Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 11. szám - Hogyan telepithetők haza az amerikai magyarok?

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 nának földjeik is, ameddig a visszatérők átesnek a kezdet nehézségein és belegyakarolják magukat az új életbe. Ez annál fontosabb lenne, mert az adótól félnek leginkább. Ahhoz tehát, hogy egy ilyen mozgalom sikerrel járjon, három feltétel kell: 1. alkalmas föld, hogy mindenki saját községében vagy annak közelében üthessen otthont; 2. állami szervezet (konzulátusok) kinti jóindulatú közreműködése és ilyen szervezet itthon; 3. egy bank; csak olyan, amelyik megbízható és amelyik a kölcsönöket 35 éves amortizációra leszámítolná, az ilyen kötvényeit 7—7K>-es alapon játszi könynyedséggel plaszirozhatná Amerikában. Nem kell fejtegetni, hogy mit jelentene az, ha jómódú és jóravaló magyar emberek kerülnének haza önálló birtokos sorba. Meggyőződéssel állíthatom, hogy éppen oly megbízható és jó magyarok ezek, mint az itthoniak, mert ezek a régi NagyMagyarországból kerültek ki, a trianoni Magyarorságot el sem tudják képzelni, a régire vágyakoznak vissza. Nem mentek át a forradalom, kommunizmus és összeomlás tébolyán. Ott kint a messze távolban és könyörtelen idegen világban lettek hazafiakká, mert ott érezték legigazabban, hogy magyarok s ott szenvedték végig hontalanságukon keresztül a magyarsághoz való tartozás vad és emésztő vágyakozását. A visszavándorlók pénzt és olyan látókört hoznának haza, amilyet itthon nem szerezhettek és olyan munkaszeretetet, amilyent Amerika valóságos szenvedéllyé tud tenni, ahol a legnehezebb munkában lettek szerelmesei a megtakarított pénzben rejlő értéknek. Ez a mozgalom nagy gazdasági fellendülést indítana meg. Valóságos új vérkeringést teremtene az is, hogy ezek, mert jobban meg tudják a pénzt szerezni és többet dolgoznak, igényesebbek is és ezért többet költenek arra, hogy jóban lakjanak és éljenek. Világlátottságuknál és amerikai asszimilációjuknál fogva élelmesebbek is. Például van egy magyar telep — Bridgeport —, ahol nagy tömegekben élnek a gazdag magyar emberek. Az első magyar kivándorlók üzletemberei, bankárai, hajóügynökei, közjegyzői igen kis számmal voltak keresztény magyarok és ezek a nagy élelmességet és ügyességet kívánó foglalkozások ma mégis kivétel nélkül olyan magyar földmívesek kezébe kerültek, akik itthon írni és olvasni is alig tudtak. Amerika magyar bankárai között nem egy Németh János akad, aki postakocsis volt Abaú j Tornában és odakint a legelső állami bankárok egyike lett. Százszámra talál az ember mindenütt gazdag magyar kereskedőt, bankárt, ügynököt, aki itthon zsellér volt. Az amerikai magyar kint lelkes híve lett a szövetkezésnek. Megtanulta, hogy egyszerű magyar emberek önmaguk szövetkezésével milyen nagy eredményeket érhetnek el a Verhovayés más egyesületekben. Hívei a hitelszövetkezetnek és gazdálkodást nem is tudnak elképzelni beszerzési és terményértékesítési szövetkezetek nélkül. Ugyanakkor azonban a nemesebb értelemben vett kapitalista világfelfogást a levegővel együtt szítták magukba Amerikában, s ahol a legerősebb a sovinizmus, olyan erős nemzeti érzést nyertek, amilyent csak Amerika ismer. Intelligenciájuk, élelmességük és gazdasági fejlettségük átalakítólag hatna egész környékekre. Egészen bizonyos például, hogy a baromfitenyésztést olyan fokra emelnék, amilyen itthon eddig elképzelhetetlen volt. Long-Islandon, New-Brunswickban például sok magyarral beszéltem, aki csodálkozott azon, hogy nálunk olyan gazda, akinek kétholdas kertje van, alig tenyészt 15—20 baromfit, ugyanakkor, amikoir Amerikában ilyen területen 2000 fehér tyúk is megtenyészik. Beszéltem például egy magyarral, aki az első 15 dollárjáért egy 80 tojásos keltetőgépet vett; egy másik tíz acre-en négy darab 25 kabinos galambdúcot és abba 100 dollárért 100 pár galambot. A galamb havonta kettőt költ és így rövidesen 1200 pár galambja lett. Elad ma már évente körülbelül 10.000 darab kis galambot. Három hetes koráig a galamb eteti fiókáit, azután a gazda eladja kórházaknak, szanatóriumoknak a kis galambokat és kap egy ilyen másfél fontos kis galamb után fontonként 70—80 centet. A főfoglalkozása a tvúkászat, de mellékesen a galambokból megkeres 10.000 dollárt. Világhírű a longislandi kacsa, mert a tenyésztők minden kacsa után 3 centet fizetnek az egyesületbe, amely világszerte hirdeti a long-islandi kacsát. Vannak itt olyan magyarok, akik 400.000 darabot is tenyésztenek. Egy magyarral beszéltem, aki csak pár évvel ezelőtt vett egy patak partján két acre rossz, sziklás földet. Ma 1.000 anyakacsája van. Kacsái darabonként január—júniusban átlagban 50 tojást tojnak, keltetőgépe 50.000 tojást költ ki. A kacsákat tízhetes korában adja el, átlagban ekkor hat fontot nyomnak. Fontonként 25—32 centet kap. Évenként bevesz körülbelül 50.000 dollárt, és legalább 15—20%-ot keres. Ezeket a példákat csak mellékesen említettem meg. mert az a hitem és tudatom, hogy nagy bűnt követ el a nemzet, ha elszalasztja — talán már az utolsó alkalmat arra, — hogy megmentse a magyarságnak ezeket a veszendő lelkeket és megerősítse velük az arra nagyon is rászorult magyar hazát. K. „Tátraszepesi" borovicska kitűnő aromás pálinka Szepesbélai módszer szerint főzi: I>r. Herczenik Győző borovicska és konzervüzeme Budapest SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás k i r á I y ű d ü I ő ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak Telefon: 165-361, 165 362 Mátyás király-út 7