Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 12. szám - Honnan jöttek a szlávok a Balkánra?

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 hallunk magyar-bolgár összeköttetésről. A tatár­járás és a törökvész alatt éppen úgv szenvedett a bolgár mint a magyar. Az 1914-iki világháború pe­dig egymás mellé állította a két nemzetet, fegyver­társak voltak és a békeszerződések egyaránt súj­tották Trianonban Magyarországot szakították szel, Neuillyben pedig Bulgáriából szelték le Dob­rudzsát és Thráciát. És ha a közelmúlt esemé­nyeire gondolunk, a sors ismét egyszerre engedte meg az elvesztett területek egvrészének visszaszer­zését. Bulgária visszanyerte Dél-Dobrudzsát, maid Macedóniát és Thráciát. Magyarország a világháború után először kö­tött kereskedelmi egyezményt Bulgáriával, 1921­ben. 1937-ben fizetési és árucsereforgalmi 'egyez­ményt írtak alá. A gazdasági kapcsolatokon túl pe­dig igen nagy jelentőségű a kulturális kapcsolat, amelyet ugyancsak a közelmúltban szankcionáltak kulturális egyezmény alakjában. A gazdasági ösz­szeköttetésnek is múltja van. Széchenyi István — kinek 150 éves születését ebben az eszten­dőben ünnepelte a magyar nemzet, — szintén érin­tette nagy tervei közepette a Bulgáriával való ösz­szekottetésünk fontosságát, amidőn egy alkalom­mal megjegyezte, hogy Vidin és Ruszcsuk bolgár kikötőkben magyar konzulátusokat kell létesíteni. Ha végigtekintjük a magyar tudományos irodal­mat, nagyon sok helyen meg fogjuk találni a Bul­gáriával való kapcsolatok létesítésének fontossá­gát. Bulgária mint kifejezett mezőgazdasági állam számos terményével pótolhatta a magvar igénye­ket, viszont hazánk fejlettebb iparával exportálha­tott Bulgáriába ipari cikkeket. Az idők folyamin ez a gazdasági összeköttetés annyira kifejlődött, hogy már jelentős tételként könyvelhető el mind­két állam kereskedelmi mérlegében. Intézménye­sen kívánták a jövőben rendezni a két állam ke­reskedelmi viszonyát és ennek előmozdítására megalakították a magyar-bolgár kereskedelmi ka­marát. Hóman Bálint miniszter szófiai útja, majd Filov Bogdán bolgár miniszterelnök buda­pesti látogatása létrehoz : i a magyar-bolgár kultu rális egyezményt. Ennek hasznossága már most ki alakulóban van, de még az egyezményt megelő­zően is már jelentős kultúrális tevékenység folyt a két állam közt. így például Dél-Dobrudzsa vissza­foglalását magyar filmvállalat vette fel. Megindult a diákcsereforgalom. A budapesti egyetemen Bol­gár Intézetet állítottak fel, viszont Szófiában Ma­gyar Intézet létesült. A két főváros rádiója is meg­egyezett kölcsönös programm összeállításában. Ki­állítások rendezése, könyvcsere a könyvtárak közt. Kölcsönös felolvasó ülések rendezése Ösztöndíjak létesítése. Érdekes az 19(X) előtti magyar lapok áttekin­tése melyből nem egyízben tűnik szemünkbe a ma­gyar-bolgár barátság. De van még egy másik szem­pont is a két nemzet érintkezéseinél és ez a ma­gyarországi bolgárság jelentős szerepe. Szamos bolgár, főként kertész telepedett le hazánkban, akik itt mindenkoron élvezték a magyar vendég­látást. Nagyobb tömegekben a bánságban teleped­tek meg a bolgárok. A délmagyarországi bolgárok­ról Czirbusz Géza nagy munkája számol be. Szent­kláray Jenő: Száz év Délmagyarország történeté bői című műve is megemlékezik a bolgárokról. A krassován bulgárok-ról is több tanulmány ismere­tes. Erdélyben is találunk bolgár telepeket. Bulgá­riában viszont élnek magyarok, vitéz Nagy Iván megállapítása szerint 1933-ig a világháborút követő 15-ik esztendőig mintegy 5—6000 magyar járt Bul­gáriában. Legnagyobb számban Szófiában élnek, ezenkívül Ruszcsukban és Várnában, és ettől nem messzire fekvő Gebedzse városában, az üveggyár­ban dolgoznak magyarok, de több kisebb bolgár helység is nyújtott szállást magyaroknak. Meg­felelő kultúrintézményeik is vannak az itt élő ma­gyarságnak. A debreceni egyetem történész ma­gántanára, dr. Fehér Géza a bolgár őstörténet művelője és a magyar-bolgár kapcsolatok egyik legszorgalmasabb előmozdítója. 1941 februárjában aláírták Szófiában a magyar­bolgár kulturegyezményt, ennek befejező aktusa­ként pedig október 16-án a bolgár miniszterelnök Budapesten az egyezményt megerősítő okiratokat kicserélte. Ezzel lezárult ismét egy magyar-bolgár barátsági aktus. Most csupán arra van szükség, hogy az egyezmények és szerződések értelmében gyakorlati tényékké váljon a magyar-bolgár kap­csolat C3 ebből a barátságból mindkét nemzet szá­mára hosszantartó és egészséges összeköttetés jöj­jön léire. \Honnan jöttek a szlávok Balkánra? a Napjainkban különös érdeklődés kíséri, hogy a népek nagy országútján hová vetődtek el a kü­lönböző fajtájú népek. Hiszen úgyszólván min­den országban találunk idegen nemzetiségüeket, kik vagy vándorlás vagy település útján jutottak el hazai földről idegen országba. Hogy mi kész­tette a népeket arra, hogy elhagyják otthonukat és alkalmas helyet találva megtelepedjenek, erre rövid úton nem lehet feleletet adni. Minden nem­zetnek megvan a maga történelme, minden nép. amelyik elindult a bizonytalanságba, hogy új ott­hont keressen, a legkülönbözőbb okok következ­tében jutott el más államba. Uj letelepedési he­lyén azután vagy megmaradt és az idők folyamán beolvadt az uralkodó népbe, vagy megőrizte kü­lönállását, nyelvét és mint nemzetiség, kisebbségi sorsra jutott, de volt még egy harmadik eset is, Biztos pénz magas kamat, milliós nyeremények : Vegyél Erdélyi Nyereménykötvényt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom