Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 3. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében. Második közlemény
8 MAGYAR KÜLPOLITIKA sal sem. Most értettem meg, hogy miért voltak a magyarok oly biztosak abban, hogy egy népszavazás esetén ók nyernének és hogy miért emlegették annyit a kárpátoroszok irántuk való rokonszenvét. Meg kell azonban említenem még azt is, hogy ezek az emberek, akikkel beszéltem, nem parasztok, hanem városi munkások és kereskedők voltak." Ezt a rutén nemzeti különérzést, amely a történelmi múlton és a törzsi különállóságon alapszik, megerősíti még a földrajzi helyzetük is. A Kárpátok ruténjeit a Kárpátok nemcsak a szlávságtól választják el általában, hanem az ukránoktól is, s a magyar Nagyalföldre nyiló völgyek Laboré, Nagyág, Borsóvá, Talabor, Tarac, Felső Tisza a magyarsággal kapcsolják őket össze. Érdekes, hogy még a ruténeket is elválasztja egymástól a magyar Nagyalföld felé futó több párhuzamos hegyláncolat. Ez azt eredményezi, hogy a ruténség két nyelvjárásra oszlik. Ez a geopolitikai közössége a magyarsággal különösen a magyar fölkelések idejében nyilvánult meg, s a magyar célokért küzdő Rákóczi Ferenc seregének a gerin cét a beregi, ugocsai és máramarosi rutének alkották. Ez a geopolitikai és történelmi sorsközösség nyilvánul meg az 1853-ban megírt első kárpátorosz történelmen is, amelynek címe „A kárpáti oroszok, vagy magyaroroszok igaz története." (Irta: Duchnovics Sándor.) Hogy mennyire idegen és kívülről jövő volt az ukrán mozgalom, mutatja az is, hogy vele egyidőben a nagyorosz propaganda is erőfeszítéseket tett, hogy a ruténeket magának megnyerje. Mindkettőnek akadtak fizetett harcosai, az ukrán mozgalomnak látszateredményei is, amit a külső körülmények is alátámasztottak, de ilyen látszateredményeket a nagyorosz propaganda is el tudott volna talán érni, ha ugyanolyan kedvező körülmények közé került volna. A rutén nép azonban megőrizte népi különállóságának tudatát és függetlenségét. Maga a rutén nép, az ukránok bevallása szerint is a legnagyobb megnyugvással vette, hogy a Magyarországtól való húsz éves elcsatolás után ismét visszakerüljön az anyaországhoz. Aki Kárpátalján járt, annak meg kell állapítania, hogy a ruténség nemcsak nyugodtan fogadta a Magyarországhoz való visszacsatolást, hanem bizalommal is tekint jövője felé, amely biztosítja népi önállóságát s boldogulását a szentistváni Magyarország keretén belül. Ezen bizalmat nagyon is oka van előlegezni, mert Magyarország a múltban nagyon sokat adott a ruténségnek. (Folytatjuk.) Svájc idegenforgalmi és ipari propagandája mellett remek órakiállítással vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az április 26-án megnyíló B. N. V.-on Svájc hivatalos nemzeti csoporttal vesz részt, amelyet a svájci Kiviteli Intézet és a svájci Idegenforgalmi Hivatal rendeznek. A pavillonban állandóan vetített képek fogják Svájc leggyönyörűbb vidékeit bemutatni, míg a nagy svájci gyárak telepeik panorámáját és termelésük grafikonjait állítják ki. A kiállítás külön érdekessége lesz az óracsoport, amelynek keretében a 10 legnagyobb svájci óragyár fogja a világhírű svájci óraipar legmodernebb és legszebb óráit bemutatni. Bemutatásra kerül az óracsoportban többek között az atmoszférikus nyomásváltozásra működő óraszerkezet is. A modern Törökország modern pavillonja a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Kemal Atatürk és Ismét Inönü Törökországa pompás modern nemzeti pavillonnal vesz részt az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, hogy bemutassa azt az óriási fejlődést, amelyen Törökország az utolsó 10 évben gazdasági téren keresztülment. A magyar gazdasági körök igen nagy érdeklődéssel várják a török ipari nyersanyagok, ú. m. szén, ércek, pamut, gyapjú, nyersbőr stb. bemutatását. A szépen fejlődő török ipar legjobb termékei, elsősorban textiliák és üvegáruk is kiállításra kerülnek. Nem fog hiányozni természetesen a kiállításról a világhírű török szőnyegszövőipar sem, sőt a kiállított darabok között ritkaságszámba menő és muzeális értékű régi szőnyegek is lesznek. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi Ervin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János. A MAGYAR DUNÁNTÚLI VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGA ÉS FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁGA mélységes fájdalommal jelenti, hogy nádudvari dr. Tormay Géza m. kir. titkos tanácsos, ny. államtitkár, a vállalatnak alapításától kezdve igazgatósági tagja és ügyvezető alelnöke, majd elnöke 1940. évi március hó 23-án délután, életének 62. évében váratlanul elhunyt. Az elhunytnak vállalatunk alapítása és felvirágoztatása körül elévülhetetlen érdemei vannak. Európai műveltsége, emberismerete, nagy nyelvtudása, közgazdasági tájékozottsága s az igazgatásban való jártassága mind részesek voltak abban, hogy a vállalatunk alapítása körül felvetődött nehézségeket eredményesen sikerült leküzdeni s ma vállalatunk az ország és a székesfőváros energiaellátásának egyik legszilárdabb pillére. Mélységes szociális érzéke volt sugalmazója annak, hogy vállalatunk munkásjóléti és szociális berendezkedése, mint a békés munka záloga, a mintaszerű fejlődés útján van. A megboldogult földi maradványait március hó 27-én, délután 4 órakor a farkasréti temető halottasházából a római katholikus anyaszentegyház szertartása szerint helyezték ideiglenes nyugalomba. Az engesztelő szentmise áldozatot a megboldogult lelkiüdvéért március hó 28-án, délelőtt 10 órakor a Szent István Bazilikában mutatták be az Urnák. Budapest, 1940. március hó. Emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni.