkozást a magyaroknak lehetetlenné tették, avagy teljesíthetetlen feltételekhez kötötték, több évszázados magyar családoknak állampolgárságát ei nem ismerték s őket tömegesen kiüldözték. mai szemben a türelem mértéke végkép betelt akkor, amiden szövetkezet a Szovjettel, annak repü lőtereket rendezett be és ezzel Európa szívében a bolsevizmus szálláscsinál ójává lett. Most, hogy a bolsevizmus megmozdult, Benes is újból nyüzsögni kezd s régi szövetségesétől a Szovjettől várja leitámasztását. Maga tette magát a Szovjet sorsosává. A Szovjet-rendszer pusztulása feltámaszthatatlanul magával fogja sodorni őt is az envészetbe. Irán ' A csehszlovák állam szétbomlása. Nem természetes-e, hogy a jogaiból ekkép teljesen megfosztott magyarság őszintén csatlakozóit a szudétanémetek által nagy eréllyel megindított autönomista mozgalomhoz, amely \éget kívánt vetni a cseh rabszolgaságnak? A csehszlovák állam összes kisebbségei, molvek együttesen többségei alkottak — magyarok, németek, -szlovákok rutének, lengyelek közös erővel törekedtek lerázni magukról a tűrhetetlen cseh uralmat, amely demokráciát hirdetett, de a Uyakoilatban de-potizmust jelentett. Ennek a szörnyű alakulatnak, mely hosszúságában ezer kilométer volt, szélességében azonban mindössze 70 és 280 km között ingadozott, melynek 3800 km határa volt, amelynek keleti végei Prágától messzebb estek, mint aminő távolság választja el Prágát Londóniól. szét kellett hullani.; természete-: í észéire. De érdeke volt egész Európának is, hogy a csehszlovák államban felhalmozott centrifugális erő szétfeszítse ezt a mesterséges államalakulatot, mert rossz politikusai elbizakodott é.s provokáló rmaguktartásáva] az állam valamennyi szomszédját két évtizeden keresztül állandóan ingerelték, s főleg mert ezzel az államUgyanakkor, mikor angol csapatok vonultak Iránba és ezzel újabb ország került saját akarata ellenél e a háború tüzének magvába, hangzott el Churchill angol miniszterelnök beszéde az angolímerikai „békecélökról". A világot sújtó csapásoknak azonban, mint látjuk, csak egyik része a háború, a másik — és talán nem kevésbbé nagy csapás —. hogy a világot ilyen beszédekkel akarják megtéveszteni, félrevezetni. Emlékeznünk kell az elmúlt \ ilágháborúbeli Wilson-féle deklarációkra és pontokra, melyek szinte a világháborúnál is nagyobb kárt és szenvedést okoztak Európának és vele együtt az egész világnak, — de leginkább Magyarországnak. Az elmúlt két háború közti korszak, melynek alapjait Wilson pontjaira akarták lerakni, a legnagyobb szenvedések és forrongások korszaka volt*. Vájjon Európa és vele együtt mi. elfogadhatnók-e békealapzatu! az újabb angol-amerikai szólamokat? Anglia háborús és békés céljainak fennen való hangoztatását az is elhalványítja, hogy e szavak mögött nem feszül a győzelem ereje, azonkívül rossz rendezésre vall az is, hogy a kis országok megvédésének hangoztatása melleit történik a fegyveres behatolás egy újabb országba. Á háború nyelve merőben különbözik a béke nyelvétől, Háborúban a legtöbb szó mást jelent, mint békében. A háború, eldobván a béke erkölcsét és gondolkodását, új nyelvet is kénytelen alkotni. A jó nem jelent benne jót. Mikor, mini például most. Churchill az egész világ szabadságáért szónokol, nyugodtan legázol és háború színhelyévé tesz egy semlegességéhez ragaszkodó országot. Mikor azt mondja, hogy igazságosan akarja elosztani a világ javait, ez azt jelenti, hogy az egész világ termelését Anglia diktatúrája alá akarja vetni. Minden politikai iskolának hagyománya van. Mióta a wilsoni tizennégy pont szinte ezópusi ravaszsággal kihízelegte az elmúlt világháború katonái kezéből a fegyvert, az angolok és amerikaiak igen szeretik a pontokat. Most nem csupán a népek önrendelkezési jogával akarnak varázsolni, hanem a világ javainak igazságos elosztásával, ami valójában a világ javai fölött való angol uralmat jelenti és azzal az egyéni szabadsággal, melyet olyan jól tudnak a szenvedő nagy tömegek ellen felhasználni. A világháborúban a leghatékonyabb