Magyar külpolitika, 1941 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 9. szám - A Szovjet nemzetiségi politikája

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA nemzeti irányzatokkal szemben alkalmazott el­nyomatási eszközökkel szemben. A nemzeti gon­dolat és a kommunista ideológia heves összetűzé­sekre adott alkalmat ukrán területen. És ezt annál inkább figyelembe kellett vennie Moszkvának, mert az ukránok úgy számra nézve, mint terüle­tüknek helyzeti jellegénél fogva az egyesült szov­jet köztársaság között a legerősebb volt. A moszkvai kommunista kongresszusokon a nemze­tiségek képviselői megjelenhettek. így az ukránok képviselőinek felszólalásaira ideig-óráig javult a helyzet Ukrajnában is. Az itt nyert tapasztalatok alapján kiterjesztették intézkedéseiket a többi nemzetiségi területekre, főként a fehér-oroszok lakta részre, Georgiára a németek, finnek, zsidók és a többi kisebb népek által lakott területrészekre is. Nagy vita volt afelől, hogy az ukrán önálló nép-e, vagy pedig az orosz vélemény szerint, az orosz nép egy törzse. Majd idővel az a vélemény alakult ki, hogy az ukránok önállósága néprajzi és nemzeti kulturális szabadsága terén feltétlenül el­ismerendő, ha Oroszország állami és gazdasági szervezetének hatalma alá tudja hajtani. Szovjet­oroszország azonban ezt csak a kedélyek meg­nyugtatására kívánta alkalmazni, ugyanez volt a vélemény a nem kommunista orosz elemeknél is. Az európai államokban élt orosz kisebbségek (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia) vezetői is ily értelemben gondolkoztak. 1916 és 1919 között az ukránoknál is egy nemzeti mozgalom indult meg azon célból hogy az önálló államiságukat elnyerhessék A cári uralom összeomlása után az ukránok szervezetei időről-időre indítottak meg egy nemzeti felkelést, melynek kimagasló alakjai Skoropadski generális és Petljura voltak. A nemzeti felkelésnek elnyo­mása után Ukrajnában is a bolsevizmus ütötte fel fejét. Az ukrán-szovjet köztársaság, mint a szov­jet-unió része szerepelt, azonban még ebben az időben is megőrizték önálló kultúrájukat és nem­zeti öntudatukat. A helyzet az volt, hogy a szov­jet Unió alá tartozó tagállamoknak csak kormá­nyuk volt, de valójában önálló területtel nem ren­delkeztek, az egész hatalmas területet e<>y köz­pont irányította és az egész területrész Moszkva tulajdonában volt. Ezek a nemzetiségi államok csak látszat autonómiával rendelkeztek. A szov­jet uniók ülésein nem az eg^'es államok ügyeit in­tézték, hanem a közös érdekek szerepeltek és így ezt igen gyakran nem lehetett kellőképpen össze­egyeztetni, így az összefogás helyébe a széthúzás jött. A központnak azonban minden oly területen, hol nem oroszok laktak, meg kellett küzdeni a nemzeti irányzatokkal. Az erős bolsevista áram­lat ellenére Ukrajnában egymás után jelentek meg könyvek, keletkeztek iskolák, melyek nemzeti gondolatot tartottak szem előtt. Az ukrán szerve­zetek irányításában résztvettek az egykori ukrán polgári intelligencia is, kik közül nem egyet kül­földről hívtak vissza. Ezek azután külföldi össze­köttetéseiket is felhasználták az ukrán gondolat érvényrejuttatásáért. A szovjet állam szemmcl­tartotta ezt a tevékenységet és amikor a mező­gazdaság kollektivizálása bekövetkezett a lerom­lott ukrán parasztnak még utolsó szem gabonáját is oda kellett adnia Moszkvának. Az ukrán veze­tők követelték, hogy az ukrán föld terményei el­sősorban a munka és szorgalom elismeréséül az ukrán parasztságnak jusson és csak az így meg­maradt fölösleg kerüljön el a többi szovjet terü­letre. Ezt a bolsevisták kereken megtagadták. En­nek következtében újból felütötte fejét a nemzeti­ségekkel szemben a teljes elnyomatás politikája, fis ilyen nemzetiségi politika mellett és ennyi elé­gedetlenség után került bele Szovjetoroszország a németekkel való háborúba. A Bauxit Trust végrehajtja hatalmas befektetési pro­gramijának első 24,000.000 pengős részét. A Bauxit Trust zü­richi holding keretében magyar, horvát, görög és román bau­xitbányák működnek. A konszern 1940 folyamán közel 800.000 tonna bauxitot szállított Európa bauxitfeldolgozó ipara ré­szérc. A Bauxit Trust egyik magyar leányvállalata, a Bauxit Ipar Rt. honosította meg Magyarországon a timföldgyártást és ezáltal lehetővé tette két aluminiumkohónak a létesítését, amelyek az egyik magyarországi gyárban előállított kiváló minőségű timföldet dolgozzák fel alumíniummá. A Bauxit Trust erősen fejleszti üzletkörét. Magyarorszá­gon az illetékes magyar hivatalos tényezők elé terjesztett és általuk jóváhagyott tervek szerint a fejlesztés első szakasza mintegy 24 millió pengőnyi tőkebefektetést igényel és a meg­lévő bányák termelésének fokozására, új bányák nyitására, a timföldgyár üzemének bővítésére és új timföldgyár építésére irányul. Ez utóbbit Dunántúlon építi az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt. és a Bauxit-Ipar Rt. röviddel ezelőtt 8 millió pengő teljesen befizetett alaptőkével alapított. Ehhez képest az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt. és a Bauxit-Ipar Rt. a Bauxit Trust régi részvényeseinek átvételre felajánlja ezen 27.300 drb egyenkint 100 sfrs névértékről szóló, az 1941/42. üzletévre osztalékjogosult, új kibocsátású Bauxit Trust-részvényt a következő feltételek mellett: 1. Minden régi 8 darab 50 sfrs n. é. Bauxit Trust-rész­vény 1 drb új 100 sfrs n. é. részvény átvételére jogosít. 1 drb 100 sfrs n. é. részvény vételára 290.91 P, amihez 9.09 P költség járul, úgyhogy részvényenkint összesen 300.— P fizetendő. 2. Az elővételi jog 1941 szeptember hó 4-től szeptember hó 13-ig Budapesten a Magyar Általános Hitelbank főpénztá­ránál gvakorlandó az érvényben lévő devizarendelkezések előírásai szerint. 3. Az új részvényekről a Magyar Általános Hitelbank ideiglenes részvényelismervényeket fog kiszolgáltatni, ame­lveket az új részvények kinyomtatása után a társaság új rész­vényekre fog beváltani. 4. Azok a részvényesek, akik 1941 szeptember hó 13-ig elővételi jogukat nem gyakorolták, azt elveszítik. A társaság töredékrészvényeket nem bocsátott ki. A 100 sfrs névértékben történt kibocsátás azon újabb törvénves rendelkezés alapján történt, hogy Svájcban 100 sfrs-nál kisebb névértékű részvényeket kibocsátani nem sza­bad. A 100 sfrs n. é. részvény szavazati jog, osztalékiogosult­ság és minden egyéb tekintetben teljesen egyenértékű 2 régi 50 sfrs n. é. részvénnyel. A budapesti tőzsdén ezentúl külön jegyzik majd az 50 és 100 sfrs n. é. részvényeket és az ideiglenes részvényclis­mervénvek is forgalomképesek lesznek addig, amíg becseré­lésük megtörténik. IMPERIAL fügekávé a legjobb! MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Dr. Sziklay János szerkesztő, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető-igazgatója, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, dr. Szerelemhegyi Ervin Neller Mátyás. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János

Next

/
Oldalképek
Tartalom