Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 1. szám - Magyarország nemzetiségei

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA külpolitikája — nem a nemzetiségek elnyomása, hanem vonzása volt. Mely utón járhatna a jelen külpolitikusa, ha nem azon. melyen Hunyadi, Zrínyi, Pázmány, Rákóczi cs Kossuth jártak? A magyar mult és jelen egy és ugyanaz. Ezerszáz esztendő nem adatik ingyen egy nemzetnek. Ezer esztendei fennállás — különösen olyan helyen ahol eleddig semmiféle nemzet nem tudott államot alkotni, — azt jelenti, hogy a nemzetnek küldetése van, melyet állaimmá alakulása első pillanatában felismert, elfogadott és melynek szolgálatába állt. Ez a küldetés, melyet nagyjaink után a magyar nemzet elfogadott és szolgált, ad örökös sugallatot a magyar külpolitikusoknak. országvezetőknek. E küldetés parancsolja a haza tényleges és eszmei nemességben és szabadságban való megtartását. A fiatal magyar diplomácia, mely mostanában alapvető sikereit aratta, ilyenformán hagyományaiban régi s hogy ez így van. igen örvendetes. A magyar külpolitika nem mesterséges és ötletszerű rendszereken, hanem az ezeréves történelem pillérein nyugszik. A magyar nemzet osztatlan közvéleménye áll mindig a hagyományos magyar külpolitika mögött. Ilyenformán nemcsak a magyar külpolitika az érettség és kiforrottság csodája, hanem a külpolitikai közvélemény is. Az elő magyar történelem egyúttal az élő nemzet is. Azt mondják, a fiatal magyar diplomácia képviselőit a több nyelven beszélő katonaviselt ifjak közül válogatják. De bizonyára nem feledkeznek meg arról sem, hogy ifjúságunk színe-virága, mely a diplomácia szolgálatába lép a most élő vezetőkön keresztül, a nagy magyar ősökben, hősökben keresse és találja meg a magyar külpolitika örök vezetőit. Marius. .Magyarország nemzetiségei A világsajtóban egyre-másra jelennek meg min den alapot nélkülöző statisztikai adatok a magyarországi nemzetiségekről. Miként a páriskörnyéki szerződések alkalmával, úgy ma is ködös bizonytalanságba akarják burkolni a tényeket azok, kiknek ez érdekük és a legagyafurtabb csalásoktól és hamisításoktól sem riadnak vissza, hogy újra félrevezessék a hiszékenyeket. A páriskörnyéki szerződéseket diktáló nagyhatalmak egyetlen államférfia sem ismerte annak az ezeréves országnak a való helyzetét, amelyet akkor szétdaraboltak. Ugyanígy számítanak most is ügyes kóklerek arra, hogy a tények nem ismerése valóra engedi válni vágyálmaikat. Most, amikor az újságok hasábjairól újra rajzik a statisztikai zsonglőrösködés áradata, szükségesnek tartjuk leszögezni a valódi fényállást Magyarország területi és nemzetiségi helyzetét illetően. Magyarország területi változásait az alábbi statisztika mutatja: A Magyar Birodalom területe 1920-ig 325.411 km? A trianoni Magyarország területe 1938 novemberéig 93.073 „ Magv arország területe az 1938 novemberi első bécsi döntés után . . 1(15.000 .. Magyarország területe az 1939 márciusában történt Kárpátalja viszszacsatolása után 117.161 ,, Magyarország területe ma, az 1940 augusztusi második bécsi döntés után 160.163 „ A Magyar Birodalom egész lakossága az 1910-es népszámlálás szerint 20,886.-187 lélek volt. Ez az összlakosság anyanyelv szerint a következőképpen oszlott meg: magyar német tót oláh ruthén horvát szerb egyéb 10,050.575 2,037.435 1,967.970 2,949.032 472.587 1,833.161 1.106.471 469.255 Az országgyarapodás és a természetes szaporodás következtében országunk lakossága a magyar fennhatóság alatt az utolsó 30 évben a következőképpen alakult: 1910 1930 1939 7,616.117 8,688.319 9,129.000 8,484.447 9,722.782 10,180.000 8.981.340 10,315.683 10,857.000 Trianoni Magyarország , Az első bécsi döntés után Kárpátalja visszacsatolása után A második bécsi döntés után a mai Magyarország 11,166.886 12,708.286 13,490.000 A Magyar Birodalom utolsó, 1910-es népszámlálása alapján a mai Magyarország nemzetiségi megoszlása, nem számítva a népszaporodást, a következő volna: magyar német szlovák román ruthén egvéb 8.669.188 718.634 283.436 959.869 370.443 164.876 (l. I 7o 6.4% 2.5% 8.6% 3.3% 1.5 Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez a statisztika a százezernél jóval több zsidót, kik jiddis nyelven beszéltek, a német csoportba osztja. Ezért mutat ki ez a táblázat jóval több németet, mint az alábbiak. Ha összevetjük az 1930-as magyar, csehszlovák és román, csaknem cgyidőben végrehajtott népszámlálások adatait, úgy a mai Magyarország területén lakó népesség megoszlása 1930-ban a következő volt: magyar német szlovák román ruthén egyéb 8.800.000 580.000 270.000 1.150.000 500.000 408.000 Í7.2% 4.6 2.1% 9.0% 3.3% 3.2