Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 4. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében. Harmadik közlemény

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 befolyása alatt maradnak. Mi sem természetesebb,, minthogy ilyen l.öiülmények között az érdekelt államok jól meggondolják, hogy milyen nemzetközi szervet létesítsenek, illetve milyen alakulathoz csatlakozzanak. A kérdés, amit fennebb feltettünk, hogy az univerzálisabb vagy a regionális szervezet helyesebb-e és hogy melyik felel meg jobban a kis államok érdekeinek, tehát mindenképpen nagy fontossággal bír. A regionális tömörülés mellett sok érv szól. Hiszen magának a Népszövetségnek nehézkességét is nagvrészt azzal magyarázzák, hogy univerzális jellege van, tevékenységi sugara túlságosan messze terjed. Ezért sokan a Népszövetségnek kontinentális csoportokra való felosztását propagálták. Egyébként is közelfekvő gondolat, hogy kicsiből lesz a nagy. Kezdjük el szerényen, ha beválik, lehet továbbfejleszteni és ilyen körülmények között semmi akadálya sincsen annak, hogy egy regionális intézményből végül is univerzális legyen. Amikor azonban ilyen időszerű és elsőrendűen gyakorlati kérdésről van szó, nem lehet teljesen az általánosságok síkjában maradni, hanem a kérdést a maga közvetlen kifejlésében, gyakorlati kihatásaiban kell megvizsgálni. (Befejező közlemény következik.) AZ OLASZ BIRODALOM HATALMAS PAVILLONJA A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁRON. Az április 26-án megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron az Olasz Birodalom a legmodernebb kiállítási technika szerint épült hatalmas pavillonnal vesz részt Bemutatásra kerülnek az anyaország nagyszerű iparának, különösen a textil- és gépiparnak kiváló gyártmányai, valamint a világhírű művészi olasz kerámiák, porcellán-, üveg- és bőrdíszműáruk. Kiállításra kerülnek toovábbá a gyarmatokon termelt déligyümölcsök, valamint különböző nyersanyagok mintái is. Az olasz pavillon cgyrészét Albánia kiállítása foglalja el, albán nyersanyagokkal, valamint az albán háziipar és népművészet jellegzetes termékeivel. Perl kenyér olcsó és f ó SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás Királyüdülő ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7 5 Kárpátalja a magyar történelem keretében Irta: Dr. Baumgartner Sándor. — Harmadik közlemény. — III. Mit kapott a ruténség ezer eV folyamán a magyar államtól. Mindenekelőtt megőrizte ruténség faji önállóságát, nyelvét, vallását és szokásait. Ez annál feltűnőbb, mert egy 600 ezres kis népről van szó, amely nem tudta volna fenntartani önállóságát, hacsak kismértékű elnyomás is érvényesült volna ellenük. A rutének biztos beolvadtak volna valamelyik szláv nemzetségbe, ha alájuk tartoztak volna, mert még a szlováksággal határos nyelvterületek is eltűntek a szlovák szlávok szomszédsági hatása alatt. S mi lett volna, ha alájuk tartoztak volna. 1648-ban megkezdődött s 1721-ben befejeződött az a folyamat, amely a bizánci szellemi behatás alól is kivonta a ruténséget a magyar politikai és egyházi vezetés mellett, s a nyugati kultúrával teremtettek kapcsolatot a ruténségnek Rómával való egyesítése által. A magyarságnak és a magyar egyháznak köszönheti a ruténség, hogy megszervezte számára az egyházi hierarchiát, mert azelőtt a rutének szellemi és lelki vezetését a műveletlen Oroszországból jött bátykók (vándor) látták el. A magyar állam és egyház jóvoltából szerveződtek meg előbb az ortodox, majd az egyesült munkácsi és eperjesi püspökségek s lettek a ruténség szellemi, erkölcsi és kulturális központjává. Kárpátalja népe mindenekelőtt új hazát kapott a magyarágtól. A Ruténföld legnagyobb része bevándorló, illetve betelepített. A telepítés a XIII. századtól a XIV. század végéig egészen tervszerűen folyt le, a XV. században már csak szórványosan fordul elő. A magyar királyok a tatárok által elpusztított vidékek betelepítését eszközölték a rutének Kárpátaljára telepítésével. A rutén nép szívesen jött a biztos Kárpátok által övezett magyar hazába. Itt biztonságot és nyugalmat talált. A Kárpátokon túl a tatár fejedelemség állandó harcban állott a kisoroszokkal, elpusztította vidékeit, népét rabszolgaságba vitte s az elpusztított területeken maradt kisorosz sohasem volt biztonságban az új betörés elől. Az új haza nyugalmat, kultúrát és testvéri érzést ajándékozott nekik, valamint egészen kiváltságos társadalmi helyzetet biztosított számukra. A rutén telepesek ugyanazon jogokat kapták, mint amelyet az ország első telepesei, a későbbi városok őslakosai, a nemesi és úrbéri telepek tulajdonosai élveztek. Ez a helyzetük annyira megelégedetté tette őket, hogy a magyarságot elnyomó bécsi uralom ellen a magyar fölkelésben tömegesen vesznek részt. Érdekeik teljesen egybeforrtak a magyarság érdekeivel. A magyar szabadságharc elbukása az ő kiváltságaik elvesztését is jelentette. A XVIII. század végén a rutének tényleg jobbágyi sorba sülyedtek. A kárpátaljai ruténség legégetőbb problémája mindig ez országrész gazdasági szegénysége volt. A magyar kormány a világháború előtt külön gondot fordított e szegény vidék gazdasági felsegélyezésére. Darányi Ignác Egán Ede minisz-