Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 12. szám - Moszkva és Európa

MAGYAR KÜLPOLITIKA A AláGYáR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM. 12. S Z. BUDAPEST 1941 VMoszkva és Európa Irta: Lukács György A földrajzi könyvek Európa keleti határa gyanánt az Uralt jelölik meg, é9 ezen az alapon szokás megkülönböztetni európai és ázsiai Oroszországot. Egyébiránt az európainak nevezett Oroszország — a tulajdonképeni Keleteurópa — egyforma, tagolatlan terület, mely úgy tűnik fel. mintha a természet mintegy ellentétel gyanánt helyezte volna a sokoldalú és változatos Középeurópa mellé. Az orosz birodalom sok népet magában foglaló állam. Az oroszok számban nem igen haladják meg a birodalom összes népesséigének felét. Ezt a népi sokféleséget az oroszok állandóan törekedtek elsimítani, avagy letagadni. A birodalom szláv népeit a nagyorosz nép ágazatai gyanánt, az egyes nyelveket a nagyorosz nyelv táj szólásaiként tüntették fel. a szlávsághoz nem tartozó többi birodalmi népeket pedig jelentéktelen kicsiny néptörzsek gyanánt állították oda. Mindezek a törekvések, melyek végeredményben az orosz birodalom jogosságát akarták kimutatni, nem tüntették el a világból azt a tényt, hogy a nagyorosz színt játszó fal mögé jelentékeny idegenfajú, saját történelemmel és hagyományokkal biró népek vannak bezárva. A 78 millió nagyorosszal 32 millió ukrán, 5 millió fehérorosz, 17 millió török, 1.8 millió georgiai és l.ó millió örmény áll szemben, nem is véve figyelembe a nagyszámú németet, finnt és más kis népeket. Az óriási térség, melyet európai Oroszországnak nevezünk, része az európai kontinensnek nagy hiba volna azt leírni Európa mellől. Egyformasága csak látszólagos, mert nélkülözi a hegységek által való részleges tagolódást. Ehelyett a nagy folyamrendszerek adnak neki tagoltságot és jelentőséget, ami nem egyéb, mint Európa összeköttetése a kelettel, Indiával és a Távolkelettel. Három nagy vízi útrendszer köti össze a Keleti-tengert a Fekete-tengerrel, és a Kaukázuson, mint Európa előőrsén keresztül, vezettek a legfontosabb utak Ázsiába, mielőtt az atlanti népek az indiai tengeri utat fel nem fedezték. A világot átformáló, most folyó nagy háborúnak jellegzetessége, hogy megvilágosodnak a történelmi folyamatok őselemei. Mélyen vissza kell menni a történelembe, hogy az orosz térség európai jelentőségét megértsük. A Keleti-tenger, a Fekete-tenger és a Kaukázus térségét korán benépesítették az indogermán népek. Európa őrei voltak ezek az ázsiai népek betörései ellen. A Krisztus utáni IVT. és IV. század közén a nagy gót birodalom kelet felől jóformán egész Európát körülölelte. Ez a birodalom a hunok betöréseinek lett áldozatává. Félezred évvel utóbb létesült egy második germán birodalmi alakulat a keleteurópai térségben, a kievi Vareg-birodalom. Ez a keleteurópai államalakulat is összetört a mongol támadások alatt. A mongolok öröksége gyanánt létesült a moszkvai állam, anyaisejtje annak, amit Oroszország névvel szoktunk megjelölni. A Volga felső folyásánál, ahova indogermán népek nem jutottak el, alakult a XI. században a kievi birodalom szomszédságában a Wladimir Susdal nagyhercegség. Nagyban elütött ez Keleteurópa többi germán, szláv fejedelemségeitől, mert már kezdeti idejében is autokrácia volt, melyben az uralkodó önkényesen parancsolt és intézkedett. A mongolok maguk alá vetették ezt a felsővolgai államot és két századnál hosszabb ideig uralkodott rajta a mongol befolyás. Ezen idő alatt Moszkva teljesen elázsiaisodott. Amint a mongol birodalom szétesett, örökségét Moszkva vette át. A mongol uralom lerázása nem volt megszabadulás lényegben idegen iga alól, nem volt az egyéb, mint lényegben egyező uralom örökének átvétele. Moszkva ázsiai despotizmussá lett. Ennek legjellegzetesebb példája Rettenetes Iván egyénisége, amely semmivel sem maradt mögötte a mongol khánoknak. Az opritsnyiki nevezetű titkos szervezetben felismerhetjük a cári Ochrana-nak és a bolsevista GPU-nak elődjét. A XVE század közepétől kezdve, amint a belső megerősödés végbement, kezdődött Moszkva támadása Európa ellen. Első támadását Ukrajna ellen indította a moszkvai terjeszkedés. Itt egy kozák állam alakult ki, amely a lengyel-litván állammal laza összeköttetésben állott. A kozákok, kiknek nevét később jogosulatlanul a barbarizmussal tették egyértelművé, valósággal európai feladatot teljesítettek, amennyiben Európa védőrségét képezték az ázsiai pusztaságokkal szemben. Még ma is erre az időre emlékeztet az Ukrajna, azaz határország elnevezés. Hosszú, változatos küzdelem után, amelyben gyakran felülkerekedett az ukrán nép szabadságratörekvése. végre is Moszkva teljesen alávetette magának Ukrajnát. Következett Nagy Péter cár ideje. Gyakran mondották, hogy Oroszországot Nagy Péter tette európai nagyhatalommá. Bizonyára nagyhatalommá lett, azonban azok a hódítások, melyek útján Nagy Péter Oroszországot nagyhatalmi rangra emelte, éppen úgy európaellenesek voltak, mint az ozmánok előrenyomulása Magyarországon keresztül Bécs kapujáig. Az 1709. év, amidőn Péter a szövetséges svédeket és ukránokat a poltavai csatában megverte, Európára a valóságban még végzete-ebbé lett, mint a török háborúk idejében szenvedett vereségek. A svéd hatalom bukásával Ke-