Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében. Második közlemény

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA sal sem. Most értettem meg, hogy miért voltak a magyarok oly biztosak abban, hogy egy népszava­zás esetén ók nyernének és hogy miért emlegették annyit a kárpátoroszok irántuk való rokonszenvét. Meg kell azonban említenem még azt is, hogy ezek az emberek, akikkel beszéltem, nem parasz­tok, hanem városi munkások és kereskedők vol­tak." Ezt a rutén nemzeti különérzést, amely a történelmi múlton és a törzsi különállóságon alap­szik, megerősíti még a földrajzi helyzetük is. A Kárpátok ruténjeit a Kárpátok nemcsak a szláv­ságtól választják el általában, hanem az ukránok­tól is, s a magyar Nagyalföldre nyiló völgyek La­boré, Nagyág, Borsóvá, Talabor, Tarac, Felső Ti­sza a magyarsággal kapcsolják őket össze. Érde­kes, hogy még a ruténeket is elválasztja egymás­tól a magyar Nagyalföld felé futó több párhuza­mos hegyláncolat. Ez azt eredményezi, hogy a ru­ténség két nyelvjárásra oszlik. Ez a geopolitikai közössége a magyarsággal különösen a magyar fölkelések idejében nyilvánult meg, s a magyar célokért küzdő Rákóczi Ferenc seregének a gerin ­cét a beregi, ugocsai és máramarosi rutének al­kották. Ez a geopolitikai és történelmi sorskö­zösség nyilvánul meg az 1853-ban megírt első kár­pátorosz történelmen is, amelynek címe „A kár­páti oroszok, vagy magyaroroszok igaz történe­te." (Irta: Duchnovics Sándor.) Hogy mennyire idegen és kívülről jövő volt az ukrán mozgalom, mutatja az is, hogy vele egy­időben a nagyorosz propaganda is erőfeszítése­ket tett, hogy a ruténeket magának megnyerje. Mindkettőnek akadtak fizetett harcosai, az ukrán mozgalomnak látszateredményei is, amit a külső körülmények is alátámasztottak, de ilyen látszat­eredményeket a nagyorosz propaganda is el tu­dott volna talán érni, ha ugyanolyan kedvező kö­rülmények közé került volna. A rutén nép azon­ban megőrizte népi különállóságának tudatát és függetlenségét. Maga a rutén nép, az ukránok bevallása sze­rint is a legnagyobb megnyugvással vette, hogy a Magyarországtól való húsz éves elcsatolás után ismét visszakerüljön az anyaországhoz. Aki Kár­pátalján járt, annak meg kell állapítania, hogy a ruténség nemcsak nyugodtan fogadta a Ma­gyarországhoz való visszacsatolást, hanem biza­lommal is tekint jövője felé, amely biztosítja népi önállóságát s boldogulását a szentistváni Magyarország keretén belül. Ezen bizalmat na­gyon is oka van előlegezni, mert Magyarország a múltban nagyon sokat adott a ruténségnek. (Folytatjuk.) Svájc idegenforgalmi és ipari propagandája mel­lett remek órakiállítással vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az április 26-án megnyíló B. N. V.-on Svájc hivatalos nemzeti csoporttal vesz részt, amelyet a svájci Kiviteli Inté­zet és a svájci Idegenforgalmi Hivatal rendeznek. A pavillon­ban állandóan vetített képek fogják Svájc leggyönyörűbb vi­dékeit bemutatni, míg a nagy svájci gyárak telepeik panorá­máját és termelésük grafikonjait állítják ki. A kiállítás külön érdekessége lesz az óracsoport, amelynek keretében a 10 leg­nagyobb svájci óragyár fogja a világhírű svájci óraipar leg­modernebb és legszebb óráit bemutatni. Bemutatásra kerül az óracsoportban többek között az atmoszférikus nyomásválto­zásra működő óraszerkezet is. A modern Törökország modern pavillonja a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron. Kemal Atatürk és Ismét Inönü Törökországa pompás modern nemzeti pavillonnal vesz részt az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, hogy bemutassa azt az óriási fejlődést, amelyen Törökország az utolsó 10 évben gazdasági téren ke­resztülment. A magyar gazdasági körök igen nagy érdeklő­déssel várják a török ipari nyersanyagok, ú. m. szén, ércek, pamut, gyapjú, nyersbőr stb. bemutatását. A szépen fejlődő török ipar legjobb termékei, elsősorban textiliák és üvegáruk is kiállításra kerülnek. Nem fog hiányozni természetesen a ki­állításról a világhírű török szőnyegszövőipar sem, sőt a kiál­lított darabok között ritkaságszámba menő és muzeális ér­tékű régi szőnyegek is lesznek. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igaz­gatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János. A MAGYAR DUNÁNTÚLI VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA ÉS FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁGA mélységes fájdalom­mal jelenti, hogy nádudvari dr. Tormay Géza m. kir. titkos tanácsos, ny. államtitkár, a vállalatnak alapításától kezdve igazgatósági tagja és ügyvezető alelnöke, majd elnöke 1940. évi március hó 23-án délután, életének 62. évében váratlanul elhunyt. Az elhunytnak vállalatunk alapítása és felvirá­goztatása körül elévülhetetlen érdemei vannak. Európai műveltsége, emberismerete, nagy nyelvtudá­sa, közgazdasági tájékozottsága s az igazgatásban való jártassága mind részesek voltak abban, hogy a vállalatunk alapítása körül felvetődött nehézségeket eredményesen sikerült leküzdeni s ma vállalatunk az ország és a székesfőváros energiaellátásának egyik legszilárdabb pillére. Mélységes szociális ér­zéke volt sugalmazója annak, hogy vállalatunk mun­kásjóléti és szociális berendezkedése, mint a békés munka záloga, a mintaszerű fejlődés útján van. A megboldogult földi maradványait március hó 27-én, délután 4 órakor a farkasréti temető halot­tasházából a római katholikus anyaszentegyház szer­tartása szerint helyezték ideiglenes nyugalomba. Az engesztelő szentmise áldozatot a megboldo­gult lelkiüdvéért március hó 28-án, délelőtt 10 óra­kor a Szent István Bazilikában mutatták be az Urnák. Budapest, 1940. március hó. Emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom