Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 10. szám - A Vöröskereszt

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA egyedül, hanem hathatós segítséggel próbálja Finnország egyszer s mindenkorra eltávolítani ke­leti határairól a vörös veszedelmet és a németek­kel karöltve zúzza szét a szovjet haderőt: Anglia szigorú hangú jegyzéket intézett Helsinki kormá­nyához és követelte, hogy a finn csapatok vonul­janak vissza történelmi határukig és ne folytas­sák a szovjet seregek üldözését. Az ilyesmi ugyanis megengedhetetlen volna fejtette ki London — és Anglia felé is ellenséges cselekedet­nek minősülne. A finnek ma ugyanazt a szabadságharcot folytatják, mint 1939—40-ben. A különbség annyi, hogy akkor egyedül állottak és aligha volt remé­nyük a győzelemre, ma viszont a diadalmas né­met hadjárat sikereiben osztoznak. Ez a különb­ség, valamint az angol-szovjet fegyverszövetség máris arra indította Londont, hogy amit a téli háborúban helyeselt, azt most elítélje és súlyos fenyegetésekkel riassza vissza a finneket. A finn kormány komoly és méltóságteljes hangú, alapo­san megindokolt jegyzékben utasította vissza az angol beavatkozást, rámutatott az állandó szovjet fenyegetésre és hangsúlyozta, hogy Finnország határainak, életének és jövőjének védelmében kelt harcra. A férfias színvallás nyomán London is tartózkodóbb lett és az október elején már-már fenyegető angol-finn feszültség nem robbant ki hadüzenetben. Finnország azóta is tovább aratja katonai si­kereit és előnyomul azon a karéliai területen, ahol azonos nyelvet beszélő népek kerülnek az ázsiai sötétből Európa vonzásába. Még nem hangzott el hivatalos finn nyilatkozat, vájjon Helsinki igényt tart-e Karéliára vagy sem. A fejlődés útja azon­ban láthatóan ide vezet. Finnország következete­sen és biztonságosan halad nemzeti céljai meg­valósítása felé és mint ahogy annak idején nem rettent meg a szovjetorosz hadjárattól sem, úgy most sem félemlíti meg Angliának és Amerikának neheztelése. A Vöröskereszt A Vöröskereszt az emberiség legszebb intéz­ményeinek egyike. Mikor a világot nagy szeren­csétlenség éri, háború, ínség, vagy járvány szánt végig rajta, akkor megjelenik a Vöröskereszt s lehajol a sebesültekhez, haldoklókhoz és halottak­hoz. Mikor a világi erő szinte megtagadni látszik Krisztus parancsát, a Vöröskereszt a krisztusi ir­galom megtestesítője. Felülemelkedik a háború erőszakán, jogot teremt a háborúban: a sebesült, a beteg, a fogoly, az orvos, az ápoló jogát bizo­nvítván, hogy van jog és parancs, melyet minden­kinek mindig meg kell tartani. A Vöröskereszt elve régi, hiszen az ember szívébe Isten oltotta az irgalmat és szeretetet. A haragvó Achilles is enged az ősz atya könyörgésé­nek és kiadja a Trója falainál meghurcolt Hek­tor holttestét. A krimi háborúra emlékezve, ott látjuk gördülni a véres csatatéren Nigtingale Flo­rence kis kétkerekű kocsiját, amint a sebesültek­hez igyekszik. És századok ködén keresztül vilá­gít Kanizsai Dóra alakja, aki a mohácsi csata ha­lottait temette. Az elv régi, de az intézmény szinte mai ke­letű. A solferinoi ütközetben látott borzalmakat a svájci Dunant leírta „Solferinoi emlék" című könyvecskéjében. E könyv alapján támadt moz­galom a mult század közepén alapította meg har­minchat állam képviselőinek részvételével a genfi egvezményt, melyből aztán később a nemzetközi Vöröskereszt Egyesületek központja sarjadt. Két esztendővel ezelőtt pedig hatvanegy állam csat­lakozott a genfi egyezményhez legújabban el­fogadott formájában. A Vöröskereszt föllépése előtt is voltak természetesen megállapodások a hadviselők között a sebesültek és betegekre vo­natkozóan, akiket — mint mondták — „semlegesí­tettek". A Vöröskereszt fogalmával van azonban szervesen összekötve az a nemzetközi jogi tétel, hogy minden háborús cselekedetnek meg kell állni a sebesült, vagy beteg harcosokkal szemben s ugyanez vonatkozik azokra is, akik segítséget nyújtanak. Most már nemigen van olyan hadvi­selő hatalom, mely a Vöröskereszt jogait merné tagadni és ellene intézett támadását — ami, saj­nos, még mindig előfordul — sajnálatos tévedés­nek ne minősítené. E nemzetközi jogi elv szerint tehát a háború sebesültjei, betegei már nem tekintendők ellenség­nek, a kórház, a betegszállító alkalmatosság, az ápoló személyzet pedig sérthetetlen. A Magyar Vöröskereszt, mint tudjuk, a bosz­niai okkupáció hatása alatt alakult meg s első gyű­lésén Erzsébet királyné elnökölt. A Magyar Vö­röskereszt segítő munkát végzett a szegedi nagy árvíz idején és a bolgár, görög földrengés sújtotta vidéken. Mintaszerű kórházat építtetett, mely bé­kében és háborúban szolgálatára állt a betegek­ezreinek. A világháborúban tett nagy szolgálata sokkal ismeretesebb, semhogy azt külön említe­nünk kellene. A Magyar Vöröskereszt révén ott állhattunk minden szenvedő nép, minden hazátlanul bo­lyongó, minden sebesült mellett, minden feldúlt területen. A Magyar Vöröskereszt örökös diplo­matánk, követünk idegen helyeken is, ahol nyo­morúságos, szenvedéseken segíteni kell. Most pedig a sebesültek, hadifoglyok és halot­tak közt ott vannak a mi fiaink is, akik, szenve­désükben, magyarul sóhajtják Isten nevét. Ha idegeneken segítettünk, rajtuk ne segítenénk? A Magyar Vöröskereszt tündöklő példája an­nak, hogyan teljesítheti egy intézmény nemzeti és nemzetközi hivatását. A Vöröskereszt a nemzet élő szíve, tevékeny, segítő karja, amelynek erejét ha növeljjik, nem­csak hazánk jó hírnevét, hanem katonáink egész­ségének visszaadásával, honvédelmének erejét is öregbítjük. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János

Next

/
Oldalképek
Tartalom